Tiszavirág

ami nem lesz kérészéletű

A hatékony energiafelhasználásért

Szolnok városa három évvel ezelőtt döntött régóta tervezgetett belvárosi gyalogoshídjának megvalósításáról. A város vezetésének elvárása volt, hogy erőteljes, már a jövőbe mutató, a városi identitás megerősítését is szolgáló mű szülessen. A Tiszavirág híd nevében is hordozza ezt a gondolatot.

A város településrendezési tervében a híd helye meghatározott volt. A Szapáry utca - ami a város egyik fő gyalogos tengelye - folyóparti végétől át kell vezetni a forgalmat a Tisza túloldalán lévő sport- és szabadidős területre, valamint az ott elhelyezkedő egyetemi campushoz.
A közös team (Pont-Terv Zrt. és A.D.U. Építész Iroda) által megtervezett ívhídak különböző változataiból született meg az elfogadott megoldás. Meggyőződésünk, hogy a tervezett szerkezeti megoldások közül leghatásosabban biztosíthatja a műtárgy erőteljes, mégis légies és elegáns megjelenését.
Az elképzelésben karcsú, kecses, de határozott megjelenésű híd fogalmazódott meg, ami jó funkcionális működése mellett érzelmi hatást is képes kiváltani, szerkezeti egysége, alkalmazott műszaki megoldásai megfelelnek a kor technikai színvonalának és gazdaságosan megvalósíthatók.
A teljes - közel 450 méter hosszú - átvezetés egy 186 méter hosszú acélszerkezetű mederhídból, az ahhoz csatlakozó kétoldali vasbeton feljáróhidakból, valamint a csatlakozó tereken elhelyezett végpontok közlekedési kapcsolatokat (gyalogos lépcső, kerékpáros rámpa, akadálymentes lift) is magába foglaló épületekből áll. A híd legyártott acél szerkezeti elemei Budapestről uszályon érkeznek beépítésük helyére.
Az engedélyezési és kiviteli tervek is a Pont-Terv Zrt. (generáltervezés, hídszerkezetek) és A.D.U Építésziroda Kft. (építészet, térrendezés) tervezésében készültek. Kivitelező a Közgép Zrt. Természetesen a számos szakágat felölelő tervezésben és az építésben is sok más szereplő - köztük sok helyi cég - vesz részt alvállalkozóként.
A híd tervezett átadási időpontja 2010. szeptember 1., de a Tiszán most levonuló árhullámok késleltethetik a munkálatokat.

Gajdos István építész, Pálossy Miklós építőmérnök
www.szolnokigyalogoshid.hu

KÉK Program

A hatékony energiafelhasználásért

Az ez évi Construma vásáron a Magyar Építő-anyag-ipari Szövetséggel együtt rendezett konferencián mutatták be a MÉASZ irányításával kidolgozott Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi (KÉK) Program és a Társaság a Lakásépítésért Egyesület által kidolgozott Otthonteremtési Programot. A program véleményezésében és a végső változat egyeztetésében részt vett a szakmapolitikai bizottság több tagja. A bemutatón Bencsik János országgyűlési képviselő részletesen ismertette a leendő kormány szakpolitikai elképzelését, amelyet a két tanulmányra alapoznak majd.

Felmérések szerint a Ma-gyarországon felhasznált összes energia csaknem 40 százalékát az épületeinkben használjuk el, melynek mintegy kétharmada a fűtés és hűtés számlájára írható. Az épületeink a legnagyobb CO2 kibocsátók, jócskán megelőzve az ipart, a közlekedést és a földművelést. Az energiaszámlák a családok és közintézmények költségvetésének egyre nagyobb hányadát teszik ki, a nemzetgazdaság szintjén pedig a fűtési célú földgázigény az importfüggőség legfőbb oka. Több hazai kutatás is alátámasztja, hogy egy tízéves épületenergetikai korszerűsítési program keretei között CO2 kibocsátásunk legalább 10-13 százalékkal mérsékelhető oly módon, hogy legalább 200 000 új munkahely létesül, és tízéves időtávon az államháztartás többlet kiadásai nem haladják meg a növekvő adóbevételeit.

