A magyar kormány vállalkozásfejlesztési koncepciója a közeli jövő kiemelt céljaként kezeli a kis- és középvállalkozások helyzetének stabilizálását, versenyképességük javítását. A cél nemes, ám eléréséhez az ösztönzés hagyományos elemein (kedvezményes hitelkonstrukciók, költségvetési és külföldi forrásokból fedezett visszatérítendő illetve vissza nem térítendő tőketámogatás, kamattámogatás) kívül szükséges a kis- és középvállalkozások önfinanszírozó képességének javítása, az adó és társadalombiztosítási terhek mérséklése, valamint a termelő beruházásokat sújtó elvonások csökkentése.
Az elmúlt néhány évben az országba jelentős mennyiségű működő tőke érkezett, megjelentek a multinacionális cégek, így potenciális lehetőség nyílt a magyarországi beszállítói-alvállalkozói rendszerek kiépítésére. Ezen a ponton találkozik a vállalkozói szféra és a magyar iparpolitika érdeke, hiszen az utóbbi, hosszú ideje prioritásai között tartja számon a háttéripar fejlesztését. A beszállítói-alvállalkozói rendszerek - nemzetközi tapasztalatok bizonyítják - kiépítése jól működő eszköz lehet, amely az üzletfejlesztési problémákkal küzdő vállalkozások számára megoldást jelenthet. A sokrétű, alapos elemzést igénylő feladat megoldása speciális felkészültséget igényel. A szükséges tanácsadási, támogató tevékenységgel ma csupán az MVA hálózata rendelkezik.
Tekintettel a közismert tényre, mely szerint a potenciális nagyvállalatok termelésében még igen kis hányadot képviselnek a magyar beszállítók, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, mint az egyetlen országos hálózattal rendelkező tanácsadási, képzési, pénzügyi programokat támogató szervezet, alapvető feladatának tekinti a kis- és középvállalkozások beszállítói hálózatának kiépítését és fenntartását. Az MVA szakmai és regionális szempontból egyaránt integráló szerepet kíván betölteni a beszállítói hálózat rendszerében. A Helyi Vállalkozásfejlesztési Központok (HVK) mind az információ gyűjtésben, mind a források elosztásában aktív szerepet vállalnnak.
A program kidolgozásakor egy teljes ,,projekt ciklust,, kell követni, amely tartalmazza a KKV hálózati menedzserek (koordinátorok) folyamatos képzését, intenzív információs kampányt foglal magában, elvégzi a célcsoport (fővállalkozók, beszállítók) pontos meghatározását, garantálja a tanácsadói inputok (K+F, innováció, termelés- irányítás, stratégiai üzletfejlesztés, marketing) folyamatos biztosítását.
Az egymásra épülő feladatokat olyan rendszerszemlélet alapján kell végrehajtani, hogy a különböző ágazatokban tevékenykedő potenciális partnerek eltérő szintű és erősségű kapcsolatrendszere minél hatékonyabb legyen.
A projektek előkészítési és végrehajtási ciklusa tehát az alábbiak szerint alakul majd:
- Információs kampány
- Fő és alvállalkozók azonosítása
- Input igények felmérése
- Az alvállalkozók felkészítése
- Üzleti együttműködési találkozók
- Tapasztalatok gyűjtése, visszacsatolás
- KKV hálózati koordinátorok képzése
A gyakorlati feladatok szempontjából a projekt ciklus három jól elkülöníthető szakaszra bontható:
1. Hálózatszervezés
2. Kutatási elemző tevékenység
3. Oktatás és képzés
A hálózatszervezés első feladatai az információgyűjtés és terítés, a potenciális beszállítói kis- és középvállalkozásokról. Az EU elvárások felmérése, a minőségfejlesztési és jogi háttér elemzése, a támogatási és fejlesztési koncepciók felvázolása. A beszállítói igények felmérése, technikai, műszaki követelmények, specifikációk beszerezése, minőségi és logisztikai paraméterek tisztázása. A következő lépés a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által elkészített, Budapestre érvényes, a potenciális beszállítói körről készült elemzés regionális, vagy országos kiterjesztése lehet. Az egyes régiók lehetséges beszállítói igényeinek felmérését a HVK-k végzik. A beszállítói kör feltárását szolgáló felmérés eredményei alapján várhatóan három típusba sorolhatók majd a vállalkozások.
* a feltételeknek már megfelelő vállalkozások
* kis ráfordítással beszállítói tevékenység végzésére alkalmassá tehető vállalkozások
* a stratégiailag fontos, hosszú távú fejlesztést igénylő vállalkozások
A potenciális beszállítói kör feltárását követően szükség lesz az egységes beszállítói kataszteri rendszer kialakításának módszertani megalapozására. Ezt követően ki kell alakítani a szakmai és funkcionális tagolódást, ki kell jelölni a nyilvántartási rendszer helyszínét.
A kataszteri rendszer felállításával egyidőben ki kell dolgozni a minősített beszállítói kör kialakításának kritériumrendszerét, ami elvárásaiban közelítene a ,, kormányprogram keretében támogatható beszállítók,, feltételrendszerére. A fővállalkozók számára olyan ösztönzőrendszer kidolgozása kívánatos, amely segít a hazai beszállítóknak a szükséges források megszerzésében. A tőke és hiteligényes vállalkozások számára meg kell keresni a céljaiknak legmegfelelőbb támogatási típust. A sikerek és kudarcok tipikus okait, összegző esettanulmányok formájában kell a beszállítók és fővállalkozók rendelkezésére bocsátani. A folyamatos és naprakész tájékoztatás érdekében rendszeresen megjelenő kiadványokkal kell beszámolni a piaci trendekről, a legfontosabb szereplőkről, a versenyszabályozás jogi helyzetéről, a nagyvállalatok és beszállítók kapcsolatrendszeréről, az Európai Unió követelményeiről. A beszállítói rendszerbe bekapcsolódó vállalkozók számára meg kell teremteni a kapcsolatfelvétel lehetőségét a magyarországi befektetések iránt érdeklődő nemzetközi cégek képviselőivel.
A beszállítói követelményeknek egyelőre megfelelni nem tudó potenciális alvállalkozók részére felkészítő programokat kell szervezni. Minden érdeklődő számára legkönnyebben elérhető tanulási módszer a távoktatás. A távoktatási programok alkalmazásának kidolgozása az MVA Országos Vállalkozásfejlesztési Távoktatási Központjának feladata lesz.