Miután december elején a kormány úgy döntött, hogy az öt gázszolgáltató társaság közül egyedül a Kögáz területén lévõ önkormányzatok között kell a részvényeket lakosságarányosan elosztani, az érintett képviselõk naponta vonták kérdõre a felelõs vezetõket.
„Ki fejezte le a kistelepüléseket?" címmel tett fel kérdést a privatizációs miniszternek Balsay István (Fidesz-MPP). A kérdés a korábbi leváltott miniszter, Suchman Tamás egyik cikkébõl adódott, aki a kormánydöntés után „Lefejezték a kistelepüléseket" címmel jelentette meg írását. Mint ismeretes a döntés Somogy, Zala és Veszprém megye kistelepüléseit érinti hátrányosan. Balsay példaként említette Somogyudvarhelyt, amely - ha vagyonarányos elosztás történt volna ezen a területen is - 24 millió forint értékû részvényhez jutott volna. Így pedig csak 4 millió forint jut nekik. Csiha Judit privatizációs miniszter felhívta a képviselõ figyelmét, hogy az önkormányzatok itt is megegyezhettek volna a vagyonarányos megosztásban, csakhogy az érintett 187 önkormányzatból csak 40 százalék foglalt állást, 60 százalékuk pedig nem nyilatkozott. Ezek többsége a késõbb rosszabbul járt kistelepülések közül került ki. A kormány így más döntést nem is hozhatott ebben a kérdésben, hiszen korábban hatpárti megegyezés alapján döntöttek errõl a szabályozásról.
A kérdést - más formában - Farkas Gabriella (MDNP) is feltette Kuncze Gábor belügyminiszternek, mondván, hogy a Belügyminisztérium miért nem segített összefogni ezeket az önkormányzatokat? A belügyminiszter úgy vélte, ez nem az õ feladatuk, bár a döntést igazságtalannak tartja a kistelepülésekre nézve. Javasolta, hogy a parlament találjon valamiféle törvényi megoldást.
Új forrás egészségügyi beruházásokra
Mint arról korábbi számunkból értesülhettek, négy kormánypárti képviselõ - Pozsgai Balázs, Csákabonyi Balázs (MSZP), Szentkuti Károly, Wekler Ferenc (SZDSZ) - törvényjavaslatot nyújtott be az 1996-os költségvetés módosítására, a címzett, illetve céltámogatásokkal összefüggésben. Eszerint a korábban megállapított elõirányzatból a lemondással felszabaduló 1 milliárd 235 millió forintot más önkormányzatok folyamatban lévõ kórházi rekonstrukciós beruházásainak további támogatására lehetne fordítani. Az intézkedés összesen 13 kórházat érint (5 megyei: Heves, Nógrád, Somogy, Zala, Vas, és 4 települési: Ózd, Ajka, Berettyóújfalu, Hódmezõvásárhely). A törvénymódosítás 321 igen szavazattal 1 ellenében december 10-én megszületett.
Módosult a szociális törvény
Az év végén módosította az Országgyûlés a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvényt. A Népjóléti Minisztérium elképzelése alapjaiban nem változott a módosító indítványokról történt szavazást követõen. Mint arról korábbi számunkban már szintén beszámoltunk: a legjelentõsebb változás, hogy az aktív korú, nem foglalkoztatott emberek is kaphatnak rendszeres szociális segélyt, ha munkanélküli jövedelempótló támogatásra már nem jogosultak, sem munkájuk, sem megélhetést biztosító jövedelmük, vagyonuk nincsen.
A segély megállapítása azonban feltételekhez kötött: vizsgálni fogják például a család egy fõre jutó jövedelmét, és az igénylõnek a jövedelmét. A segély összege az idõs, illetõleg rokkant személyek esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 százaléka, a nem foglalkoztatott, aktív korúaknál pedig 70 százaléka. A támogatás iránti kérelem a jogosultsági feltétel keletkezésének idõpontjától számított 12 hónapon belül nyújtható be. Önkormányzati rendelet a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként elõírhatja a családsegítõ szolgálattal, vagy a kijelölt szociális intézménnyel való együttmûködést.
A törvény kiegészült azzal a paragrafussal is, amely szerint Budapesten - ha a Fõvárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok másként nem állapodnak meg - a hajléktalanok átmeneti segélyezése és elszállásolása a Fõvárosi Önkormányzat feladata. A hatálybaléptetõ rendelkezések szerint egyébként az önkormányzatoknak januártól számítva 4 hónapjuk van a rendeletek és segélyek felülvizsgálatára.
Indítvány a holtágak megóvásáról
A környezetvédelmi bizottság egy határozati javaslatot terjesztett a T.Ház elé a holtágak megóvásával és hasznosításával kapcsolatos feladatokról. Ebben felkérik a kormányt, hogy a Kincstári Vagyonkezelõ Igazgatóság által teljes egészében védettségre javasolt, úgynevezett „szentély" típusú holtágakat 1997. július 1-jéig adja át vagyonkezelésbe a területileg illetékes nemzeti parkok igazgatóságainak és határozza meg a fenntartás költségeinek nagyságát.
