Két nagy jelentőségű törvény született a nyár elején az Országgyűlésben: az épített környezet alakításáról és védelméről, majd a műemlékvédelemről szólóak. Míg a kormányzó pártok szónokai ezek kapcsán elfogadható kompromisszumról beszéltek, addig az ellenzékiek többsége vagy nem értett egyet a megszületett jogszabályok lényeges elemeivel, vagy tartózkodott az állásfoglalásnál. A T. Ház módosította a lakástörvényt is.
Az új "építési törvény" tartalmáról és vitájáról korábban már részletesebben beszámoltunk, így most a június 10-én elfogadott, a műemlékvédelemről szóló törvény tárgyalásának végeredményéről szólnék bővebben. A javaslat legvitatottabb része a hatósági jogkörök telepítése volt. A korábbi szabályozás alapján a műemlékvédelmi hatósági jogköröket - első és másodfoka egyaránt - egy intézmény, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) gyakorolta. Ez azonban alkotmányos szempontból igen aggályos, támadható volt. Ezért a törvénytervezet készítője, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) azt javasolta, hogy az elsőfokú hatósági jogkör maradjon az OMH-nál, a másodfokú döntések pedig a minisztériumban szülessenek. Ezzel a megoldással azonban senki nem értett egyet, még a szocialista frakció többsége sem.
Az Országgyűlés végül Dornbach Alajos (SZDSZ) javaslatát támogatta, amely szerint az első- és másodfokú hatóság egy intézményen belül marad, de az elsőfokú hatóság önálló jogi személyként elkülönülve működik. A másodfokú döntés joga pedig - mint a legmagasabb szintű szakmai szervezetnél - az OMH hivatalvezetőjénél marad.
A szavazást követően a módosító javaslat beterjesztője úgy vélte, hogy optimális megoldás született. Hiszen szerencsétlen dolog lett volna, ha a környezetvédelmi miniszterhez kerül a másodfok, akit minden egyes döntésnél politikailag megtámadhattak, elfogultsággal vádolhattak volna. Az OMH gyakorlati működése, megtámadott határozatainak bírósági megítélése egyébként is azt mutatja - mondta Dornbach Alajos -, hogy az OMH magas színvonalon, szinte kifogástalanul végezte munkáját.
A szocialista frakció szónoka, Baráth Etele úgy ítélte meg, hogy nem oldották meg a leglényegesebb problémát: nem hoztak létre egy megbízható állami építésügyi rendszert sem az építésügyi, sem a műemlékvédelmi törvényben. Így nem sikerült a hatósági jogköröket decentralizálni sem. Ám a törvény pozitívumának nevezte, hogy a korábbinál jóval nagyobb mértékben vehetnek részt az önkormányzatok a műemlékek védelmében.
A Fidesz-MPP frakció "nem" szavazatát indokló Balsay István elmondta: szerintük rövid időn belül módosítani kell majd ezt a törvényt, mert sem az állam és az önkormányzatok, sem az egyház és az önkormányzatok szerepét nem tisztázták a jogszabályban. Balsay is kiemelte, hogy demokratikusabb lett volna a műemlékvédelmi hatóság első fokát közelebb telepíteni a "helyszínhez", esetleg a régiókhoz.
Az önkormányzatok - többek között a településfejlesztés és rendezés kapcsán - találkoznak műemlékvédelmi kérdésekkel. A törvény szerint a rendezési tervben figyelemmel kell lenni a település(rész) történelmileg kialakult tagozódására, jellemző épületmagasságára, a városkép zavartalan érvényesülésére, az új és régi épületek és környezetük összhangjára.
A műemlék fenntartásáról, karbantartásáról a tulajdonosnak, vagyonkezelőnek kell gondoskodnia. Külön paragrafus említi a védendő temetőket, amelyek részei a történelem, a vallás, a kultúra és művészet sajátos emlékeinek.
