
Ha bajban van az ország, azonnal működik az összefogás a különböző hivatalok, szakemberek, vállalkozók, civil szervezetek között. Ebből villantunk
fel néhány részletet. A mentéshez
csatlakozók száma és összetétele naponta változik, egyre többen segítenek,
s ez így van rendjén.
A Magyar Építész Kamara és a Borsod-
Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara.
A legnagyobb kárt Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Felsőzsolca
település szenvedte. A megyei építész
kamara elnöke, Rudolf Mihály DLA, Ybl-díjas építész, egyben Felsőszolca
főépítésze is, elsőként tette közzé felhívását Felsőzsolca újjáépítése
ügyében.
A megyei kamarai felhívásnak már az első napokban meglett az eredménye. A kamara tagjai több napon át részt vettek a károk felmérésében, szakértői munkát végeztek, majd pedig beadták épületterveiket
a felhívásnak megfelelően.
A műszaki ellenőrök figyelmétisfelhívta
Rudolf Mihály, kérve őket, hogy a Felsőzsolcán összedőlt házak újjáépítépítésénél
és kivitelezésénél vállaljanak műszaki ellenőri munkát.
A Magyar Mérnöki Kamara és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Mérnöki
Kamara.
A hazánkban tomboló
ítéletidő okozta ár- és belvízi károk enyhítéséhez, a helyreállítási és újjáépítési
munkákhoz a mérnöki kamara
az épületgépésztől a statikuson át a vízépítő mérnökig felajánlotta közreműködését,
mérnökei szaktudását. Szolidaritásukról biztosították a védekező
szervezeteket, az önkormányzatokat
és a kárt szenvedő lakosságot. A Magyar Mérnöki Kamara, illetve a megyei kamarák mérnökei mindehhez szaktudásukat ajánlották fel, Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke, Holló Csaba, a BAZ Megyei Mérnöki Kamara
elnöke, Reich Gyula, az MMK Vízgazdálkodási
és Vízépítési Tagozat elnöke
felhívásával.
A Magyar Mérnöki Kamara május 18-án kiadott felhívására számos megkeresés
érkezett az özönvíz sújtotta önkormányzatoktól. A Magyar Biztosítók
Szövetsége (MABISZ) és a Ma-gyar Mérnöki Kamara megállapodott az együttműködés konkrét formáiban. Az önkormányzatok a Magyar Mérnöki
Kamara megyei szervezeteinél fontos
információkat kaphatnak.
A Magyar Mérnöki Kamara azon dolgozik, hogy megkönnyítse az azonnali
kapcsolatfelvételt a helyhatóságokkal.
Szakembereik így mielőbb kapcsolatba
kerülhetnek az árvíz sújtotta településeken működő műszaki osztályokkal,
polgármesterekkel, jegyzőkkel,
hogy abban az esetben is megtörténhessen
a károk azonnali felmérése,
ha biztosítás híján erre nem kerülhetne
sor.
Tervezők, kivitelezők segítenek az újjáépítésben. 37 tervező 61 tervet készített felajánlásként az árvíz sújtotta területen élőknek, hogy megkönnyítsék az új otthonok felépítését. A Belügyminisztérium
az engedélyeztetés egyszerűsítésével,
építőipari cégek pedig szolgáltatásaik
felajánlásával segítik a munkálatokat.
Az Építésügyi Portálon (www.e-epites.hu) közzétett kezdeményezéshez továbbra is lehet csatlakozni. A portálon az ajánlott tervek is fent vannak.

A Kós Károly Egyesülés és Vándoriskolája. Külön figyelmet
érdemel a Kós Károly Egyesülés (már a 2001-es beregi
árvízi helyreállításban is részt vettek ) felajánlása, közreműködése.
Az egyesülés 21 éve jött létre, Kampis Miklós DLA Kossuth-
díjas építész kezdeményezésére
Makovecz Imre Kossuth-díjas építész és mások közreműködésével,
öt tervező cég alapításával. Makovecz Imre ma is meghatározója és szellemi
vezetője az egyesülésnek. Felsőzsolca város árvíz sújtotta
lakóépületei újjáépítési terveinek
készítését megelőzendő,
a Kós Károly Egyesülés igazgatója, Zsigmond László Ybl-díjas építész, főépítész és a Vándoriskola vezetője, Csernyus
Lőrinc építész, főépítész 40 építészmérnök vándoriskolással,
illetve építészhallgatóval együtt július 5-én helyszíni felmérést
végzett a 174 elpusztult ingatlan helyszínén. Ez a felmérés
és a 2004-es lakóházakról szóló helyi védelmi dokumentáció
fotóanyaga lehet az alapja
az újjáépítés terveinek. Az egyesülésben résztvevő cégek, építészek sok lakóépület tervet adtak be az országos főépítész felhívására, amelyek kiválasztása
folyamatosan történik.
