A következő, 1998-as helyhatósági választások után megalakuló nyíregyházi önkormányzat egy szempontból biztosan kedvező helyzetben lesz. A csaknem 120 ezres lélekszámú település az egyetlen olyan vidéki nagyváros, ahol az önkormányzati vezetés 1990 és 1996 közötti időszakban öt alkalommal is készítetett lakossági közvélemény-kutatást.
Talán meglepő, hogy a gazdasági és infrastrukturális szempontból közismerten elmaradott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyének önkormányzati vezetői miért tartották fontosnak (mindkét önkormányzati ciklusban), hogy közvélemény-kutatás útján is szembesüljenek a nyíregyházi polgárok véleményével. A város vezetése felismerte, hogy az országos átlaghoz viszonyított hátrányos helyzet megváltoztatásának kulcsa nemcsak a parlamenti és minisztériumi szintű lobbizásban és/vagy a város működtetéséhez szükséges anyagi források előteremtésében rejlik, hanem a lakossági igényekre és véleményekre épülő helyi döntésekben is.
Lássuk tehát, ki mit tud Nyíregyházán.
A kérdezőbiztosokkal lebonyolított kérdőíves adatfelvételek tanúsága szerint a rendszerváltozást követően a nyíregyháziak következetesen elégedettebbek városukkal, mint az ország helyzetével. Az elégedettség kifejezés helyett érdemesebb inkább elégedetlenségről beszélnünk, mivel a város eredményeinek megítélésére is igaz, hogy a százfokozatú skálára transzformált átlag egyik vizsgálatnál sem éri el az 50 pontos határértéket.
1992-ben és 1994-ben gyakorlatilag azonos volt (55, illetve 59%) azoknak az aránya, akik szerint az új önkormányzat hivatalba lépésével lényeges változás történt a város életében, míg 1996 áprilisában a nyíregyháziak több mint fele (56%) az 1994-es helyhatósági választások nyomán átalakult önkormányzat működésének hatását a városra semlegesnek ítélte (minden maradt a régiben).
Az 1996. októberi adatfelvételben szereplő kérdésre adott válaszarányok is azt mutatják, hogy noha a város viszonyított általános helyzetének megítélésében megosztottak a városlakók, de a relatív többség (38 százalék) inkább az 1992-re kialakult helyzet változatlanságát hangsúlyozza.1
A korábbi tanácshoz viszonyítva a nyíregyháziak az első önkormányzati ciklus Polgármesteri Hivatalát 1991-ben, 1992-ben és 1994-ben jobbnak tartották, míg 1996-ban mindkét alkalommal az azonos minősítést tükröző 50 ponthoz közeli átlagok azt jelzik, hogy a két önkormányzati hivatal megítélése között nincs lényeges különbség
A helyi közigazgatás demokratikus jellegének megítélése hasonlóan változott, mivel a korábbi tanácshoz viszonyítva jobbnak, míg 1996-ban az első ciklushoz képest változatlannak tartják a nyíregyháziak.
A képviselőtestületek munkájáról alkotott vélemények egyfajta állandóságot mutatnak. Úgy tűnik, mintha a városlakók számára a tanácsi testület és a két ciklus önkormányzati testülete között - legalábbis ebből a szempontból - nem lenne különbség
1. táblázat
"Ha a jelenlegi képviselőtestületet hasonlítja a ......" (százfokozatú skála, az eredeti ötfokozatú skála értékei: 1: sokkal rosszabbul 5: sokkal jobban működik)
| 1994* | 1996 április** | |
| átlagpont | 51 | 53 |
* tanácsi testülethez
** az 1990-1994 között működő képviselőtestülethez
A feltételes mód óvatosságát az indokolja, hogy két vizsgálat eredménye is bizonyítja: a nyíregyháziak többsége (1994-ben 70, 1996. áprilisában 84 százalék) nem tudja elkülöníteni a Polgármesteri Hivatalt és a képviselőtestületet.
2. táblázat
"Ön szerint van-e különbség a Polgármesteri Hivatal és a város képviselő-testülete között?"
(százalék)
| 1994 | 1996 április | |
| van +tartalmilag jó indoklás | 30 | 16 |
| van+tartalmilag rossz indoklás | 12 | 7 |
| nincs | 14 | 35 |
| nem tudja | 44 | 42 |
Hasonló ismerethiányról árulkodik az 1996. októberi vizsgálat is, hiszen a "Mi a különbség az önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal között?" kérdésre csak a kérdezettek 20 százaléka adott választ.
