A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosítását az Országgyűlés 1997 december 2-án, az 1997. évi CXXXI. törvénnyel fogadta el. A módosított törvény lényeges változásairól adott tájékoztatást követően az igénybejelentések rendjét szabályozó kormányrendeletről érdeklődtünk, melyet a kormány 1998. január 15-én fogadott el.
A törvénymódosítás az érintett paragrafusok számát és tartalmát tekintve jelentős változásokat tartalmaz, ezért új kormányrendelet adtak ki.
A módosított törvény és a rendelet együttesen alkot kerek egészet. Például az igénybenyújtások határidejét a törvény, a benyújtás helyét, módját, mellékleteit pedig a rendelet tartalmazza.
Tekintettel arra, hogy a Magyar Közlönyben megjelent szöveg a hatályos, ezért ajánlott - a mindennapos használat előtt - a jogtárakból kinyomtatott szöveg összeolvasása a közlöny szövegével. Előfordult, hogy a települési és helyi önkormányzat megnevezést összekeverték, ami nem mindegy az igényelhető támogatás szempontjából. A szennyvízcsatorna-hálózat építéséhez csak települési önkormányzat nyújthat be igényt és a közös beruházáshoz járó többlettámogatás is csak a települési önkormányzatokat illeti meg. Félrevezető volt az is, hogy a "nem" elhagyása miatt egyesek úgy vélték, hogy a beruházás folyamán keletkező költségnövekedéshez további központi támogatás illeti meg az önkormányzatot.
A törvény és a rendelet tanulmányozását az átmeneti és záró rendelkezéseknél célszerű kezdeni úgy, hogy a meghatározott évre szóló igénybejelentésekhez tartozó paragrafusoknál, illetve bekezdéseknél a szöveg mellett jelzik az alkalmazás évét. Például a rendelet 42. §-ának (4) bekezdése szerint a rendelet 1-3. §-ában foglaltakat az 1999. évi címzett igénybejelentéseknél kell első ízben alkalmazni.
A törvény és a rendelet is tartalmaz kedvezőbb és szigorúbb szabályokat is. A törvény közelebb hozta egymáshoz az igénybenyújtás és a döntés közti időpontot. Ez a rendeletben úgy jelenik meg, hogy az igénybejelentések felülvizsgálata a céltámogatásoknál egyszakaszos lett. Megszűnt a TÁKISZ hiánypótlás, illetve javítás felhívására szóló jogosultsága. A törvény értelmében ugyanis az igénybenyújtási határidőt követően az igénybejelentés nem módosítható. A TÁKISZ számítógépes adatfeldolgozást végez. A számítógép viszont azonnal hibát jelez, ha az adatlapokon számszaki hiba van, az előírt összeadásokat nem végzik el, vagy a támogatás igénylésének évszámait rosszul töltik ki stb. E szigorítás oka, hogy az igénybejelentéseket a feltételeknek minden szempontból megfelelően kitöltő és a szükséges dokumentumokat az előírt formában csatoló önkormányzatok ne kényszerüljenek várakozásra, és a támogatásról szóló közlemény mielőbb megjelentethető legyen. A TÁKISZ-ok az igénybenyújtás határideje előtt viszont minden segítséget megadnak az önkormányzatoknak az igénybejelentéseik elkészítéséhez.
Szintén a számítógépen történő feldolgozásból eredő követelmény, hogy támogatási egény csak az előírt és a TÁKISZ-tól papírra nyomtatott adatlapokon vagy mágneses adathordozóról nyomtatott dokumentuma nyújtható be. Az utóbbi esetben figyelembe kell venni a nyomtató típusát és beállítását, mivel az adatlapokon az adott laphoz tartozó hivatkozásokat is fel kell tüntetni, melyek mindig ugyanazon az oldalon találhatók. Amennyiben nem sikerül a változatlan formátum nyomtatása ez a megoldás nem alkalmazható. Az adatlapok kézírással is kitölthetők egyértelműen, olvasható módon. Ha az adatlapokon rendelkezésre álló hely kevés (például a beruházás éves ütemeinek számánál, a létesítményjegyzéknél, a fajlagos költség számításánál), ugyanazon lap újabb példányán kell folytatni a kitöltést.
Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani a létesítményjegyzék részletes kitöltésére, ami nem helyettesíthető a költségvetés csatolásával. A szennyvízcsatorna-hálózat építésénél a bekötő vezetékekhez akkor vehető igénybe céltámogatás, ha azokat a létesítményjegyzékben feltüntetik. A létesítményjegyzékben azonban az üzemeltető vagy fenntartó ellátási kötelezettségéhez tartozó eszközök nem vehetők figyelembe. (A szennyvíztisztító telep építési költségében a települési folyékony hulladékot szállító jármű költsége nem tüntethető fel, mert annak beszerzése az üzemeltetést vállaló szervezet feladata.)
Az adatlapok pontos és teljes körű kitöltése azért is fontos, mert a rendelet mellékleteiként az abban foglaltak jogszabály-értékűek. A mellékletek pedig alapdokumentumai a beruházásnak, a finanszírozási szerződésnek, az Állami Számvevőszék ellenőrzésének és az elszámolásnak.
Fontos, hogy a beruházási koncepciók és az igénybejelentések a rendeletben meghatározott szervekhez egyidejűleg, hivatalos átvétel igazolásával kerüljenek leadásra, mivel a törvény szerint a határidő elmulasztása jogvesztő. Emiatt javasoljuk az önkormányzatoknak a hivatalos út betartását.
A határidők értelmezésénél lényeges, hogy ha az önkormányzat megbízottja a leadásra szánt anyagot az előírt szervezetekhez személyesen kívánja leadni, azt az előírt határidő napján a munkaidő végéig teheti meg. Ha a határidő munkaszüneti napra esik, a legközelebbi munkanapon adhatók le a dokumentumok. Az előírásoknak megfelelően összeállított igények postán is feladhatók. Ebben az esetben a postai bélyegzőn lévő dátum nem lehet későbbi a beadási határnap dátumánál.
Azon önkormányzatok számára, melyek először fordítanak nagyobb figyelmet a támogatásokat szabályozó joganyagra, úgy tűnhet, hogy az abban foglaltak teljesen új szabályok. Ez nem így van, mert a törvényben és a rendeletben is van olyan szabály, ami nem új, hanem más jogszabályból került átvételre. Például a beruházás folyamán levonhatóvá vált áfa visszafizetési kötelezettségének érvényesítése az éves költségvetési törvényben a központi támogatásokra vonatkozó általános szabályozás alapján történt. Az előző rendelet mellékletében a hivatkozások között szerepelt, hogy a térségi szilárdhulladék-lerakó építéséhez legalább két beruházó önkormányzat igényelhet csak támogatást. Ez a kikötés most a törvényben a térségi szilárdhulladék-lerakó telep fogalmának meghatározásában található. Az előző rendelet mellékleteiből került az új rendelet paragrafusaiba az, hogy az építési engedélyben foglalt teljes műszaki tartalom költségét figyelembe kell venni, illetve az egészségügyi gép-műszer beszerzésekhez a támogatás csak egy évre igényelhető. Ezek a szabályok, mivel nem új keletűek azonnal hatályba lépnek.
Egységessé vált a támogatásokkal összefüggő különböző közlemények, tájékoztatók megjelentetése. A címzett támogatási igények benyújtását megelőző beruházási koncepciókról szóló kormány-állásfoglalás, a céltámogatásban részesülő önkormányzati beruházásokról szóló közlemény, valamint a beruházási koncepciók szakminisztériumok által meghatározott tartalmi követelményei, a fajlagos költségek és a vízgazdálkodás területén az önkormányzatok szakmai rangsora egyaránt az Önkormányzatok Közlönyében kerül közzétételre.
A címzett és céltámogatások esetében megvalósíthatósági tanulmányt kell készíteni, melynek célja a beruházások megfelelő műszaki, pénzügyi, gazdasági előkészítése. A tanulmányban a beruházással elérni kívánt cél szempontjából több változatot kell kidolgozni. Az összességében legelőnyösebb megoldás kiválasztása során figyelembe veszik a szakmai indokoltságot, a beruházás helyének, az alkalmazott anyagoknak, technológiáknak a kiválasztását, a környezetvédelmi előírások teljesítését, az építési és nem utolsó sorban a várható működési költségeket, közműveknél a lakossági díjakat. Egészségügyi gép és műszer beszerzésnél az ellátandó lakosság számához viszonyítva a tervezett gép, műszer szükségességét, kapacitását, a beszerzés tervezett módját, a telepítés körülményeit, a működtetés költségét.