A Komplex Épületenergetikai és Klímavédelmi Program koncepciójában szerepel egy olyan új támogatási rendszer, mely a korábbi rendszerektől független, nem azok továbbfejlesztése, viszont azokat felváltani hivatott. Az épületenergetika az EU egyik fő prioritási területe, mert bizonyítottan ez az a huterület, ahol a leghatékonyabban lehet a klímavédelmi célokat teljesíteni. Az új EU-irányelvek új támogatási rendszert tesznek szükségessé, mely a korábbiaknál jóval hatékonyabb. Mind a műszaki-környezetvédelmi szempontok, mind az uniós elvárások a komplex energiahatékonysági projektek irányába mutatnak, és ez a szemlélet érvényesül a KÉK rendszer kialakításában, bár ernyője alá veszi a kisebb projekteket is.
A mechanizmus egységes keretbe kívánja foglalni a lakóépületeket és a középületeket, az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrásokat, a felújítást és az új építést, a komplex projekteket és a kisebb léptékű felújításokat. Az egységes szemléletű rendszeren belül a számításba jöhető projektekkel kapcsolatos sajátosságokat, a különböző célcsoportok érdekeit áttekintve típuspályázatokat dolgoztak ki, melyek az egységes kereteken belül struktúrájukban, követelményeikben, az alkalmazandó pénzügyi eszközökben eltérnek egymástól.
A mechanizmus egyik új-donsága a pontrendszer, melynek előnye, hogy különböző skálán mérhető szempontok együttes érvényesítésére alkalmas. A legfontosabb szempont az energiahatékonyság. Egyéb szempontok érvényesítésére alkalmas a bónuszrendszer. Bónusz pont adható minőségi, szociális, fenntarthatósági és egyéb szempontok alapján. A rendszer előnye a flexibilitásésagyorsadaptálhatóság.
A különböző típuspályázatoknál különböző pénzügyi eszközök, finanszírozási megoldások alkalmazását javasoljuk. Ezek a vissza nem térítendő támogatás, a támogatott hitel, a hitelgarancia és a visszatérítendő támogatás. A kedvezményezett ugyan általában a tulajdonos, de középületek esetén az ESCO konstrukcióknak kulcsszerep jut.
A nagy átbocsátóképességű komplex pályázati rendszer újfajta szervezeti hátteret, működési mechanizmust igényel. Kulcsszerepe van a rendszerben az újonnan létrehozandó állami tulajdonú nonprofitZöldBanknak,melynek feladata a forráskoordináció és a finanszírozási termékek működtetése. A Zöld Bank kapcsolattartó, döntés-előkészítő szerve a szintén újonnan létrehozandó Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség, mely egy decentralizált, végfelhasználó központú projektkezelést valósítana meg.
A megvalósítandó projektek és a támogatási rendszer minőségét számos új elem garantálná. Ilyen például a termékek, szolgáltatók és kivitelezők akkreditációs rendszere, a Kiváló Építési Termék védjegyért járó minőségi bónusz, a Klímabarát Épületek Mentori Ügynökség Hálózat által nyújtott szakértői és konzultációs szolgáltatások, az elektronikus pályázatkezelői rendszer és a megvalósult projektek monitoring és nyilvántartó rendszere.
A KÉK Program „szélessávú és gyors elérésű” pályázati rendszerében 2011-től évente legalább 200 000 hagyományos építésű és panel lakóépület felújítására, valamint 20-30 000 alacsony energiafogyasztású új otthon építésére teszünk javaslatot. A KÉK Program Középület Alprogramjában a program 10 éves időtartama alatt valamenynyi felújításra szoruló hazai oktatási intézmény, kórház, az igazságszolgáltatás és a közigazgatás hivatali épületeinek energetikai korszerűsítése kivitelezhető.
Az állami és EU-s forrásokból biztosított támogatások évente hozzávetőleg 200 milliárd forintot érhetnek el, mely további 500-700 milliárd forint nem állami forrást „mozgathat meg”. A KÉK Program kidolgozói szerint a program „életre keltheti” a magyar építőipart és beszállítóit; évente akár 15-20 000 új munkahelyet teremtve az építési termékek gyártói, valamint a projektek tervezői és kivitelezői kkv-k köreiben.

A KÉK Program letölthető a www.measz.hu honlapról.

A múlt évi Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem egyik ajánlása szerint csak akkor beszélhetünk minőségi városfejlesztésről, ha az egyrészt a hely szelleméhez igazodik, másrészt a helyi közösség akaratából fakad. Ennek egyik feltétele az, hogy a helyi társadalom vállaljon felelősséget a környezeti értékek felismerésében és fenntartásában, másrészt a fejlesztési folyamatban részt vevők legyenek képesek az együttműködésre. Ezért a 2010. évi Savaria Urbanisztika Nyári Egyetem a nevelés és az együttműködés szerepével kíván foglalkozni. Nemcsak a felsőfokú szakirányú képzés és továbbképzés problémáiról, hanem a helyi lakosság és a döntéshozók tájékoztatásáról is beszélni kell. A környezeti értékek felismerésére való nevelésnek már az óvodákban el kell kezdődnie, és a tanulási folyamatnak végig kell kísérnie egész életünket. Ebben fontos szerep jut a médiának, a kiállításoknak és a tájékoztató kiadványoknak is, segítségükkel megtanulunk együttműködni és felelősséget vállalni környezetünkért.

