Hírek - ÁPV Rt.

Privatizáció előtt a BÁV Rt.

Miért magánosítják a “zacit”?

Bizományi Állami Vállalat - évtizedeken át ezt a nevet olvashattuk zálogházak, bútorüzletek, ruhakereskedések fölött, Az 1773-ban alakult cég körülbelül fél évtizede részvénytársasággá alakult át, a neve azóta Bizományi Kereskedőház és Záloghitel Rt. A szerteágazó tevékenységet folytató vállalkozás most éppen privatizációra vár. Beszélgetőpartnerünk Vitézy András vezérigazgató.

Idestova négy éve milyen feladattal érkezett a vállalat élére?

- Azzal, hogy tegyem alkalmassá a privatizálásra.

Ki kellett stafírozni a menyasszonyt?

- Nem volt könnyű. Évtizedeken át például aránytalan volt a gazdálkodási rendszere. A 13. havi fizetés, a bányász hűségjutalom és egyéb év végi jövedelmek következtében november és december többet hozott a BÁV konyhájára, mint a megelőző tíz hónap. Igyekeztünk arányosítani a forgalmat.

Lehet úgy fogalmazni, hogy áttértek a kapitalista gondolkodásmódra?

- Nem lehet. Egy magyar vagy kapitalistának születik, vagy soha nem lesz az. A mi embereink mindig hajlamosak voltak üzletben-nyereségben gonkolkodni, “csak” az állami szemléletükön kellett változtatni.

Azt mondják, a BÁV-nak szegénységszaga van.

- Egy cég csak akkor él meg a szegényekből, ha önmérsékletet tanusít. Nálunk évente két és fél millió elzálogosítás megy végbe, nyolcszázezer kliens közreműködésével. Egy ember tehát többször is megfordul nálunk. Egy karikagyűrűt átlagosan háromszor hoznak be a zaciba. Ha olyan hitelfeltételeket teremtenénk, hogy a kliens nem tudja kiváltani a gyűrűjét, akkor becsukhatnánk a boltot.

Érezhetőek a társadalmi változások?

- A legteljesebb mértékben. Felfigyeltünk például arra, hogy a vállalkozóknak nincs elég tőkéjük, eladják hát nekünk a kétmilliós festményüket vagy a még értékesebb antik bútorzatukat.

Ezek szerint hasznot húznak a szegényekből a tőkét kereső vállalkozókból, de a pénzüket műkincsekbe fektető újgazdagokból is?

- Az újságírók szeretnek sarkosan fogalmazni. Én azt mondom, hogy gazdálkodunk.

Hogyan?

- Csak két adatsort. 1993-ban 4 milliárd 470 millió forint volt a mérleg főösszege, egy évvel később még csak 4 milliárd 478 millió, 1995-ben viszont már 5 645 millió, tavaly 6 milliárd 10 millió. Az idén 7 milliárdra számítunk. 1993-ban 10 és fél milliárd forint volt a forgalom, egy évvel később 11 és fél milliárd, 1995-ben 14 milliárd, tavaly több mint 16 milliárd, s az idén valószínűleg több lesz 18 milliárdnál.

Imponáló számok, csak még azt nem tudom, hogy nyereséges vállalkozás-e a BÁV?

- Mária Terézia óta egyfolytában. 1997 első félévében az adózás előtti nyeresége 370 millió forint volt.

De ha ennyire jól megy neki, akkor az állam miért akar megszabadulni tőle?

- Törvény kötelezi rá, hogy adja magánkézbe azokat az állami vállalatokat, amelyek nem stratégiai termékeket állítanak elő. A BÁV-nál most értek meg a feltételek. Kapós a mennyasszony.

Hallottam, hogy hamarosan részvényeket bocsátanak ki.

- Egészen pontosan 766.399 darabot. A BÁV dolgozói hatvanezret vásárolhatnak meg, a belföldi intézmények 280 ezret, a belföldi magánszemélyek pedig 426.390-et.

Bizonyára nem véletlen, hogy az úgynevezett kisbefektetőket is megkínálják.

- Nem én találtam ki, de mélységesen egyetértek vele. A magyar polgárt olyan helyzetbe kell hozni, hogy gondoskodhasson önmagáról. A részvényosztalék például jó nyugdíj-kiegészítés.

Mit vár a privatizációtól?

- Azt, hogy három éven belül megduplázódjon a forgalmunk.

Zöldi László


Tartalomjegyzék


Ön-Kor-Kép


Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.