A képviselőtestület definiálási problémájában nyilván szerepe lehet annak, hogy a nyíregyháziak nem ismerik képviselőjük tevékenységét. Az ország más nagyvárosaihoz hasonlóan2 a szabolcsi megyeszékhelyen élők túlnyomó többsége gyakorlatilag nem ismeri választott képviselőjét.3 Az önkormányzati képviselők hivatalosan deklarált érdekképviseleti funkcióját 1991-ben és 1996-ban - csaknem azonos mértékben - a lakosság egynegyede nem tudta megítélni.
A képviseleti rendszer demokratikus működését minősítő ismerethiány nem csak a helyi szintre jellemző. 1996 októberében a nyíregyháziak döntő többsége nem ismeri országgyűlési képviselőjét. A nagy mértékű ismerethiány nemcsak a képviselő személyétől, hanem a képviselői működés idejétől is független, mivel az Antall-kormányzat kezdetén megválasztott MDF-es parlamenti képviselőket a nyíregyháziak kétharmada ugyanúgy nem ismerte, mint a jelenlegi MSZP delegáltakat.
A helyi hatalmi tényezők közül 1990-1994 között és 1996-ban is kiemelkedik a város volt, illetve jelenlegi polgármestere. Ha az ismertségre és rokonszenvre, valamint a helyi hatalmi struktúrában betöltött szerepre vonatkozó adatokat vizsgáljuk, a folyamatos adatfelvételek eredményeiből levonható következtetések olyan feltételezéseket inspirálnak, amelyek későbbi vizsgálatok kiindulópontjai lehetnek. Az eltérő politikai és helyi hatalmi környezetben (3. táblázat) lényegesen különböző politikai múlttal és megjelenített elkötelezettséggel, személyes jellemzőkkel rendelkező polgármesterek4 lakossági megítélése között gyakorlatilag nincs eltérés. Az 1994-ben újra a város élére került korábbi tanácselnök a lakosság körében ugyanolyan mértékben ismert és elismert, mint az 1994-es helyhatósági választásokon már nem indult korábbi polgármester (4. táblázat).
3. táblázat
Nyíregyháza város képviselő-testületének összetétele (fő)
| 1990-es választás | 1994-es választás | |
| MSZP | 3 | 11 |
| SZDSZ | 6 | 5 |
| Fidesz | 12 | 2 |
| MDF | 5 | 2 |
| KDNP | 5 | 2 |
| FKgP | 1 | 1 |
| Munkáspárt | 0 | 1 |
| Független | 7 | 9 |
4. táblázat
A polgármesterek ismertsége és rokonszenv-indexe
| 1991 | 1992 | 1994 | 1996 április | 1996 október | ||||||
| R: rokonszenv*; I: ismertség** | R | I | R | I | R | I | R | I | R | I |
| Mádi Zoltán | 80 | 74 | 68 | 80 | 59 | 89 | - | - | - | - |
| Csabai Lászlóné | - | - | - | - | - | - | 60 | 87 | 61 | 83 |
* százfokozatú skála
** százalékban
A későbbi nyíregyházi közvélemény-kutatások bizonyára megerősítik az 1990-1994 közötti időszak tendenciáját és az 1996-ban megfigyelt jelenséget: 1. működési idejének múlásával a polgármester ismertsége növekszik, népszerűsége csökken 2. a népszerűség annyira stabil lehet, hogy még egy esetleges vezetési válság sem befolyásolja számottevően.5
A polgármester helyi hatalmi szerepének túldimenzionált lakossági megítélése szintén független a polgármester személyétől vagy a helyhatósági választások nyomán átrendeződött városi poltikai erőviszonyoktól .