A nyári egyetemet idén augusztus 1. és 7. között tartják Szombathelyen. További információ és a részletes program a http://www.vasitit.hu oldalon tekinthető meg.

Hild János-díjat kapott

Hajdúböszörmény és Makó

Hajdúböszörmény páratlan urbanisztikai értékei megőrzéséért, értékőrző fejlesztéséért, Makó pedig új városi értékek teremtéséért részesült idén Hild János-díjban. Az elismeréseket 1968 óta adja ki a Magyar Urbanisztikai Társaság a céltudatos, fenntartható módon végzett településfejlesztésért az e területen kimagasló eredményeket elért önkormányzatoknak. A díjakat a május 20-21-én rendezett Hild János Urbanisztikai konferencián vehették át a díjazottak.

Mindkét város messzemenően eleget tett a pályázati kiírásban megfogalmazott feltételeknek, azaz évtizedes múltra viszszatekintően töretlenül folytatja az elhatározott stratégia szerinti fejlődési pályát. Ezen belül Hajdúböszörmény elsődlegesen a meglévő értékek értékőrző fejlesztéséért, az ezekre alapozott fejlesztési stratégia kimunkálásáért és következetes végrehajtásáért, míg Makó a szintén nagy következetességgel és elkötelezettséggel megvalósított értékteremtő városfejlesztő tevékenységéért, a település arculatát tudatosabban és összehangoltan karakteresebbé, ismertebbé tevő munkájáért kapta a Hild János-díjat.

Péter Zoltán, Hajdúböszörmény városi főmérnöke a jövőről szólva elmondta: a meglévő két körúton kívül még egy harmadikat is létre kívánnak hozni, ami gyakorlatilag egy elkerülő út lesz Hajdúböszörmény körül. Ezen túl a legkülső gyűrű a hajdúböszörményiek tervei szerint 2050-re egy parkos, tórendszerrel szabdalt rekreációs övezet lesz, az úgynevezett zöld korona. Ezt nemcsak vonzó turisztikai látványosságként képzelik el, hanem az állandó problémaként jelentkező belvíz lecsapolására is lehetőséget nyújt majd. Hajdúböszörmény tehát nem csak megőriz, de fejleszt is, és terveik megvalósításához várják a befektetőket.
Makó nemcsak a hagymáról híres, hanem például az itt található gyógyiszapról is, amelyre alapozva fürdővárossá szeretnének válni. Makovecz Imre tervei alapján már megkezdődött a fürdőkomplexum építése, az új városliget kialakításával pedig közvetlen vízparttal is rendelkezni fog a Maros menti város - ismertette terveiket Novák István Ybl-díjas főépítész. Ebben a döntésében szerepet játszott az is, hogy a város eltökélte: a Makovecz-féle építészeti stílus letéteményesévé válik. Ennek jegyében már öt épület, köztük a világhírű Hagymaház, jött létre, három pedig készül, ami új értéket és építészeti hagyományt teremt a városban.

Az élhető falvakért

Magyarországi Falumegújítási Díj

A 2009. évi pályázatot Új energiák egy erős közösségért mottóval hirdette meg a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM). A pályázatok elbírálásánál kiemelt szerepet kapott az alternatív, helyi energiaforrások használata, autonóm energetikai vagy egyéb ellátórendszerek kialakítása. Szintén hangsúlyos bírálati szempont volt az erőforrásokkal való felelősségteljes gazdálkodás, a generációk közti szolidaritás, a kisebbségek integrációja, valamint a falu-város közötti, kölcsönösségen alapuló kapcsolatok léte, minősége.
A falumegújítási programot képzésekkel és ingyenes szakkiadványokkal segíti az NFGM, támogatva a helyi identitástudat felélesztését, illetve megőrzését a valóban hatékony vidékfejlesztési stratégiák megalkotását. A falumegújítási programnak további lendületet adott a helyi kezdeményezéseken alapuló LEADER-program is.
A díjak nem pénzbeli juttatást jelentenek, hanem a pozitívan értékelt települések részt vehetnek az FVM képzésein, míg az első három kategória kitüntetettjei - eredményüknek megfelelő mértékben - előnyt élveznek az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyes pályázati programjaiban.
A díjakról az NFGM és az FVM miniszterei által kinevezett Falumegújítási Szakértői Bizottság döntött. A bizottság tagjai állami főépítészek, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának, a Magyar Építőművészek Szövetségének képviselői, valamint a két tárca delegáltjai.
A magyar fődíjat elnyerő település képviseli hazánkat a nemzetközi megmérettetésen.