Az ötmilliárdos önálló kormányprogramban
- amely az árvízben megsérült közösségi
épületek felújítására szolgál
- a lakosság széles rétegeit kiszolgáló intézményekről van szó (óvodákról, bölcsődékről, iskolákról, kórházakról).
A Kós Károly Egyesülés részéről az összes árvízi munkálatokat
Csernyus Lőrinc és Zsigmond László koordinálja.
A diákok is kiveszik a ré-szüket az újjáépítésben, árvízi építőtáborok nyílnak Borsod-Abaúj-Zemplén megye özönvíz
által sújtott településein. Az árvíz utáni újjáépítés segítésére
hívta életre és működteti az árvízi építőtáborokat a Kárpátok-
Tisza Nemzetközi Fejlesztési
Szövetség.
További feladatok, teendők. A helyi vízkárokkal küzdő közel 300 (!) település ár- és belvízvédelmi helyzete, tekintettel
a klímaváltozásra is, de főként a biztonságos településfejlődés
érdekében rendezésre
vár. Ki kell építeni azokat
a létesítményeket, amelyek a XXI. század ökológia és természetvédelmi
követelményeit is tiszteletben tartva megvédik a lakókat és vagyonukat a víz károkozásaitól.
Az állami és az önkormányzati
feladatokat egyértelműen
kell meghatározni, fontos, hogy a megelőzésre helyezzék a hangsúlyt. Az önkormányzatok számára biztosítani kell a megelőzés
és a védekezés pénzügyi, személyi feltételeit. Csak összefogással
és egymás szakmájának
megbecsülésével lehet tartósan,
magas színvonalon eredményt
elérni, a komplex gondolkodás
elengedhetetlen.
Miénk itt e táj!
Pályázati úton nyerhetik el az önkormányzatok
az Értékgazdag Település címet, amelyet a Tájérték Katasztert (TÉKA) gondozó
konzorcium hirdetett meg. Az elismeréssel
az értékeire, azok megőrzésére, bemutatására, népszerűsítésére, fenntartható
hasznosítására gondot fordító településeket jutalmazzák, lélekszám szerint három kategóriában.
Értékgazdag települések kerestetnek. A Tájérték Katasztert
(TÉKA) létrehozó konzorcium,
a Budapesti Corvinus Egyetem
Tájépítészeti Kara, a Földmérési
és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Vidékfejlesztési Minisztérium,
a Kulturális Örökségvédelmi
Hivatal és a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat hagyományt kíván teremteni az Értékgazdag Település cím meghirdetésével.
A Norvég Alap által támogatott
TÉKA-projekt célja egy olyan átfogó, az ország egészét
lefedő internetes tájérték-
kataszter elkészítése, amely nemcsak a védett kul-turális és természeti kincseket
tartalmazza, hanem a természetvédelmi
és a kulturális
örökségvédelmi törvény hatálya alá nem eső, ám a helyi környezetnek mégis fontos részét alkotó tájértékeket
is, a kőkeresztektől kezdve a helyi emlékműveken,
facsoportokon át a gémeskutakig. Ezek száma jóval meghaladja a jogszabály
alapján védett értékekét - amelyek száma országosan mintegy 100 ezer -, ám a változó
gazdasági környezet és a védelem hiánya miatt ezek rohamosan pusztulnak.
Az Értékgazdag Település címre pályázó önkormányzatoktól
egy maximum öt perces bemutatkozó filmetvárnak a szervezők, amelyben
kreatív módon adnak számot a település vonzerőiről,
értékeiről, valamint az önkormányzat terveiről, hogy miként kívánják ezeket hasznosítani. Emellett elvárás,
hogy a település a honlapján
mutassa be a közigazgatási
területén található táji értékeket. Ebben egyrészt maga a TÉKA-konzorcium is segítséget tud nyújtani, másrészt
ajánlja az önkormányzatok
számára, hogy támaszkodjanak
az Országos Értékvadászat
versenyben (lásd a www.tajertektar.hu) részt vett helybéli csapatok munkájának
eredményeire.