A törvényben új feltétel, hogy csak önállóan üzembe helyezhető beruházásokhoz adható támogatás. Az igénybejelentésben az önkormányzat - a saját forrás rendelkezésére állásának függvényében - maga dönt arról, hogy a beruházását hány év alatt kívánja megvalósítani. Annak ütemezését viszont úgy kell meghatároznia, hogy az egyes - akár több éves - szakaszok önállóan működtethetők legyenek. Például kórház-rekonstrukció címzett támogatási igényénél nem csak az építészeti rekonstrukció, hanem a műszerbeszerzés költségét is figyelembe kell venni. Szennyvízelvezetés és -tisztításhoz - amennyiben műszakilag összetartozó beruházások - nem igényelhető úgy a támogatás, hogy az első három év alatt csak a szennyvíztisztító telepet építik meg, a csatorna hálózatot majd valamikor azt követően. A szennyvíztisztító telep és a csatornahálózat építéséhez tehát azonos évben kell a céltámogatási igényt benyújtani. Ellenkező esetben - az igénybejelentés hiába elégíti ki az összes többi feltételt - a támogatási igényt elutasítják. A közpénzek hatékony felhasználásának követelménye nem engedi meg, hogy működésképtelen létesítmények álljanak évekig kihasználatlanul.
A nagy költségigényű, társadalmilag kiemelt önkormányzati beruházásokhoz az Országgyűlés címzett támogatást adhat, ami a támogatási igények egyedi elbírálását vonja maga után. Mindez a rendeletben is tükröződik. A beruházás két szakaszos előkészítési folyamatában elsőként a szakminiszter által meghatározott - a megvalósíthatósági tanulmányt is magába foglaló - beruházási koncepció tartalmi követelményeiről szóló tájékoztató megjelenésére kell figyelni. Ennek határideje - az 1999. évi címzett támogatási igénybejelentést megelőzően - az 1998. évben március 1., az ezt követő években február 1.
Az előző évek gyakorlatától eltérően lényeges változás, hogy az önkormányzatoknak a beruházási koncepcióikat május 5-éig nyújthatják be egyidejűleg három helyre: a Belügyminisztériumba, a szakminisztériumba és - a számítógépes adatfelvitel miatt - a TÁKISZ-hoz. A benyújtás határidejét követően mindhárom szervezet azonnal megkezdi a benyújtott anyagok rendszerezését, szakmai áttekintését. Az az önkormányzat, amelyik nem küldi meg az előírt három helyre a beruházási koncepcióját nem tesz eleget az előírásoknak.
A TÁKISZ május 15-éig végzi el a számítógépes adatfeldolgozást. Ezen időszakban a szakminisztérium kiválasztja azon beruházási koncepciókat, melyeket a szakmai értékelést végző szervezetnek ad át, hogy az a megvalósíthatósági tanulmány alapjánkiválassza a legelőnyösebb változatot. Eközben a Belügyminisztérium összeveti az adatfeldolgozás helyességét az oda benyújtott beruházási koncepciók adataival, és eltérés esetén egyeztet a TÁKISZ-szal és a szakminisztériummal. A szakminisztérium rangsorolt javaslatának figyelembevételével készített előterjesztés alapján a kormány július 31-éig foglal állást a címzett támogatásra javasolt beruházásokról. Ezt követően a szakminisztérium a legelőnyösebb megoldás alapján egyezteti - a támogatásra javasolt beruházásoknál - az önkormányzatokkal a beruházás támogatható műszaki tartalmát, valamint az önkormányzat pénzügyi lehetőségei ismeretében a bevonható saját forrást.
Az önkormányzat a címzett támogatási igénybejelentését - a következő évi költségvetési keretszámok ismeretében - november 14-éig nyújthatja be ugyanazon helyekre, mint a beruházási koncepciót. A kormány az új címzett támogatásokról szóló törvényjavaslatot legkésőbb március végéig terjeszti be az Országgyűlésnek. A törvényjavaslatban - ez évtől - az elutasításra javasolt támogatási igényeknél fel kell tüntetni az elutasítás okát aszerint, hogy az igény nem felelt meg a jogszabály feltételeinek, vagy a pénzügyi fedezet hiánya miatt nem részesíthető címzett támogatásban. Az új címzett támogatásokról szóló törvény a Magyar Közlönyben jelenik meg.
