Az év vége közeledtével az Országgyűlés a korábbinál is gyorsabb sebességre kapcsolva tárgyalta és szavazta meg az új törvényeket és a régi jogszabályok módosításait. December közepén határoznak a képviselők a címzett és céltámogatási rendszer átalakításáról, a régi-új ingatlannyilvántartási szabályokról, a 98-as állami költségvetésről és az önkormányzati társulások ösztönzéséről.
A sikertörvényként emlegetett, a címzett és céltámogatások elosztásának elveit tartalmazó törvény módosítására azért kellett sort keríteni, hogy rendelkezései harmonizáljanak az új közbeszerzési törvénnyel és a 98-as költségvetési törvényjavaslattal. A rendszer egyik leglényegesebb változása a döntések egy részének áthelyezése a megyei területfejlesztési tanácsokhoz. A tanácsok a jövőben 4,3 milliárd forint címzett támogatás sorsáról döntenének. Azokról a fejlesztésekről, amelyek 200 millió forintnál kevesebbe kerülnének.
Az általános vita második részében a szocialista Gyárfás Ildikó azért dicsérte az előterjesztést, mert az mindenekelőtt elsőbbséget ad az általános iskolai fejlesztéseknek. A képviselőnő egyetértett azzal az elképzeléssel is, hogy a központi támogatással megvalósuló beruházásokhoz más állami pénzforrásból, elkülönített állami pénzalapokból is lehessen - pályázati úton - támogatást kérni. Ésszerűnek tartotta azt a rendelkezést is, amely nem a támogatás évéhez, hanem a jogosultság kihirdetését követő 12 hónaphoz köti a beruházás megkezdésének időpontját. Főként nagy értékű, építőipari beruházásoknál ugyanis elhúzódhat a közbeszerzési eljárás, s így nem ritka az évvégi eredményhirdetés sem, amikor a külső munkálatokat már nem igazán lehet elkezdeni.
A 200 millió forint alatti beruházások a címzett támogatással megvalósuló beruházások 75 százalékát teszik ki, a beruházási összegnek viszont alig több mint 10 százalékát - mondta hozzászólásában Puha Sándor (SZDSZ). Az összeg szétosztása a megyék és a főváros között normatív alapon történne. Az éves előirányzat 40 százalékát lakosságarányosan, 40 százalékát az szja-nak az országos átlagtól való elmaradása alapján, 20 százalékát pedig az önkormányzatok száma alapján kapnák meg a megyék. Ez utóbbiak újraelosztó szerepének feléledésétől tartva, az ellenzéki pártok - kivéve a Fidesz-t - szónokaival egyetértve elutasítjuk ezt a módosítást - jelentette ki a képviselő. További, megfontolandó ellenérvnek tartotta a módosítással szemben, hogy túl tág teret engedne a helyi lobbiérdekek érvényesülésének. Véleménye szerint a döntésnek ezen a szinten is a parlament kezében kellene maradnia.
A törvényjavaslat záróvitájában Kuncze Gábor belügyminiszter a következőképpen reagált ezekre a félelmekre: " A decentralizálás lehetővé teszi, hogy a helyi ismeretek birtokában szülessék döntés a kis- és nagyértékű beruházásokról, valamint az eddig nem támogatott felújításokról. Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy az új támogatásról döntési jogosultsággal felruházott megyei területfejlesztési tanácsok egyéves működése során tapasztalt problémák rendezését nem kell megoldanunk. Azonban ezt nem e törvény keretében kell rendezni." A javaslathoz érkezett módosító indítványokról az Országgyűlés december elején szavazott.
A várhatóan december második hetében megszülető 1998-as állami költségvetési törvény vitájában ellenzéki részről Balsay István (Fidesz) fejtett ki bővebb véleményt a javaslat önkormányzatokra vonatkozó alrendszeréről. A képviselő egyetértett az elvi szinten megfogalmazott célokkal - a normativitás erősítése, feladatorientáltabb forráselosztás, a döntési hatáskörök decentralizációja -, ám kétségbe vonta ezek gyakorlati megvalósítását.
Balsay István úgy vélte, hogy a kormányzatnak például nem kellene annyira erőltetnie minden szinten a területi kiegyenlítést, hiszen egy határozott fejlődési irányt mutató költségvetésnek nem a különbségek megszüntetése a célja. Inkább teret kellene engedni annak, hogy az önkormányzatok úgy fogalmazhassák meg céljaikat, hogy az elősegítse a területfejlesztést, a munkahelyteremtést, a bevételek növekedését, s ne mindig a központi költségvetéstől várják a kiegyenlítő támogatásokat, a gondok megoldását. Javasolta továbbá, hogy hatékonyabban ösztönözzék a több mint öt éve önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat arra, hogy minél előbb kikerüljenek ebből a kategóriából.