Emellett a holtágak megmentése, védelme és rehabilitációja érdekében megkezdett helyi kezdeményezéseket támogassa és tegye lehetõvé, hogy az elkülönített alapok és más központi és önkormányzati pénzeszközök is ezt szolgálják. Nem utolsósorban pedig: biztosítsa a „szentély" típusú holtágak természetvédelmi kezelésének költségeit az 1998. évi központi költségvetésben.
Az elõterjesztõ javaslatot tett az érintett minisztériumok közremûködésével mûködõ tárcaközi bizottság felállítására, 1997. március 31-ei határidõvel. E bizottság feladata lenne a holtágak országos állapotfelmérése, minõsítése, a hatályos joganyag felülvizsgálata, a holtág-rehabilitáció általános és átfogó irányelveinek kidolgozása. Javaslataikat július 1-jéig kellene megfogalmazniuk és a parlament elé terjeszteniük. Az indoklás szerint az önkormányzati tulajdonba került holtágak védelme érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett települések, illetve gazdálkodó szervezetek az illetékességi területükön lévõ holtágakra részletes esettanulmányokat készítsenek és hasznosítási elképzeléseket fogalmazzanak meg.
Mûemlékvédelem és önkormányzat
Még novemberben nyújtotta be az Országgyûlésnek Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a mûemlékvédelemrõl szóló törvényjavaslatukat. A 29. paragrafus részletesen felsorolja, mi is a feladata ezzel kapcsolatban az önkormányzatnak:
- közremûködik a mûemléki értékek felkutatásában;
- gondoskodik a tulajdonában lévõ mûemlékek védelmérõl, fenntartásáról;
- együttmûködik az ezen a területen mûködõ társadalmi szervezetekkel, mozgalmakkal és támogatja a települések hagyományainak feltárására irányuló társadalmi tevékenységet;
- kezdeményezhet védetté nyilvánítást vagy megszüntetést.
A településfejlesztés során pedig fokozott figyelemmel kell lennie a védett területekre, mûemlékekre.
Veszélyben az ivóvízellátás?
A Fõvárosi Csatornázási Mûvek és a Fõvárosi Vízmûvek privatizációja veszélyezteti Budapest egészséges ivóvízellátását. Ezek a közmûvek az önkormányzatok törzsvagyonát képezik, ezért korlátozottan forgalomképesek. Mit tesz a belügyminiszter azért, hogy az önkormányzatok biztosítsák a vízellátást - tette fel a kérdést a kisgazdák pártelnöke december 3-án. Kuncze Gábor válaszában kifejtette: a közmûvek társaságba apportálhatók, ha annak a társaságnak többségi tulajdonosa az önkormányzat. Így pedig biztosítható az önkormányzat felelõssége a lakosság ellátásában. Ezért a privatizáció nem kifogásolható.
Milyen volt 1996 a parlamentben?
Az Országgyûlés ebben az évben csúcsot állított fel: a rendszerváltás óta tavaly született a legtöbb törvény a T. Házban, szám szerint 132. Emellett még 120 országgyûlési határozatot hoztak a képviselõk. Az 1994. június 28-ai alakuló üléstõl kezdõdõen egyébként 161 új törvény, 147 törvénymódosítás és 292 országgyûlés határozat jelent meg a Magyar Közlönyben.
Az elmúlt két és fél évben 7-en mondtak le (listás) mandátumukról - 4 MSZP, 2 Fidesz-MPP, 1 SZDSZ - , és egy képviselõ hunyt el - Páli Tamás (MSZP). Márciusban az MDF szakadásával új frakció és párt jött létre: a Magyar Demokrata Néppárt. Így az MDF veszítette el a legtöbb mandátumot (19), második az SZDSZ (3), harmadikok a kisgazdák (1).
A képviselõk és képviselõnõk tavaly 847 órát üléseztek, amibõl 783 óra volt a „tiszta" tárgyalási idõ. A napirenden kívüli hozzászólások 90 órát tettek ki, ami az idõtartam 11,5 százalékát jelenti. Legtöbbet a szocialisták (12 és fél óra) és a kisgazdák (14 és fél óra) vették igénybe ezt a megszólalási formát.
A törvényalkotás következõ féléve
Az Országgyûléshez benyújtott elképzelés szerint a kormány a következõ havi ütemezésben szeretné elfogadtatni az új jogszabályokat, az önkormányzatokat érintõen:
- február: csõdtörvény-módosítás, mûemlékvédelmi törvény, az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényjavaslat;
- március: a polgári szolgálatról szóló törvényjavaslat, az államigazgatási eljárás szabályainak módosítása, gyermekvédelmi és gyámügyi törvényjavaslat;
- április: a címzett és céltámogatási rendszerrõl szóló törvény módosítása, az 1997. évi címzett támogatások odaítélése;
- május: egészségügyi törvény, múzeumi törvény
- június: a köztisztviselõk jogállásáról szóló törvény módosítása, törvény a társasházakról.
Németh Erika