Címzett támogatással folyamatban lévő beruházásnál, ha az ellátandó feladat törvényi változás következtében jelentősen megváltozik (például az egészségügyi ellátás korszerűsítése során) az önkormányzat kérheti a beruházás műszaki tartalmának megváltoztatását. A kérelmet és a módosított dokumentumokat a TÁKISZ-on keresztül kell a Belügyminisztériumba eljuttatni. A szakminisztérium és a Belügyminisztérium képviselői a helyszínen megtekinthetik a beruházást. A kérelemről az Országgyűlés dönt az új címzett támogatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása során.
A céltámogatási igények feltételei 1998. évre azonosak az előző évivel. Az igény benyújtásában változás, hogy azt a TÁKISZ-hoz 1998 február 2-áig két példányban kell benyújtani. A TÁKISZ az eredeti példányt továbbítja a Belügyminisztériumba. A másik - hitelesített - példány a TÁKISZ-nál marad a számítógépes adatbelvitel céljából. A feltételek teljesítésének vizsgálatát a Belügyminisztérium végzi. A támogatható célok rangsorát az 1998. évi költségvetési törvény tartalmazza. Az 1998. évi költségvetési előirányzatból kielégíthető igények jegyzékét a kormány legkésőbb májusban teszi közzé. Tekintettel arra, hogy az igények feldolgozása csak a rendelkezésre álló előirányzat mértékéig történik, a kormányközleményben a támogatásban részesülő és a támogatható körbe tartozó, de hibás igények találhatók meg.
Az igények feldolgozása - a szennyvíztisztítás és -elvezetés célnál a törvény 3. számú mellékletében található igénykielégítési sorrend figyelembevételével - a címzett és céltámogatásról történő lemondással június 30-áig felszabaduló előirányzat ismeretében tovább folytatódik. A támogatásban részesülő önkormányzatoknak a Belügyminisztérium megkeresésére nyolc napon belül nyilatkozniuk kell, hogy fenntartják-e céltámogatási igényüket. A kiegészítő jegyzékben szerepelnek a további céltámogatásban részesülő önkormányzati beruházások, a támogatható körbe tartozó, de hibás igények, az önkormányzatok nyilatkozata szerint visszavont igények és a feldolgozatlan, érvényét vesztett igények.
A céltámogatások feltételrendszerét az 1999-2001. évekre vonatkozóan a törvény 4. számú melléklete tartalmazza, mely szerint a támogatás mértéke minden célnál 10%-ponttal magasabb az 1998. évre érvényes mértéknél. Mivel a céltámogatásra felhasználható előirányzat összegében változás nem várható, valószínűleg kevesebb feltételeknek megfelelő igény részesül támogatásban. Megszűnik a támogatásban részesülő célok rangsorolása és - az életveszélyes tanterem kiváltása cél kivételével, ami a feltételeknek megfelelő igényeknél teljes körűen kielégítésre kerül - minden célhoz az adott évben rendelkezésre álló előirányzat meghatározott százaléka tartozik. Ennek következtében előfordulhat - ha az igények meghaladják a támogatásra felhasználható keretet -, hogy minden célnál lesznek érvényét vesztett igények.
A közbeszerzési eljárás eredmény hirdetésétől és a kivitelezés megkezdésétől, vagyis az építési napló megnyitásának napjától számítva az önkormányzatnak nyolc munkanap áll rendelkezésére, hogy a rendelet 5. számú melléklete szerinti adatlapon - azok teljesítéséről - az értesítést- a TÁKISZ-on keresztül - elküldje a Belügyminisztériumnak. Ellenkező esetben elveszti a központi támogatás felhasználására való jogosultságát. Amennyiben a kivitelezés megkezdéséről szóló értesítés legkésőbb a központi támogatás közzétételétől számított tizenkét hónap alatt nem érkezik meg a Belügyminisztériumba, a támogatás elvonásra kerül.
