Az Országos Főépítészi Kollégium (OFK)1 lehetőséget kapott arra, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv.) előkészítésében közreműködjön, valamint a törvényt követő végrehajtási rendelet-tervezetek többségét véleményezze. Örömmel tapasztaltuk, hogy a törvény - a közreműködés eredményének is köszönhetően - több helyen is említi az önkormányzati főépítészeket és meghatározza a főépítészi feladatokat. Ugyanakkor sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy a törvényt követő kormány- és KTM miniszteri rendelet-tervezetekben csak elvétve jelennek meg az önkormányzati főépítészek feladat- és hatáskörével kapcsolatos megfogalmazások. Úgy tűnik, hogy a jogszabály-tervezetek2 tudomásul veszik az Étv-ben rögzített szabályozási kényszert, ám e feladatkört tekintve kitérnek a tényleges szabályozás felelőssége alól. Az önkormányzati főépítészekről szóló rendelet-tervezet 1. §. (2) bekezdése szerint:
"Jogszabály egyes önkormányzati hatáskörök gyakorlását főépítész közreműködéséhez - személyi feltétel teljesítéséhez - kötheti, továbbá a főépítész számára önálló hatásköröket állapíthat meg." A jogszabály-tervezetek nagyrészt "elbeszélnek" egymás mellett, illetve "egymásra mutogatnak". A Kollégium álláspontja szerint nem várható el, hogy a fentiekben említett hatáskörök telepítése kizárólag helyi önkormányzati rendeletekben valósuljon meg. A főépítészek - általános érvényű - részletes feladatait és hatásköreit az "állami" jogszabályokban kell rögzíteni, már csak azért is, mert a törvényben deklarált célok elérése érdekében mindenképpen törekedni kell a főépítészi hálózat teljesebbé tételére.
Ennek azonban elemi feltétele a főépítészi munkával összefüggő szakmai, jogi, szervezeti, valamint egzisztenciális garanciák rögzítése és következetes érvényesítése.
Az Étv. 2. §. 15. pontja a fogalommeghatározások között az alábbi definíciót tartalmazza:
"önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész: a helyi önkormányzat egyes területfejlesztési és területrendezési, valamint e törvényben meghatározott építésügyi feladatait ellátó - felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező - személy."
Ez a meghatározás nem csak az "új építési törvény"-ből adódó önkormányzati építésügyi feladatok "ellátását" írja elő főépítészi feladatként, hanem "visszautal" a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben rögzített önkormányzati feladatok ellátására is.
Bár a definíció nem teszi kötelezővé az önkormányzati főépítészi munkakörben a köztisztviselői státust, az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló KTM rendelet-tervezet - a Kollégium által is támogatottan - azt javasolja, hogy a megyei, megyei jogú városi, fővárosi, valamint fővárosi kerületi önkormányzati főépítészi feladatkör kizárólag köztisztviselőként legyen ellátható.
Az Étv. 5. §. (4) bekezdése kimondja:
"A település, a települési környezet, illetve az építészeti örökség védelme szempontjából nagy jelentőségű településrendezési, építészeti - műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében, továbbá a településrendezési, építészeti - műszaki, környezetalakítási és egyéb fontos építésügyi célok, valamint a jogszabályok összehangolt érvényre juttatásának ellenőrzése céljából
tervtanácsot működtet.
Az önkormányzati főépítész önkormányzati tervtanácsot működtethet."
A Kollégium álláspontja szerint - a törvényben megfogalmazottak érvényesítése céljából - a jövőben kiemelt szerepe és jelentősége kell legyen a tervtanácsoknak. Ennek biztosítása érdekében a tervtanácsokról szóló KTM rendelet-tervezetben olyan szabályozást kell kidolgozni, mely egységes rendszerben tartalmazza a központi, a területi, a műemléki és az önkormányzati tervtanácsok működésének rendjét, a különböző tervtanácsok feladat és hatáskörét.
Az Étv. 6. §. (6) bekezdése előírja:
"A helyi önkormányzat építésügyi feladataival kapcsolatos döntéseit - az építésügyi hatósági tevékenység körébe tartozók kivételével - jogszabályban meghatározott szakmai feltételekkel rendelkező önkormányzati (megyei, illetve települési) főépítész (a továbbiakban: főépítész) készíti elő.
Az Étv-ben meghatározott - a főépítészi tevékenységet determináló - legfontosabb helyi önkormányzati építésügyi feladatok:
A felsoroltak közül a továbbiakban csupán az épített környezet esztétikus kialakításával, (a táj- és településképbe való illeszkedéssel) kapcsolatos - a törvény végrehajtási rendeleteiben megfogalmazandó - szabályozás szükségességét emeljük ki, mint a legtöbb vitát és legnagyobb "ellenállást" kiváltó kollégiumi javaslatot.
A Kollégium álláspontja szerint az egyes építmények külső megjelenése, valamint az ezekből összeálló településkép, és annak változásai olyan KÖZÜGYEK, melyek megítélése (minősítése) fontos követelmény. Erre csak az érintett települési közösség, illetve - a képviseleti demokrácia szabályai alapján - a települési önkormányzat illetékes.
Az építési hatóságnak - mint jogalkalmazó szervezetnek - kizárólag a benyújtott tervek "szabályosságával" kapcsolatban van felhatalmazása minősítő döntést hozni, vagyis határozatában a tervezett építmény esztétikai megítélésére nem jogosult.