5. táblázat
"Abban, hogy miként alakul a város élete, mekkora szerepe van a...."
| 1992 | 1994 | 1995 városok | 1996 április | 1996 október | |
| polgármesternek | 84 | 81 | 83 | 83 | 90 |
| képviselőtestületnek | 82 | 88 | 77 | 85 | 88 |
| Polgármesteri Hivatal vezetésének | - | 77 | 63 (önkorm.tisztviselőknek) | 87 | - |
| helyi pártoknak | - | 75 | 53 | 72 | 71 |
| kormánynak | 58 | 64 | 61 | 51 | 64 |
| parlamentnek | 51 | 53 | 58 | 47 | 60 |
| egyházaknak | 44 | - | 41 | - | 48 |
| helyi társadalmi csoportoknak | 40 | - | - | - | |
| lakosságnak | - | 43 | 40 | 52 | 45 |
Az 1994 előtti adatokhoz hasonlóan, a nyíregyháziak városuk helyzetének alakításában jelenleg is a polgármesternek tulajdonítják a legnagyobb szerepet.
6. táblázat
"Kinek van a legnagyobb szerepe abban, hogy miként alakul a város helyzete ? "
(százalék)
| 1992 | 1994 | 1996 április | |
| polgármesternek | 41 | 22 | 23 |
| képviselőtestületnek | 29 | 34 | 16 |
| Polgármesteri Hivatal vezetésének* | - | 22 | 37 |
| helyi pártoknak | - | 2 | 2 |
| kormánynak | 15 | 11 | 3 |
| parlamentnek | 7 | 0 | 1 |
| egyházaknak | 0 | - | - |
| helyi társadalmi csoportoknak | 0 | - | - |
| lakosságnak | - | 2 | 5 |
| nem tudja | 6 | 6 |
* A "Polgármesteri Hivatal vezetése" megjelölés nyilván a polgármestert is jelentette.
Az ország más városaiban élők szintén magasra értékelik polgármesterük helyi hatalmi pozícióit, s vélhetően más nagyvárosokban is hasonló a Nyíregyházán többször igazolt jelenség: a lakosság gondolkodásában elkülönül a helyi és az országos politikai szint megítélése, azaz a kormányzat és a parlament korántsem olyan fontos tényezők a város sorsának alakításában, mint a helyi közigazgatási és politikai erők. A helyi hatalmi viszonyok megítélésére vonatkozó kérdésekre adott válaszok egyúttal tartalmazzák az önkormányzati rendszer kritikáján is túlmutató lakossági véleményt, amely szerint a város helyzetének formálásában csekély szerepe van a helyi társadalmi csoportoknak, illetve magának a lakosságnak.
Murányi István
1 “Ha összehasonlítja a helyzetet a négy évvel ezelőttivel, hogyan mennek a dolgok a városban?” 1. jobban - 25 százalék, 2. ugyanúgy – 38 százalék, 3. rosszabbul – 23 százalék.
2 Az önkormányzati képviselők átlagos ismertsége 1996-ban 33 százalékos volt a Politikai Tanulmányok Intézetének vizsgálatsorozatában szereplő tizennégy városban.
3 1991-ben a nyíregyháziak 34 százaléka, 1992-ben 17 százaléka, 1994-ben 12 százaléka, 1996 áprilisában 25 százaléka és 1996. októberében 27 százaléka ismerte önkormányzati képviselőjét.
4 A jelenlegi polgármester, Csabai Lászlóné (1947-ben született; tartósítóipari mérnök; MSZMP, majd MSZP tag) 1986-tól a Városi Tanács elnöke, 1990-1994 között a Start Vállalat marketing főosztályának vezetője, 1990-1994 között önkormányzati képviselő, 1994-től 1995 szeptemberéig az MSZP parlamenti képviselője. Az 1990-1994 közötti nyíregyházi polgármester, Mádi László (1961-ben született; közgazdász;pártonkívüli) megválasztása előtt a Móricz Zsigmond Színház gazdasági igazgatója, jelenleg a CIB Bank területi igazgatója.
5 Az 1996 áprilisi adatfelvétel során mért viszonylag magas rokonszenv mutató azért meglepő, mert a helyi tömegkommunikációs eszközök kiemelten foglalkoztak az 1996. március elején kirobbant átmeneti önkormányzati krízissel. A polgármester bejelentésének – nem kíván együtt dolgozni a Hivatal jegyzőjével – hatására a “megtámadott” jegyző rokonszenv mutatója jelentősen megnőtt, a polgármester indexe viszont nem csökkent. (A mindig is népszerű – 1985-től VB-titkár, majd 1990-től jegyző – Fazekas János rokonszenv indexe 1994-ben 58 pont, 1996 áprilisában 74 pont volt.)