Október végén Kuncze Gábor belügyminiszter parlamenti expozéjával megkezdődött az önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája. Az új jogszabály célja, hogy ösztönözze a települési önkormányzatok társulását közös érdekű feladataik célszerűbb, gazdaságosabb megvalósítása, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásaik színvonalának javítása érdekében.
Az Önkormányzati törvény módosításán kívül önálló társulási törvény megalkotásával is szabályozni javasolja a Belügyminisztérium a helyi önkormányzatok együttműködését. Az Ötv. külön fejezete ugyan meghatározza az alapvető társulási formákat (körjegyzőség, hatósági igazgatási társulás, intézményirányító társulás, közös képviselőtestület), kiemelve, hogy a társulásnak más formái is lehetnek, azonban a társulások gyakorlatának vizsgálata bebizonyította, hogy hazánkban a társulási rendszer nehezen bontakozik ki. Ezért vált szükségessé, hogy újabb jogszabályok ösztönözzék az önkormányzatok társulásait, természetesen az ágazati törvénykezéssel összhangban.
A már működő ágazati törvényeknek a társulásokra gyakorolt kedvező hatása azonnal érzékelhetővé válik. Például a közoktatási tv. ösztönző rendszere növelte az iskolafenntartó társulások számát; a területfejlesztési tv. nyomán jöttek létre a területfejlesztési tanácsok; az idei évtől jelentősen nőtt a körjegyzőségek központi támogatása.
Jelenleg azonban még több olyan szabályozási elem létezik, melyek akadályozzák a társulási rendszer kibontakozását. Így az Ötv. a feladat jellege szerint határozta meg a társulási formákat, de nem tipizálta azokat az együttműködés tartalmának megfelelően. A törvényjavaslat azon túl, hogy segít eligazodni a társulások típusai között, részletesen szól az egyes társulások megvalósításának szervezeti formáiról, melyek köre jelentősen bővül, alkalmat biztosítva a helyi sajátosságoknak leginkább megfelelő kiválasztására. Az Ötv. módosításával lehetőség nyílik arra, hogy a képviselő-testületek önkormányzati hatáskört ruházhassanak egyes társulásaikra.
Gátat jelent az a szabály is, hogy minden társulási jogi személy, hiányoznak a társulási megállapodások tartalmi és formai követelményei, a vitás kérdések rendezésének szabályai. A vitára bocsátott törvényjavaslat lehetőséget biztosít a jogi személyiséggel nem rendelkező társulások létrehozására. Hangsúlyozza a társulások önkéntességét, a részt vevő helyi önkormányzatok képviselőtestületeinek egyenjogúságát. Rögzíti, hogy társulás írásbeli megállapodással hozható létre, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján. Az Ötv.-módosítással olyan megállapodás megkötésére is lehetőség nyílik, amelyekben a társult önkormányzatok képviselő-testületei vállalják, hogy csak akkor viszik bíróság elé vitás kérdéseiket, ha már kikérték valamelyik - minden fél által elfogadott - önkormányzati érdekszövetség állásfoglalását. Egyébként a társulások törvényességi ellenőrzését a fővárosi, ill. megyei közigazgatási hivatalok látják el.
A társulások létrehozását az is gátolta, hogy nem voltak egyértelmű szabályok a költségek, a közösbe vitt vagyon elszámolására. A törvényjavaslat a társulási megállapodások kellékeinek felsorolásával e problémákat is meg kívánja oldani, Közismert, hogy a társulások kialakulása pénzügyi ösztönzéssel segíthető elő. Ennek rendszerét nem e törvények alakítják ki.
Figyelemre méltó, hogy ez volt az első olyan törvénytervezet, amelyet az ÖSZT az egyeztetés során egyöntetűen támogatott.
Fontos tudni, hogy e törvény hatályba lépése előtt kötött önkormányzati társulási megállapodásokat a képviselő-testületeknek felül kell majd vizsgálniuk és az új rendelkezéseknek megfelelően módosítaniuk a tv. hatályba lépését követő három hónapon belül.
mj.