A Kollégium véleménye szerint súlyos hiányossága a vonatkozó végrehajtási rendelet-tervezeteknek, hogy nem foglalkoznak az építészeti minőséggel, a tervezett építmények esztétikai megjelenésével, illetve erre vonatkozóan semmiféle eljárási szabályt nem javasolnak.
Jóllehet ezen szempontok nem számszerűsíthetők, a településképi illeszkedés, illetve az épületek esztétikai megítélése normatív módon nem szabályozható, ám az az álláspont sem tartható, hogy csakis olyan - jogszabályban rögzíthető - szempontok képezhetik a tervek elbírálásának alapját, melyek egy esetleges másodfokú hatósági eljárásban, vagy bírósági döntésben is "megvédhetők". Véleményünk szerint igenis helye van az egyes építmények esztétikai megjelenésével kapcsolatos szubjektív véleményalkotásnak, az építészeti minőség megítélésének.
Azzal természetesen egyet lehet és kell érteni, hogy a településkép alakulását nem lehet kontroll nélkül sem az önkormányzat (a képviselő-testület), sem az azt képviselő polgármester, de még az önkormányzati döntéseket, illetve a polgármester véleményalkotását előkészítő, netán a nevében eljáró, főépítész ízlésének (egyesek szerint ízlés-terrorjának) sem alárendelni. Ezért is van különösen nagy jelentősége a tervtanácsok működésének, valamint annak, hogy milyen módon nyilváníthat véleményt a települési önkormányzat egyedi építési hatósági ügyekben. A Kollégium ezzel kapcsolatos állásfoglalása jelentősen eltér a jogszabály-tervezetben leírtaktól. Szövegszerű módosító javaslatunkat a további egyeztetések során szeretnénk elfogadtatni.
Az Étv. 58. §-a foglalkozik a nyilvántartásokkal, a 62. §. (1) bekezdés j.) pontja pedig felhatalmazza a Kormányt, hogy rendelettel állapítsa meg
"az építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások, adatszolgáltatások (adatbázisok és információs rendszerek) létesítésének és működésének feltételeit."
Bár a felhatalmazás az "építésügy körébe tartozó tevékenységek ellátásához szükséges nyilvántartások" ügyében rendelkezik, az elkészült jogszabály-tervezet csak hatósági nyilvántartásról szól. A Kollégium álláspontja szerint jól szétválasztható és - mind annak vezetését, mind az azon alapuló adatszolgáltatást tekintve - elkülöníthető az önkormányzati (szabályozási) és a hatósági (igazgatási) építésügyi nyilvántartás. Az előbbi "gazdája" (az adatok tulajdonosa) maga az önkormányzat, melynek a nyilvántartással, illetve az arra épülő adatszolgáltatással kapcsolatos feladatait a főépítésznek kell ellátnia. Ez azért is nyilvánvaló, mert a szabályozási nyilvántartás nem csupán az építési hatósági feladatokkal függ össze, hanem például alapja (kellene legyen) az önkormányzat településfejlesztési, (ingatlan)vagyon-gazdálkodási munkájának is.
Az Étv. 62.§. (1) és (2) bekezdése számos rendelet megalkotására hatalmazza fel a kormányt, illetve a minisztert.
Kollégiumi állásfoglalás szerint az önkormányzati főépítész, illetve a főépítészi tevékenység nevesítése indokolt - az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló rendelet mellett - az alábbi jogszabályokban:
a kormányrendeletek közül:
a miniszteri rendeletek közül:
A Kollégium felajánlotta, hogy a felsorolt jogszabály-tervezetek egyeztetésében - ha lehetőséget kap rá - közreműködik és vállalta, hogy az említett tervezetekhez szövegszerű kiegészítő (módosító) javaslatokat dolgoz ki. A vállalást a Kollégium teljesítette.
Összefüggésben az Étv. felhatalmazása alapján készülő jogszabály-tervezetekkel külön ki kell emelni azt az általános észrevételt, mely szerint a műemlékvédelemmel kapcsolatos építésügyi feladatok tekintetében - legyenek azok akár egyedi építési ügyek, akár a védelemmel kapcsolatos általános feladatok - az önkormányzati főépítészek közreműködését mindenképpen biztosítani kell. A Kollégium álláspontja szerint az önkormányzati főépítészek az illetékességi területüket érintő szakmai ügyekben a települések, illetve a megyék "gazdáinak" tekinthetők, és jogos elvárás velük kapcsolatban olyan komplex szemlélet érvényesítése, mely természetesen az értékvédelem egészével is összefügg. Véleményünk szerint maguk a műemlékvédelmi szervezetek is "nyernének" azzal, ha a főépítész személyében helyi "szövetségessel" lenne lehetőségük együttműködni.
Az Országos Főépítészi Kollégium a jogszabály-tervezetek véleményezése kapcsán az alábbi állásfoglalásokat fogalmazta meg:3
Virányi István
Kaposvár Megyei Jogú Város főépítésze
az Országos Főépítészi Kollégium elnöke
1 Az Országos Főépítészi Kollégium működéséről, összetételéről az ÖN-KOR-KÉP előző számaiban több cikk, tudósítás jelent meg.
2 A cikk elkészültekor a végrehajtási rendeletek még nem jelentek meg.
3 Az Országos Főépítészi Kollégium állásfoglalásai a Kollégium irattárában, a KTM Főépítészi Titkárságán megtalálhatók (Tel./Fax: 201-13-35)