A harmadik feltétel, hogy a pályázó önkormányzat legfeljebb
öt oldalon összefoglalja,
hogy miként tervezi
megóvni, fejleszteni, hasznosítani
értékeit.
Mindehhez javasolt, hogy helyi kötődésű, széles körben ismert, közkedvelt, tekintélynek
örvendő személyiségeket
is nyerjenek meg közreműködőknek.
A szakmai zsűri három kategóriában
ítél díjat a nyerteseknek:
egyrészt a 10 000 lakosságszám
alatti települések, másrészt
a 10 000-40 000 lakos közötti települések és végül a 40 000 főnél nagyobb lélekszámú
települések versenghetnek a kitüntető címért. A díj nyertesei
(kategóriánként egy település) ünnepélyes keretek
között, országos médianyilvánosság
mellett plakettet
és oklevelet kapnak. Emellett
jogosulttá válnak a település
határán az Értékgazdag település tábla elhelyezésére,
amely táblának az országosan
egyeztetett és elfogadott
tervét a TÉKA-konzorcium
biztosítja, és a kihelyezésben
együttműködik a nyertesekkel.
A pályázatok beadásának (feltöltésnek) határideje: 2010. szeptember 13. déli 12 óra.
A pályázati kiírás letölthető
a www.tajertektar.hu
honlapról!
Bővebb információ:
Nagy Ildikó Emese, sajtó-
és kommunikációs kapcsolatok,
TÉKA-projekt
Mobil: 20 411 1989
E-mail: niemese@mut.hu
Honlap: www.tajertektar.hu
Új típusú együttműködések
A fenti címmel szervezett polgármesteri találkozót
és konferenciát Kunsziget település önkormányzata
és a Völgyzugoly Területfejlesztő és Tervező Műhely. A programot - felismerve a téma
jelentőségét - a Magyar Urbanisztikai Társaság
falutagozata, a Nyugat-dunántúli Regionális
Fejlesztési Ügynökség és a Regionális Állami Főépítészi Iroda is támogatta. A konferenciának Kunsziget adott otthont, mely település a 2007-es és 2009-es ARGE Európai Falumegújítási Díj pályázat különdíjában részesült.
Bár a találkozó témája a településközi együttműködések
megújítása volt, maga a konferencia is új típusúnak mondható, hiszen rendhagyó
módon együtt tanácskoztak
fejlesztők, tervezők és önkormányzatok képviselői.
A szakma érdeklődését jelzi, hogy az NFGM Területrendezési
és Településügyi Főosztály képviselői mellett három Győr-Moson-Sopron megyei főépítész (két korábbi
és a jelenlegi) is jelen volt a tanácskozáson.
A Szigetköz térsége kiváló
helyszínt jelentett a konferenciának,
hiszen az itteni
települések együttműködése
eddig is elismerésre méltó volt, illetve a határ menti elhelyezkedésből adódóan, a történelmi kapcsolatoknak
köszönhetően a terület speciálisan kedvező
helyzetben van. A térségben
egyedülálló lehetőség
mutatkozik a településközi
és a határon túli együttműködések erősítésére,
hogy ezáltal a pályázati
források mintaterületévé válhasson a térségen belül és az országhatáron túl.
Az előadók - Lendvai Ivánné, Kunsziget polgármestere,
Körmendy János ny. megyei főépítész, Ferik Tünde, a Völgyzugoly Műhely Kft. vezető tervetés
KÉPzője, Tétényi Éva, az Európai
Építészeti Tanács (ACE) tagja, Körmendy Gál, a Nyugat-
dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa,
Pottyondy Ákos, a Nyugat-dunántúli Regionális
Fejlesztési Ügynökség
Nemzetközi csoportjának
munkatársa - több oldalról világították meg a településközi együttműködés
lehetőségeit. Az előadásokat
műhelybeszélge tervetés
követte, melyet Jaschitz Mátyás (CESCI ) és Szilágyi Dániel (Szigetköz-Mosoni-
sík LEADER Egyesület) vitaindítója nyitott meg. A beszélgetés során többen is hozzászóltak a polgármesterek,
vidékfejlesztési szakemberek, főépítészek, minisztériumi munkatársak közül, akik más-más szemszögből
közelítették meg a témát, újabb információkat
szolgáltatva a jelenlévőknek.
