A területi államigazgatás reformjáról elfogadott kormányhatározat szerint a kárpótlási hivatal területi kirendeltségei a megyei földhivatalokba integrálódnának, s ennek határideje 1997 júniusa volt. A BM és az FM között folyó tárgyalások nyomán viszont az átalakulás ennél gyorsabban végbemehet, miközben az eredeti koncepció is változik. A személyi kárpótlási ügyek ugyanis a földhivatalok keretén belül nehezen intézhetõk, ezért született meg az újabb javaslat: az ingatlannal kapcsolatos kárpótlás a földhivatalok hatáskörébe kerülne, míg a személyi kárpótlási kérdésekben - amint arra 1989-ben már volt példa - a BM, illetve a megyei közigazgatási hivatalok járnának el.
Lapzártánkig a kormány még nem foglalt állást, de a két tárca között egyeztetés folyik, s elviekben egyetértés alakult ki arról, hogy a szervezeti intézkedéseket akár március végéig végrehajthatják. A lépés egyébként mintegy kilencszáz fõt érintene, s az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal megszûnésével, illetve a feladatok átadásával csaknem ötszáz ember munkája válhat feleslegessé. A megyei földhivatalok elsõsorban a földmérésben és az ingatlan-nyilvántartásban jártas köztisztviselõk egy részét veszik át, míg a megnövekedett feladatok ellátása érdekében a megyei közigazgatási hivatalok is állást tudnak biztosítani a felszabaduló munkaerõ egy részének. A BM ugyanakkor kész arra, hogy másokat ugyancsak átvegyen, ha a státushoz a bérkeretet is megkapja, miután a közigazgatási hivatalok hatásköre január 1-jével lényegesen bõvült, ám ehhez egyelõre nem biztosítottak forrásokat. A területi közigazgatás reformjával kapcsolatos szervezeti intézkedések ugyanis csak június végéig valósulnak meg.
Érdeklõdésünkre a BM és az FM illetékesei is elmondták: a tervezett intézkedések gyors végrehajtását indokolja, hogy az apparátus helyzetét mielõbb rendezzék. Ugyanakkor az átszervezés gyorsítását indokolja, hogy a feleslegessé váló státusokon dolgozók végkielégítését még az idei esztendõre biztosított bérkeretbõl fedezhessék. Amennyiben sikerül az elsõ negyedév végére határozni az elkerülhetetlen leépítésekrõl, az elbocsátásra nem kell külön keretet biztosítani. Mindazonáltal elképzelhetõ az is, hogy végül csak minimális létszámot kell elbocsátani, miután a jól képzett köztisztviselõk számára az igazgatásban sikerülhet helyet találni. Konkrét számokról azonban egyelõre senki nem kívánt nyilatkozni.
Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: ma még kiszámíthatatlan, hogy mennyi személyi kárpótlási ügyben kell még eljárni. Egyes jogszabályok módosítása ugyanis folyamatban van, s például kárpótlás jár majd mindazok hozzátartozóinak, akik halálát a hatalom bírósági ítéleten kívüli eljárása okozta. Így összességében akár félmilliónyi személyi kárpótlási ügyben kell még eljárni, s a kérelmek ésszerû határidõn belüli elbírálását a meggondolatlan szervezeti intézkedések veszélyeztethetik.
L. K.