Az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat ma ismert változata szerint a stabilizációs intézkedések hatása, az egyensúly javulása, a gazdasági növekedés alakulása reális esélyt teremt arra, hogy a nemzetgazdaság növekedési pályára álljon. Az eddigi gazdasági folyamatok azt jelzik, hogy csökkenő állami eladósodás és inflációs ráta mellett tartós, gyorsuló ütemű gazdasági növekedésre nyílik mód.
A gazdasági növekedés mellett is tovább folytatódik 1998-ban az államháztartás jövedelem-centralizációjának, az államháztartás újraelosztó szerepének mérséklődése.
Az államháztartás ilyen irányú változása mellett is a kiadások reálérték-tartása lényegében biztosítható. A kiadásokon belül a beruházási kiadások 1998-tól prioritást kapnak. Biztosítani kell továbbá - a gazdasági növekedés érdekében - a humán infrastruktúra koncentráltabb fejlesztését, hatékonyabb működését, az aktív foglalkoztatási politika érvényesítését, a rugalmas oktatási rendszert, a működőképes és differenciált egészségügyi ellátást, a nyugdíjreform megvalósítását.
A központi költségvetés szűkülő bevételi lehetőségei mellett a többlet-ráfordítást igénylő területek forrásigényének kielégítése differenciált támogatást-politikát tesz szükségessé.
1998-ban kiemelt feladatok, amelyek többletráfordítási igénye finanszírozandó:
Az infláció tervezett mértéke 1998-ban 13,5 %.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának finanszírozási rendszerében 1998-ban lényegi változásra nem kerül sor. A pénzügyi szabályozást továbbra is a forrásorientált, normatív elosztás jellemzi.
Az 1998. évi forrásszabályozás főbb elvei a következők:
A helyi önkormányzatok 1998. évi forrásalakulásának főbb jellemzői:
A központi számítások szerint a helyi önkormányzatok bevételi lehetőségei 1998-ban az 1997. évi országgyűlési előirányzathoz képest a következők szerint alakul:
1. A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek összességében 1998-ra 1997-hez viszonyítva több mint 17 %-kal bővülnek.
Az előző évek tendenciájához hasonlóan 1998-ban is az átengedett SZJA növekedése a legdinamikusabb. 1998-ban a két évvel korábbi évre bevallott SZJA 40 %-a illeti meg összességében a helyi önkormányzatokat (1997-ben ez az arány 38 %). Ez az aránynövekedés és a nomináljövedelmek dinamikus növekedésének együttes hatását jelzi az, hogy 1998-ban 1997-hez képest az SZJA átengedett összege közel 38 %-kal növekszik.
A 40 %-os átengedett összeg fele (20 %) marad a képződés helye szerinti önkormányzatoknál. Az SZJA második 20 %-a lényegében normatívan kerül újraelosztásra. Az újraelosztott SZJA növekedése 1997-ről 1998-ra közel 64 %-os. Ezen belül az 1997. évihez viszonyítva nagyobb arányban (76 %-kal) van lehetőség az SZJA kiegészítésre, amely a szolidaritás elvén alapulva a területi fejlettségben meglévő különbségek mérséklését, a kedvezőtlen jövedelmi háttérrel rendelkező önkormányzatok jövedelemviszonyainak javítását szolgálja. Az SZJA kiegészítés szerepének ilyen arányú növelését indokolják a helyi iparűzési adóban megmutatkozó nagymértékű bevételi különbségek, amiből eredően az önkormányzatok a közel azonos feladatstruktúrát igen eltérő színvonalon tudják ellátni, igen szélsőséges erőfeszítésekkel. Ezeknek a szélsőséges jövedelemviszonyoknak a mérséklése a kiegészítő mechanizmusokkal kezelhető.
Az SZJA 20 %-os újraelosztható részéből lehetővé válik 1998-ban továbbá - a korábbi évekbeni apróbb tételek helyett - a szociális és gyermekjóléti normatíva jelentős részét fedezni.
Az állami támogatások és hozzájárulások összege 9 %-kal haladja meg 1998-ban az 1997. évi előirányzatot.
Számottevően nem módosul 1998-ra a normatív hozzájárulások és a központosított előirányzatok száma. Lényeges változást csak a már említett SZJA-ból elosztott normatívák arányának növekedése és jogcímváltozása jelent.
A feladat jelentőségének megfelelően az eddigieknél még differenciáltabb elosztás alapján illeti meg az önkormányzatokat a szociális és gyermekjóléti normatíva, preferálva a speciális feladatot ellátó, illetve a helyi szociális problémák oldásában nagyobb erőfeszítést tevő önkormányzatokat.
