Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997. február 20-án elfogadta az országban egyedülálló, úgynevezett programköltségvetését.
Ennek lényege, hogy nem az önkormányzat kiadásaira, hanem a szolgáltatások várható eredményeire fektetik a hangsúlyt úgy, hogy három évet (előző, tárgyévi és rákövetkező) próbálják összekapcsolni, a különböző területeken zajló folyamatokat elemezve alakítják ki a városi büdzsé főbb irányszámait. A módszer hatásfokát és hatásosságát jól mutatja, hogy az Egyesült Államokban több tízezer önkormányzat használja a költségvetés összeállításának ezt a módját. A módszer népszerűségének fő oka, hogy a befektetők szívesebben viszik pénzüket olyan városba, ahol a múlt tükrében könnyen prognosztizálható a jövő.
Az elkészült költségvetési tervezet a feladatok oldaláról közelíti meg az elvégzendő teendőket, és ezekhez igyekszik forrásokat találni. A bevételi források között jelentős tétel - 600 millió Ft - az átvett, valamint a központi forrásokból származó beruházási támogatások előirányzata. A költségvetésben fontos szerep jut az intézményi bevételeknek, amiből 493 millió Ft saját bevétel, és 77 millió Ft átvett támogatások előirányzata, továbbá a helyi adóknak. Számításaik szerint ezeken felül legalább 528 millió Ft hitel felvételével kell számolni, amelyből 180 millió Ft beruházási célokat szolgál majd.
Önkéntes alapon szerveződő Regionális Területfejlesztési Tanács felállítását határozták el Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyék területfejlesztési tanácsai. A három megyének ez a szándéka - amely nem esett egybe az Országos Területfejlesztési Koncepció első változatában leírtakkal - már hónapokkal ezelőtt nyilvánosságra került. Szombathelyen találkoztak a három érintett megye területfejlesztési tanácsának elnökei, illetve a Zala megyei testület a megyei közgyűlés főjegyzője által képviseltette magát. A megbeszélésen részt vett a Veszprém megyei területfejlesztési tanács elnöke is. Noha Veszprém nem tartozna bele az említett régióba, a területfejlesztést érintő konkrét projektek megvalósításában nincs akadálya az együttműködésnek - hangoztatták az eszmecserén. Abban állapodtak meg, hogy koordinációs előkészítő bizottságot hoznak létre, amely kidolgozza a további együttműködés részleteit, megfogalmazza a regionális tanács létrehozását jelentő szerződést.
Az önkormányzatnál maradó gépjárműadórész 10 százalékát közcélokra ajánlhatják fel a nyíregyházi autósok; erről a város képviselőtestülete határozott. A befizetők tíz lehetőség között választhatnak: az adó tíz százalékát átutaltathatják egyebek között a Beteg Gyermekekért Alapítványhoz, vagy a nehéz helyzetű embereket segítő közalapítványokhoz. Támogathatják nyíregyháza közoktatását, tudományos életét, illetve az iskolák számítógéphez jutását. A közbiztonság javítására és a település műemlékeinek megőrzésére szintén felajánlhatják az adórészt, valamint segíthetik a város környezetvédelmi céljait, így a Tiszta levegőért Alapítvány tevékenységét. A gépjárműadóból 50 százalék összegében, 80 millió forint illeti meg az idén a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeszékhely önkormányzatát; ennek 10 százalékáról, 8 millió forintról rendelkezhetnek az adófizetők.
A fővárosi tűzoltóság tavaly nagy nehézségek árán, de teljesítette feladatát - mondta Száray Zoltán dandártábornok, fővárosi tűzoltóparancsnok a szolgálat elmúlt évi munkájának értékelésén. Budapesten tavaly 4 százalékkal kevesebb, összesen 7200 olyan eset történt, ahová tűzoltókat hívtak, ebből 1700 téves riasztás volt. A járműpark elavult: a 75 kocsiból 19 jelenleg is rossz, 15 pedig állandóan tartalékban van országos jelentőségű eseményekhez. Helyzetüket nehezíti, hogy egy belügyminiszteri rendelet nyomán a korábbi 22 település helyett immár 297 település tartozik ellátási körzetükbe. Feladataik teljesítéséhez nagy segítséget jelentett a Fővárosi Önkormányzattól év közben kapott 161 millió forintos pénzügyi támogatás. Nem szeretnék, ha politikusok döntenének olyan szakmai kérdésekben, amelyek a későbbiekben kihatnak majd a tűzmegelőzésre. A budapesti parancsnok a túl hosszú megállóközökkel tervezett négyes metrót említette példaként, ott ugyanis a Franciaországot Nagy-Britanniával összekötő Csalagúthoz hasonló katasztrófahelyzet alakulhat ki. A gondok között szó esett a védőfelszerelések pótlásához szükséges pénz hiányáról, a kevés oltóanyagról, a riasztási rendszer átalakításának szükségességéről, a bérezési gondokról és a szolgálat fegyelmi helyzetéről, mert egyesek a bűncselekmények elkövetésétől sem riadnak vissza.