Mint arról már korábban beszámoltunk, a szocialisták mellett csak a fideszesek támogatják a megyei területfejlesztési tanácsok pénzelosztó szerepének erősítését. Ezzel kapcsolatban azonban vezérszónokuk a költségvetési vitában megjegyezte, hogy a döntések leadása megyei szintre az önkormányzati pénzügyi rendszer megteremtése nélkül életveszélyes. A konkrét számokra rátérve a képviselő aggasztónak tartotta a dologi automatizmus mértékét, amely jövőre csak 7 százalékkal emelkedik. Kevesellte az állandó népességszám alapján tervezett hozzájárulások együttesének alakulását is. Kiemelte a településigazgatási, kommunális és sportfeladatok támogatásának harmadára - 22,5-ről 8,2 milliárd forintra - való csökkenését. Végül, az európai integrációt gátló tényezőként értékelte a közigazgatásban tervezett leépítéseket, a fejlesztési támogatáscsökkentést és az alacsony bérezést.
"A vita során a helyi önkormányzatok érdekérvényesítésére erős törekvés nyilvánult meg. A költségvetési törvényjavaslathoz kapcsolódó módosító indítványok a következő főbb területekre vonatkoznak: a beruházások támogatásának, a címzett és céltámogatásoknak a növelése, a dologi kiadások kedvezőbb pénzügyi feltételeinek megteremtése, a normatív állami hozzájárulások mértékének emelése, szinte minden területet érintően, különösen a közoktatás területén a pedagógusok minőségi munkájának elismerése, többletbér biztosítása. Minden igény természetesen nem elégíthető ki, de a helyi önkormányzatok által ellátott közellátási feladatokra 2 milliárd forint állami hozzájárulás az ilyen tartalmú normatívák növelésére többletként rendelkezésre áll." - mindezt Medgyessy Péter pénzügyminiszter a vita zárszavában mondta el az Országgyűlés november 18-ai ülésén. A kormány támogatta azon módosító javaslatok elfogadását, amelyek a szociális szféra legégetőbb problémáinak - hajléktalanok elhelyezése, drogambulanciák kialakítása, gyermekjóléti szolgáltatások javítása, fogyatékosokat segítő karitatív szervezetek működése - enyhítése érdekében 400 millió forint többletforrást biztosít a terület számára. A kormány kiállt amellett is, hogy az önkormányzatok a címzett támogatásból megkezdett kórházi rekonstrukciók befejezésére 1,1 milliárd forinttal többet költhessenek. A gyermek- és ifjúsági feladatok esetében 180 millió forinttal növekedett a jövő évben elkölthető keret.
Várhatóan 1998. április 30-án lép hatályba az új ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény módosítása, amelyet lapzártánkat követően fogadott el az Országgyűlés. A kormány által beterjesztett javaslat alig változtat a nyilvántartás jelenlegi rendszerének alapelvein. Újdonságot jelent, hogy a bejegyezhető jogok köre a termőföld esetében a haszonbérleti joggal bővül. A módosítást főként az ingatlanok adatainak számítógépes hálózatra vitele tette szükségessé. A nyilvántartás alapja továbbra is az ingatlan lesz és nem annak tulajdonosa. A tulajdoni lap feltétel nélkül nyilvános, s az ingatlanokat érintő jogváltozások általában csak akkor állnak be, ha azokat a nyilvántartásba bejegyzik. Újszerű - az önkormányzatokat is érintő - rendelkezés viszont, hogy a nyilvántartás megtekintése a tulajdoni lapról kiadott, nem hitelesített másolat átadásával is biztosítható. A megtekintést nemcsak az adott település ingatlan-nyilvántartását vezető földhivatal teheti lehetővé, hanem bármely körzeti földhivatal, az ingatlan fekvése szerinti önkormányzat jegyzője, valamint a közjegyző is. Ezzel kapcsolatban igen súlyos aggályok vetődtek fel a javaslat tárgyalásánál.
Míg Kertész Zoltán (SZDSZ) az állampolgárok szempontjából nagy jelentőségű lépésnek tartotta, hogy a földhivatali adatbázishoz a helyi önkormányzatok, a közjegyzők, a bíróságok, különböző közigazgatási szervek is hozzákapcsolódhatnak, időt és fáradtságot kímélve, addig a fideszes Sasvári Szilárd szerint ez a lépés tág teret ad a csalóknak a tulajdoni lapokkal való visszaélésre. A tulajdoni lapok kiadóinak ugyanis a másolatok átadásával felelősséget kell vállalniuk azok hitelességéért is. Csakhogy egy önkormányzat jegyzője ezt nem teheti meg egy másik közigazgatási szerv által vezetett nyilvántartással kapcsolatban. Összeegyeztethetetlen az is - mondta -, hogy az önkormányzat nem mint hatóság, hanem mint tulajdonos, esetleg a saját ügyében hitelesítsen tulajdonilap- másolatot. Kis Zoltán (SZDSZ) földművelésügyi államtitkár alaposnak ítélte a képviselő aggályait és közös gondolkodásra kérte a Ház tagjait a kérdés megoldásában.
Előzetes tervek szerint az Országgyűlés még ebben az évben a következő, önkormányzatokat is érintő jogszabályokat kívánja tető alá hozni: a társasházakról, a menedékjogról és a menekültekről, az egészségügyről, az ingatlan-nyilvántartásról, a közhasznú szervezetekről, a közművelődésről, a társulásról, a címzett és céltámogatás módosításáról.
N. E