Az állami tulajdonból ki nem adható műemlékek listájának esetleges felülvizsgálatáról a kormány intézkedik. A védetté nyilvánításról a környezetvédelmi és a művelődési miniszter együttesen gondoskodik. Az önkormányzatok feladata pedig nemcsak a fenntartás, hanem az értékek felkutatása és méltó hasznosítása is. Kiemelt vagy országos jelentőségű feladataihoz az önkormányzat a központi költségvetéstől támogatást kérhet. A műemléki értékek védetté nyilvánítását a műemlékvédelmi hatóságnál bárki kezdeményezheti.
Ha védelemre javasolt ingatlant vagy területet megsemmisülés fenyeget, legfeljebb egy évre ideiglenes védelem alá lehet helyezni.
A törvény szerint hatósági engedély kell többek között: építési munkákhoz, feltáráshoz, műszaki vizsgálathoz, reklám elhelyezéséhez, fa kivágásához és telepítéséhez. A törvényhez kapcsolódó melléklet tartalmazza az államilag védett műemlékek jegyzékét, helyrajzi számmal ellátva. Budapesten 68, Baranya megyében 13, Bács-Kiskunban 2, Békésben 5, BAZ-ban 18, Csongrádban 2, Fejérben 15, Győr-Moson-Sopronban 15, Hajdú-Biharban 7, Hevesben 7, Jász-Nagykun-Szolnokban 1, Komárom-Esztergomban 10, Nógrádban 7, Pest megyében 22, Somogyban 7, Szabolcs-Szatmár-Beregben 6, Tolnában 3, Vas megyében 13, Veszprémben 32, Zala megyében 10 műemléket vagy műemlék-együttest sorol fel a törvény. Tehát Magyarországon összesen - jelenleg - 273 műemlék van államilag védetté nyilvánítva.
Tavaly év végén három szocialista képviselő - Molnár Gyula, Szabó Lajos Mátyás, Csizmás Gábor - törvényjavaslatot nyújtott be a kényszerbérletek feloldása érdekében. Hosszú vitát követően az önkormányzati, alkotmányügyi és gazdasági bizottságból albizottság alakult, amelynek minden érintett bevonásával sikerült megegyeznie a nemrég elfogadott törvénymódosítás szövegében.
Eszerint a lakás fekvése szerinti önkormányzat köteles 1998. december 31-éig a kényszerbérlő részére önkormányzati cserelakás bérbeadását felajánlani. Ha ezt az önkormányzat 1997. végéig nem teszi meg, a megállapítható lakbér és a bérbe adó által közölt lakbér különbözetét a bérbeadónak meg kell téríteni. Amennyiben vita van az összeg körül - bírósághoz fordulhatnak.
A módosítás elrendeli a ´97. évi költségvetési támogatás mértékének emelését, ami mintegy 160-180 millió forint pluszt jelent. Ezt a parlament azonban csak erre az évre biztosítja, ösztönözve a kényszerbérletek mielőbbi felszámolását. Emellett a jelenleg érvényben lévő kétszeres lakbérfizetési mérték is megszűnik.
A közvetlenül vagy közvetetten az önkormányzat számára munkát végző személyek - pl.: háziorvosok, házigondozó szolgálat tagjai - az eddigi szabályozás szerint attól függően álltak munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, hogy az önkormányzat létesített-e intézményt vagy sem az adott feladat ellátására. A munkaügyi miniszter legújabb törvénymódosítási előterjesztése ezt a gondot kívánja megszüntetni azzal, hogy kimondja: az önkormányzatok, illetve az önkormányzat által alapított intézményekben foglalkoztatott személyek egyaránt közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az illetményük az esetleges jogviszonyváltás eredményeként nem csökkenhet és az önkormányzatnál munkaviszonyban töltött időt minden szempontból közalkalmazotti jogviszonyként kell figyelembe venni.
A kormány, és az Országgyűlés szándéka szerint a nyári, rendkívüli ülés legkésőbb július 31-én fejeződik be. Addig 13 jogszabályt szeretnének tető alá hozni. Többek között az állatvédelmi, az egészségügyi, a menedékjogról, a non-profit szervezetekről szóló törvényeket, a köztisztviselői törvény módosítását, s nem utolsó sorban az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt.
Németh Erika