Összefoglalásképpen el-mondható, hogy a konferencián
a felkért előadók és felszólalók egységes álláspontja,
hogy a településközi
együttműködés, a közös gondolkodás elengedhetetlen
feltétele a települések
hosszú távú fejlődésének,
s ehhez egyre több támogatás is érkezik a jövőben.
A szervezők a találkozót egy közös gondolkodási folyamat első lépésének nevezték, s tervezik további
találkozók szervezését is, amelyek során lehetőség
nyílik, hogy a rendezési
és fejlesztési álláspontok
tovább közeledjenek
egymáshoz, ezzel is segítve az önkormányzatok
munkájának összehangolását.
Végezetül a jelenlévők tájékoztatást kaptak arról, hogy kísérleti jelleggel megkezdte
működését a Mikrotérségi
Tanácsadó Műhely, ahol a Völgyzugoly Műhely Kft. és a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
munkatársai nyújtanak
segítséget a településközi
együttműködés formáit
kereső önkormányzatoknak.
Bérczi Szabolcs
Völgyzugoly Műhely Kft.
www.vzm.hu
Paks és Györköny ad otthont 2010. augusztus 25-27. között a XV. Országos Főépítészi Konferenciának, melynek alapfilozófiája:„
Aközterekésközösségitereka kreativitáskatalizátorai, az itt zajló vonzó kulturális és közéleti rendezvények,
művészeti akciók fokozzák a nyilvánosság erejét, a viták, polémiák segítenek egy újfajta nyilvánosság
és települési identitás megteremtésében.”
A kulturális alapú településfejlesztés
lényege, hogy olyan új kommunikációs tereket hoz létre, ahol a települések lakói egymással és vezetőikkel közvetlenül találkozhatnak, elbeszélgethetnek. Az elmúlt évek köztérfejlesztései sokféle módon valósították meg ezt a szándékot: alternatív szórakozóhelyek
kialakításával, új köztéri alkotások elhelyezésével,
a települési szubkultúrák és a közösségi problémákat felvető művészeti projektek (urban art, public art) támogatásával,
az információs hálózat és médiatér kiterjesztésével. A főépítészek munkájában minden
eszköz - de elsősorban a végiggondolt településrendezési
terv -, amely alkalmas a köztér nyilvános jellegzetességeinek
újjáélesztésére, lendületet
adhat a további változások
elindulásához.
Az idei főépítészi konferencia
Pakson köszöntéssel és Kortársaink Pakson - a paksi városfejlesztés című kiállítás megtekintésével kezdődik a vendéglátók: Hajdú János, Paks város polgármestere és Horváth András, Paks város főépítésze kalauzolásával. A délután folyamán Györkönyben
a kulturális alapú településfejlesztést
ismerhetik meg a résztvevők, ahol Braun Zoltán,
Györköny község polgármestere
és munkatársai fogadják
a vendégeket. Ennek részeként
lesz interaktív falujárás, traktorral, lovas kocsival és gyalog járják be a falut, közben
„PÁR-BESZÉD”-et folytatnak
az élhető vidéki közösség
ismérveiről. Szót ejtenek arról, hogy miért lesz szükség a jövőben is a falusi környezetre.
A kötetlen beszélgetés során szót váltanak népi építészeti
örökségünkről, illetve
megőrzésének, átörökítésének
szükségességéről - a közösségi munka erejéről.
A rendezvény második nap-ján is gazdag program várja a résztvevőket. Előadást tart Vizi E. Szilveszter, az MTA volt elnöke; Wessely Anna, az ELTE TÁTK oktatója, művészettörténész,
szociológus A közterek politikája; Gauder Péter építész, a Stúdió Metropolitana Kft. ügyvezetője Kreatívok
mint a várossal szembeni
kihívás; Szemerey Samu építész
Az infrastruktúra kultúrája:
az ágazatoktól a nyilvánosságig,
valamint a Saint Gobain Construction Products Hungary
Kft. képviselője Miénk itt a tér címmel. Az előadásokat beszélgetés követi, melyet Horváth
András, Paks város főépítésze
és Krizsán András, Pula főépítésze vezet.
Ezt követően lesz immáron
tizenegyedik alkalommal a Főépítészi Életmű Díj és az Év Főépítésze Díj átadása.