A díjazottak

A Magyarországi Falumegújítási Díj I. helyezése a falufejlesztés legkiemelkedőbb minőségű megvalósításáért - 2009.: Alsómocsolád (Baranya megye). A győztes képviseli Magyarországot az Európai Falumegújítási Díj - 2010 versenyen.
Magyarországi Falumegújítási Díj a fenntartható falufejlesztés kiváló színvonalú megvalósításáért - 2009.: Bicsérd (Baranya megye), Csemő (Pest megye), Hernád (Pest megye), Kunsziget (Győr-Moson-Sopron megye), Újszilvás (Pest megye).
Magyarországi Falumegújítási Díj a falumegújítás egyes területein elért kiemelkedő teljesítményért - 2009.: Iszkaszentgyörgy (Fejér megye), Gelse (Zala megye), Gyöngyössolymos (Heves megye).
Dicsérő oklevél a falumegújításban tett különleges teljesítményért. Patca (Somogy megye).

Őszre készül el a Fidesz új struktúrára épülő otthonteremtési programja. Ennek két fő pillére lesz, a családi adózási rendszer bevezetése és az előtakarékosság kiemelt szerepe - mondta Bencsik János, a Fidesz szakpolitikusa a 16. Lakásvásár megnyitóján. A Társaság a Lakásépítésért Egyesület ehhez, a GDP másfél százalékát kitevő állami szerepvállalást sürget szakmai anyagában.
„Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani saját otthon megteremtésére” - jelentette ki Bencsik János, a Lakásvásár megnyitóján. A Fidesz lakáspolitikusa pártja programja kapcsán közölte: az államnak részt kell vennie a lakásépítésekben és lakástámogatásokban. Ezzel egyben arra is utalt, hogy az elmúlt évek kormányai megszüntették az otthonteremtési programot, leépítették a szocpol, a fél szocpol és a kamattámogatások rendszerét. A szakpolitikus őszre ígérte egy „új struktúrára épülő” otthonteremtési program elindítását. Mivel a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint az első negyedévben mindössze 4900 lakás kapott használatbavételi engedélyt, félő, hogy elérjük azt a szakemberek által már jelzett mélypontot, hogy 2010-ben alig húszezer új lakást adnak át. Bencsik János ezért az év végéig az újlakás-építések mintegy ötezer lakással történő felfutását ígérte. Hasonló léptékkel így négy-öt év múlva ismét elérhetjük a hazai lakásállományhoz viszonyítva kívánatos évi negyvenezres lakásépítési számot.
Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség főtitkára a lakáspolitika fontossága mellett érvelve arra emlékeztetett, hogy az elmúlt száz évben mindig ehhez nyúltak a kormányok a gazdasági krízisek idején. A rendezvény házigazdája, Borsi László szerint rosszabb már nem lehet a lakáspiac helyzete. A Lakásvásár Médiacsoport elnöke úgy vélte, az alakuló kormány részéről a szakma szereplői érzik azt a szándékot, amely az ágazat egyik legfontosabb elvárása: hosszú távon kiszámítható környezetet kell teremteni.
Az elmúlt napokban nagy sajtóvisszhangot váltott ki a Társaság a Lakásépítésért Egyesület szakmai anyaga, amely a bruttó hazai termék, azaz a GDP 1,5 százalékát - mintegy 375 milliárd forintot - jelölte meg a szükséges állami szerepvállalásnak egy új otthonteremtési programhoz. Maráczi Zsolt, a társaság ügyvezető elnöke a lakásvásáron elmondta: ez az összeg nem csupán a központi büdzséből származna, hanem uniós forrásokból és adókedvezményekből tevődne össze. A jelenlegi 140 milliárdos költségvetési támogatáshoz képest nem lehet egy-két év alatt elérni ezt az összeget. Ám szerinte az elmúlt évek egyértelműen bizonyították, hogy csak ily módon lehet növelni az állami szerepvállalást, hiszen a segélyeken keresztüli juttatásokat nem bírja el a büdzsé.

Az Otthonteremtési Program letölthető: www.lakasepitesert.hu, illetve a www.mek.hu honlapokról.