Központi támogatás csak teljesítést igazoló, kiegyenlítetlen, kollaudált és a támogatás címzettje által záradékolt számlához vehető igénybe. A számla alaki követelményeinek ellenőrzésén túl a számlavezető pénzintézet - a beruházás folyamán levonhatóvá vált áfa esetében - a központi támogatás kihirdetésében szereplő éves ütem levonhatóvá vált áfa arányos részével csökkentett mértékéig teljesíti a támogatás utalását.
A központi támogatással folyamatban lévő beruházások finanszírozási szerződéseit az új szabályok alapján 1998. március 15-éig kell módosítani.
A központi támogatás egészéről vagy egy részéről való lemondást a rendelet melléklete szerinti adatlapon lehet megtenni. A lemondó nyilatkozatot a képviselő-testületi határozat mellékelésével a TÁKISZ-on keresztül kell elküldeni a Belügyminisztériumba.
A jogtalanul felhasznált központi támogatást az önkormányzatok címzett és céltámogatása megnevezésű lebonyolítási számlára kell visszafizetni, és erről a terhelési értesítő másolatának, valamint a képviselő-testület döntésének megküldésével a rendelet melléklete szerinti adatlapon a TÁKISZ útján kell értesíteni a Belügyminisztériumot.
A beruházás tervezett befejezését követő egy év eltelte után a támogatás elvonásra kerül.
A rendelet szabályozza a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a Fővárosi Közgyűlés (a továbbiakban együtt: területfejlesztési tanács) támogatásokról való döntésének gyakoriságát, miszerint a területfejlesztési tanács évente legalább kétszer dönt a külön jogszabályban meghatározott határidő figyelembevételével. A rendeletben említett külön jogszabály "A fejezeti kezelésű előirányzatok és az elkülönített állami pénzalapok egymáshoz kapcsolódó célú, rendeltetésű előirányzatainak összehangolt felhasználásának szabályairól " szóló 263/1997. (XII.21.) kormányrendelet.
Jelentős változás, hogy a területfejlesztési tanács a döntéseit az Önkormányzatok Közlönyében és a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben teszi közzé.
A Kincstár nyilvántartja az egyes területfejlesztési tanácsok támogatási keretét és annak felhasználását. A rendelet felhatalmazza a Kincstárat arra, hogy a keret túllépése esetén szüneteltesse az önkormányzatokkal a finanszírozási szerződéskötést mindaddig, amíg a területfejlesztési tanács újabb döntésével nem javítja a felhasználható összeget.
E támogatások hatékony felhasználása érdekében a rendelet előírja, hogy a támogatási szerződésben meg kell határozni a támogatott feladat kezdésének és befejezésének határidejét, és a határidő megszegésének következményeit.
A céljellegű decentralizált támogatás két - lényegében különböző - célra használható fel. Az egyik a helyi önkormányzatok felhalmozási, azaz a beruházási és felújítási feladatainak pályázat útján történő támogatása, a másik az előre nem látható természeti vagy más károkból adódó (vis maior) esetek többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása az önkormányzat kérelme alapján.
A pályázat útján elnyert támogatásról az önkormányzat és a területfejlesztési tanács szerződést köt. Azt követően kerül sor a Kincstár és az önkormányzat között a finanszírozási szerződés megkötésére, ha a tanács döntésében és a támogatási szerződésben szereplő adatok megegyeznek a finanszírozási szerződés adataival, valamint a területfejlesztési tanácsnak még van felhasználható kerete. Adateltérés esetén a területfejlesztési tanácsnak módosítania kell a döntését.
A támogatás a teljesítést igazoló, az önkormányzat által kollaudált számlához vehető igénybe. Az önkormányzat a rendelet melléklete szerinti adatlapon mond le a támogatásról, ha a feladat megvalósításától elállt, a támogatást csak részben használta fel, vagy a támogatási szerződés szerinti határidő lejárt. Az önkormányzatnak az igénybe vett támogatásról a befejezési határidőt követő 90 napon belül el kell számolnia A költségvetési beszámoló készítése során pedig a területfejlesztési tanácsnak.
A vis maior esetek támogatásának szabályozása lényegében megegyezik az előző években központilag működtetett rendszerrel.
Halassyné Kőszegi Zsuzsanna