Délután szekcióülésekkel folytatódik a program, majd a paksi belvárosi sétát este a képtárban szakmai program követi, együttműködésben a Pécs 2010 Építészet és Kontextus
programmal. Kortárs köztér-átalakítások Európában
címmel megnyitják azt a tárlatot, amelyet a Velencei
Egyetem (IUAV University)
Tervezési és Urbanisztikai
Tanszéke állított össze 60 európai település kortárs térátalakításáról.
A konferencia zárónapján folytatódik a PÁR-BESZÉD az építésügy helyzetéről az érintett Belügyminisztérium,
a magyar önkormányzati érdekszövetségek és szakmai szervezetek - MÉK, MMK, MÉSZ, MUT, ÉSZK, KÖH, MÖFÖSZ, OFK - képviselőivel,
melyet Ongjerth Richárd építész vezet.
Ezután a főépítészek mun-kaértekezlete következik, melynek
részeként Philipp Frigyes elnök beszámol az Országos Főépítészi Kollégium munkájáról,
Csohány Klára, a kuratórium
elnöke tájékoztat Főépítészek
az épített és természeti környezetért Alapítvány tevékenységéről.
Ebben az évben kerül sor az Országos Főépítész Kollégium
Elnöksége tisztújítására
is.
A gazdag szakmai program zárásaként a résztvevők meglátogatják
Dunakömlődön a római kori Lussoniumot.
További részletes információk
és jelentkezési lap letölthetők:
www.paks.hu;
www.foepiteszek.hu
honlapokról.
Az EUROPAN Magyarország titkársága pályázatot hirdet települési önkormányzatoknak
és fejlesztési társaságoknak az EUROPAN
11 Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti
Tervpályázaton való részvételre helyszín
és tervezési feladat biztosításával.
Miért érdemes az ön városának is részt vennie
az EUROPAN 11 Nemzetközi Építészeti és Városépítészeti Tervpályázaton?
A részt vevő helyszínekre általában
30-50 közötti terv érkezik, amelyek bőségesen
tartalmaznak változatokat a legjobb megoldások,
tervi elemek kiválasztásához.
A pályázó tervezők Európa legkiválóbb fiatal,demártapasztalt(40évalatti)építészei,
akik a külső szemlélő függetlenségével
képesek elrugaszkodni a gyakran kicsinyes problémáktól, és nemzetközi szinten is előremutató, innovatív megoldásokat
javasolni.
A nemzetközi zsűri döntését nem befolyásolják
a magyar presztízs-szempontok, személyes
kapcsolatok, a titkos pályázatok elbírálása során garantáltan objektív eredmények születnek,
az illetékes szakmai szervezetek delegáltjait
tömörítő Europan Magyar Nemzeti Bizottság munkája viszont garantálja a magas színvonalú előkészítést, lebonyolítást.
Az európai szintű pályázat ténye és eredménye igen jól kommunikálható nemcsak a helyi, de a regionális
és az országos médiumokban is.
A kapcsolódó rendezvények, események segítenek
a nemzetközi szakmai kapcsolatok építésében, a legjobb megoldások megtalálásában más problémák
megoldására is.
A részvételi költség abszolút értékben is lényegesen
kevesebb, mint egy országos ötletpályázat kiírása az adott területre, a magyar közbeszerzési törvényből fakadó hátrányok nélkül, három költségvetési
évre elosztva.
Mindent egybevetve ez a legkedvezőbb
megoldás arra, hogy a hazai kapacitásokkal csak nehezen megoldható, nagyobb, összetettebb problémákkal terhelt területek megújítására
sok változat számbavétele nyomán optimális megoldás születhessen
- a hagyományos eljárásoknál
30-50 százalékkal olcsóbban.
Az EUROPAN Magyarországi
titkársága az önkormányzatokban
és befektetési társaságokban
olyan szakmai együttműködő
partnereket keres, amelyek:
- érdeklődnek egy nagy publicitást
eredményező nemzetközi tervpályázati
rendszerben való részvétel
iránt, melyen keresztül európai fiatalépítészekezreivelismertethetik
meg településüket,
- megoldatlan városszerkezeti,
városépítészeti problémák vannak,
és hajlandók erről kikérni a fiatalszakmabeliekvéleményétegy tervpályázat formájában,
- szívesen részt vesznek a 2010 második felében induló 2 éves tervpályázati
ciklusban, és a tervpályázat
feltételeinek biztosítására az EUROPAN Magyarország titkárságával
támogatási szerződést kötnek,
elkötelezettek olyan irányban, hogy a tervpályázaton díjnyertes európai tervezőket a tervek megvalósításába
bevonják.