További eltérések a törvényjavaslat szerint 1998-ban:
1998-ban tehát három jogcím szolgál az önkormányzatok beruházási támogatására. Ezek:
E három jogcímen összesen több mint 56 milliárd forint támogatás juttatható az önkormányzatoknak 1998-ban, szemben az 1997. évi két jogcímen nyújtott 47 milliárd forinttal.
A központi költségvetési kapcsolatokból származó új bevételi forrás 1998-ban a termőföld bérbeadásából származó adó, amely a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat bevétele. Az előző évi teljesítés alapján a becsült bevétel 1 milliárd forint.
A központi számítások szerint az önkormányzatok saját folyó bevételei 17,5 %-kal növekszenek 1997-ről 1998-ra, ezen belül kiemelkedő (közel 27 %-os) a növekedés a helyi adóbevételeknél, döntően az iparűzési adóból. Az egyes önkormányzatok esetében az iparűzési adóval kapcsolatos javasolt törvényi változás miatt nagyarányú bevételátrendeződés várható.
A felhalmozási és tőkejellegű önkormányzati bevételekben - ide értve a privatizációs bevételeket is - mérséklődés várható.
Az önkormányzatok összes bevétele 1998-ban mintegy 12 %-kal magasabb az 1997. évi összbevételhez képest. Az összes bevételben a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrás az 1997. évi 48 %-os aránnynal szemben 1998-ban 50 %-ra növekszik.
A kiadások fő irányai az önkormányzatok összességét illetően 1998-ban a következő:
Az államháztartás egészét jellemzően a helyi önkormányzatoknál 14,5 %-kal - a helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltóságának kivételével, ahol 20 %-kal - emelkedhetnek az átlagkeresetek (az infláció tervezett mértéke 13,5 %).
A 14,5 %-os keresetnövekedés azonban - az önkormányzatok egészére vonatkozóan, kivéve a helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltósága, a szociális ágazat és a kistelepülések, ahol létszámfogyással nem lehet számolni - csak átlagosan 2 %-os létszámfogyás mellett finanszírozható. A létszámfogyás döntően a foglalkoztatottak számának természetes fogyásával, üres álláshelyek felszámolásával felszabaduló megtakarításokból realizálható. Esetenként azonban az önkormányzatok létszámcsökkentési döntésekre is kényszerülhetnek. Az ésszerű, költséghatékony intézményi működés és gazdálkodás követelményének érvényesítése saját önkormányzati döntések alapján valósítandó meg. A létszámfogyás költségeihez 1998-ban is rendelkezésre áll - pályázati úton igényelhető - állami hozzájárulás.
Összönkormányzati szinten a bérfejlesztés forrása tehát - a létszámcsökkenésből felszabaduló saját forrás “visszaforgatásán” túl - központi forrás. Helyi szinten azonban a támogatás mellett saját forrás bevonására is sor kerülhet a helyi döntésekkel összefüggésben.
Az elmúlt évek felhalmozási tevékenység visszafogásával szemben 1998-ban - a nemzetgazdaság prioritási elveivel összhangban - a helyi önkormányzatoknál a központi források növekménye a beruházások élénkítésére is szolgál.
A felhalmozási kiadások 20 %-nál nagyobb ütemű növekedése tervezhető a központi számítások szerint úgy, hogy a támogatásnövekményen kívül az önkormányzatok jelentős saját forrást összpontosítsanak e tevékenységekhez.
A dologi és egyéb kiadások növekedése is elérhető a központi támogatásokból és a saját bevételek e célra felhasználásából.
A felhalmozási, a dologi kiadások 1998-ra számított növekedésének realizálása szükségessé teszi az önkormányzatok erőfeszítését a saját erőforrások feltárására, növelésére.
Az 1998. évben jelentkező önkormányzati új feladatokhoz - többek között az 1997. novemberében bevezetendő gyermekvédelmi támogatás szintrehozása, az időskorúak járadéka, a tűzoltóság támogatása a szolgálati törvény miatt, a gyámügyi és építésigazgatási körzeti feladatok - a többletkiadást a központi költségvetési kapcsolatokból származó források fedezik.
A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének fő irányait áttekintve az látható, hogy makroszinten az önkormányzatok egészét illetően 1998-ban érzékelhető a nemzetgazdaság helyzetének javulásából eredő kedvezőbb forráslehetőség. Az egyes településtípusoknál, az egyes önkormányzatoknál azonban ez a globális jövedelemhelyzet eltérően realizálódhat. A szélsőséges jövedelemviszonyokat a kiegyenlítő mechanizmusok próbálják mérsékelni.
Csy-Ko