Az idén lezárult a 101 éves győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár Rt. négy lépcsőben végrehajtott privatizációja. Az utolsó lépcsőben, december 2-a és 4-e között, nyilvánosan is forgalomba hozták a társaság 665415 darab törzsrészvényét. Így a szakmai befektetők, a menedzsment, a dolgozók és az önkormányzatok mellett a - világpiacon is versenyképesnek ígérkező - cég tulajdonából a hazai kisbefektetők is részt szerezhettek. A részvényeket várhatóan december közepétől vezetik be a Budapesti Értéktőzsdére. Szabó Pál, az ÁPV Rt. vezérigazgatója úgy vélte, hogy ebben az évben a Rábáé volt az utolsó tőkepiaci privatizáció.
A vagyonkezelő szervezet vezetője szerint az állam tulajdonában már nem nagyon található olyan cég, vagy más vagyontárgy, amelyet érdemes lenne a győri példához hasonlóan magánosítani. Pedig néhány éve, a nagy piacvesztést követően, még kevesen hittek abban, hogy - kormányzati segítséggel - sikerül a gépgyárra igényes befektetőt találni.
A négy lépcsőben lezajlott privatizáció első lépéseként szeptember 30-án az ÁPV Rt. igazgatósága öt kiválasztott pénzügyi és szakmai befektetővel kötött előzetes megállapodást a társaság meghatározó tulajdoni részének eladásáról. A megállapodások értelmében - a nyilvános forgalombahozatallal csaknem egyidőben - az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Első Magyar Alap, a DRB HICOM Group, a Graboplast és a Rába Rt. menedzsmentje közel 10-10 százalékos részesedést szerez a társaságban. A vevők vállalták azt, hogy a Rába saját tőkéjét árfolyamértéken mintegy 5 milliárd forinttal megemelik. Így a cég alaptőkéje 11,6 milliárd forintról 14, 924 milliárd forintra emelkedik.
A privatizáció második szakaszában, zártkörű nemzetközi és hazai intézményi részvényértékesítés során, a befektetők 2 millió 710 ezer darab részvényt - a tőkeemelés előtti alaptőke 23,3 százalékát - jegyezhették le. A november 17-25-e között Budapesten, Amszterdamban, Rotterdamban, Frankfurtban, Londonban, Edinburghben, Zürichben, Genfben és Bécsben lezajlott road-show során a befektetők 6,3-szeresen túljegyezték a papírt.
Szabó Pál, az ÁPV Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a kedvezőtlen tőzsdei viszonyok kialakulása miatt gondolkodtak a Rába bemutatkozó körútjának elhalasztásán. Hiszen csak a közelmúltban 12 kelet-európai részvénykibocsájtást halasztottak el hasonló okok miatt. Ám úgy vélte, helyesen döntöttek, amikor belevágtak a bemutatkozásba. Bár arra végképp nem mertek gondolni, hogy a világméretű tőkepiaci bizonytalanság közepette a Rábának ekkora sikere lesz.
A magánosítás harmadik körében, november végén, a Rába Rt. dolgozói is részesedést szerezhettek a cég tulajdonából. Az alkalmazottak a tőkeemelés előtti alaptőke 15 százalékát, azaz összesen 1 millió 740 ezer darab részvényt vásárolhattak meg. Kamarás Miklós, a cég igazgatótanácsának elnöke a tájékoztatón elmondta: a legutóbbi információi szerint a gyár 6700 alkalmazottjából 6084-en éltek is ezzel a lehetőséggel.
A negyedik és egyben utolsó lépcsőt a nyilvános forgalombahozatal jelenti. A nagyközönség 1475 forintos áron juthatott, kizárólag készpénzért, a Rába Rt. részvényeihez. Az ÁPV Rt. összesen 665 ezer darab értékpapírt, a tőkeemelés előtti alaptőke 5,7 százalékát ajánlotta fel. A forgalombahozatalban négy bank és azok brókercégei vettek részt - Rabobank Befektetési Rt., K és H Bank Rt., Intereurópa Bank Rt., CIB Hungária Bank Rt.. Az el nem fogadott részvényjegyzésekre befizetett összegek visszatérítése a jegyzési helyeken a részvényjegyzés lezárását követő 15 napon belül megtörténik.
A társaság vezérigazgatója, Zalán Barnabás, a gazdálkodási eredményekről szólva arról adott tájékoztatást, hogy az év első kilenc hónapjában az értékesítés nettó árbevétele megközelítette a 26,3 milliárd forintot, míg tavaly 27, 7 milliárdot könyvelhettek el. Termékeik 70 százalékát exportra, zömét a nyugati piacokra szállítják. Az alaptőke-emelés négyötödét a futómű-gyártás technológiai fejlesztésére kívánják fordítani, melynek nyomán akár 35-40 százalékkal bővülhet e meghatározó üzletáguk kapacitása.
ne