A pályázat beadási határideje:
2010. szeptember 30.
A pályázat lebonyolítója és egyben az EUROPAN 11 Tervpályázat szervezője:
EUROPAN Magyarország
Titkársága, Magyar Urbanisztikai Tudásközpont NonprofitKft.
Kapcsolattartó személy:
Szabó Árpád DLA, Nemzeti Koordinátor - 30 274 4963 - arpszabo@hotmail.com
További információk:
www.europan-hungary.hu
2010. évi Építőipari Nívódíj pályázat
Valamely létesítmény létrehozásában részt vevők jó együttműködésének,
a kiváló tervezésnek és mesterséget magas fokon megvalósító kivitelezésnek nyilvános elismerésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Építéstudományi
Egyesület, a Magyar Építőművészek Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Közlekedéstudományi Egyesület, az MTF Közműtechnológiákért
Egyesület, illetve az Építőipari Mesterdíj Alapítvány meghirdette a 2010. évi Építőipari Nívódíj pályázatot.
A megvalósítók nevében a létesítmény fővállalkozója adhatja
be a pályázatot, ugyanakkor ha nyer, az Építőipari Nívódíjat
hirdető táblán neve mellett szerepel az építtető, a tervező,
valamint a generálkivitelező által megnevezett egy-egy, a kivitelezésben érdemi munkát végzett alvállalkozó, és ezek azon vezetői, akik a létesítmény megvalósulását közvetlenül irányították.
Tíz kategóriába sorolható építménnyel lehet pályázni. Ezek: többlakásos lakóház, középület, irodaépület, kereskedelmi létesítmény,
sport- és szabadidős létesítmény, ipari és energetikai létesítmény, műemlék-helyreállítás és rehabilitáció, közlekedési
létesítmény, infrastrukturális létesítmény, környezetvédelmi
és vízügyi létesítmény.
Részletes tájékoztatás és letölthető jelentkezési lap az Építőipari
Mesterdíj Alapítvány Kuratóriuma honlapján (www.mesterdij.hu) „A Nívódíjról” rovatban található.
Beadási határidő: 2010. szeptember 13. 16 óra.
Magyarország
legsikeresebb falvai
A Településfejlesztési Füzetek 28. száma a Magyarországi
Falumegújítási Díj pályázatainak tükrében mutatja be a magyarországi falumegújítás tapasztalatait.
A sorozatot gondozó minisztérium célja, hogy ne csupán településeket és azok történetét mutassa be, hanem magát a falumegújítási tevékenységet. A kiadvány a sikeres pályázatok bemutatásával ötleteket
kíván nyújtani a magyar vidék megújulása érdekében.
A kiadványt lapozva össze-tett, átgondolt projekteket ismerhet meg az olvasó. A Magyarországi Falumegújítási
Díj pályázata kiváló lehetőséget nyújtott a falvaknak
arra, hogy településfejlesztésüket
tervszerűen
végiggondolják. A pályázatban bemutatták környezetük állapotát, jellegzetességeiket,
meghatározták
településük fejlődési
stratégiáját. Mindezek figyelembevételévelfogalmazták
meg jövőképüket, a stratégiai célokat, a fenntarthatóság
lehetőségeit, az egymásra épülő fejlesztési intézkedéseket. Mindemellett
beszámoltak a lakosság elkötelezett részvételéről, az információáramlás rendszeresített
módjairól, a szakértők szerepéről és a hálózatokban
való közreműködésükről.
A pályázatok értékelése kiterjedt a település infrastruktúrájának
ismertetésétől,
a mező- és erdőgazdálkodás,
a munkahelyteremtés,
a felelősségteljes erőforrás-
gazdálkodás, a megújuló nyersanyagok felhasználása, a településesztétika, a lakosság
identitás- és öntudatának erősítése, a szociális intézmények
megteremtése, a társadalmi-
kulturális élet és a szélesen
értelmezett esélyegyenlőség
támogatása terén tett intézkedésekig.
A Településfejlesztési Füzetek
28. száma elektronikusan elérhető: http://www.nfgm.gov.hu/data/cms2062405/telepulesfejlesztes28.
pdf
|