Márciustól a bevándorlási engedély kiadása a közigazgatási hivatalok feladata lesz, vagyis a rendőrség idegenrendészeti hatásköre tovább szűkül. A Belügyminisztérium illetékeseitől megtudtuk: már készül a végrehajtási rendelet, a részletekről azonban még nem kaptunk információkat. Egyelőre a közigazgatási hivataloknál is csak annyit tudnak, hogy a parlament elfogadta a törvénymódosítást.
A menekültjogi törvény március 1-jei hatályba lépésével együtt néhány ponton módosul a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvény is, így változik a bevándorlással kapcsolatos ügyintézés rendje. Eddig ezekben az ügyekben a rendőrség járt el, márciustól viszont a közigazgatási hivatalok döntenek. A rendőrség egyébként az eljárásban - a Nemzetbiztonsági Hivatallal együtt - továbbra is közreműködik, mégpedig a törvénymódosítás értelmében szakhatóságként, ami azt jelenti, hogy a rendőrhatóság, illetve a titkosszolgálat elutasító állásfoglalása a közigazgatási hivatalokat is köti.
A közigazgatási hivataloknál az új feladat ellátására megfelelő apparátust alakítanak ki, míg másodfokon a Belügyminisztériumban felállítandó bevándorlási hivatal dönt majd. Arról azonban még nem sikerült információkat szereznünk, hogy a hivataloknál e feladat ellátása érdekében várható-a létszámbővítés és más fejlesztés. (A rendőrség hivatásos állományú idegenrendészeti ügyintézői közül valószínűleg senki nem mond le a rendfokozatáról - de az ORFK-tól kapott tájékoztatás szerint a hatáskör változása nem is indokol leépítést -, így az új tevékenységi kör ellátására ki kell majd képezni az embereket.)
A bevándorlási szabályai a törvénymódosítást követően sem változnak. Bevándorlási engedélyt az a külföldi kaphat, aki beutazásától számítva legalább három éven át megszakítás nélkül jogszerűen Magyarországon tartózkodik, akinek magyarországi lakóhelye és megélhetése biztosított, és akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn. Az a külföldi, aki a bevándorlást családegyesítés céljából kérelmezi, vagy aki maga, illetve felmenője magyar állampolgár volt, a három esztendős itt tartózkodás alól mentesül. A bevándorlás iránti kérelmet az előírt formanyomtatványon személyesen, illetőleg közös kérelmezés esetén a nagykorú családtag a külföldi állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseletnél, vagy a jövőbeni magyarországi lakóhely szerint illetékes közigazgatási hivatalnál nyújthatja be, az illeték lerovása mellett.
A kérelemhez mellékelni kell a személyazonosító adatokat és az állampolgárságot (hontalanságot) igazoló okiratot, a születési, anyakönyvi kivonatot, a családi állapotot igazoló okiratokat, a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság által hat hónapon belül kiállított erkölcsi bizonyítványt, s három hónapnál nem régebbi hatósági orvosi igazolást arról, hogy a külföldi nem szenved a közegészséget veszélyeztető betegségben. Emellett igazolni kell a kérelmező magyarországi lakhatását és megélhetését biztosító feltételeket is. A bevándorlási kérelmet első fokon 120, a fellebbezési eljárásban 60 napon belül kell elbírálni.
Nem kaphat bevándorlási engedélyt az a külföldi aki beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt áll, akinek a magyarországi lakóhelye és megélhetése nem biztosított, illetve akinek beilleszkedése egyéb okból nyilvánvalóan nem várható. Ez utóbbi tekintetben azonban nem vehető figyelembe a külföldi faja, bőrszíne, neme, anyanyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti vagy egyéb társadalmi származása, születési helyzete.
Tavaly nem egészen 70 ezer külföldi élt bevándorlási engedéllyel Magyarországon. Döntő többségük a környező országokból származó magyar nemzetiségű, akik főként családegyesítési céllal települtek át. A kérelmek száma egyébként enyhén emelkedik: 1996 júniusáig 2746, míg 1997 első felében 2884 új beadványt regisztráltak. Az utóbbi időszakban tehát évente átlagosan öt-hatezren kívántak nálunk letelepedni, ám ezek közül mindössze néhány százra tehető azok száma, akik nem tartoztak a kedvezményezettek közé. Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarország iránt a lakóhelyüket legálisan elhagyni kívánó külföldiek körében csekély az érdeklődés. Ezért a menedékjogi törvény elfogadásával együtt eltörölték a bevándorlási keretszámokat is; a kvóta megállapítására a törvény korábban a kormányt hatalmazta fel.
Egyébként a jogszabály változásával tovább szűkül a rendőrség idegenrendészeti jogköre: 1988-tól a menekültügy, 1989 óta pedig az állampolgársági ügyintézés is a civil hatóságok feladata. Az sem kizárt, hogy a bevándorlás engedélyezése mellett a nem túl távoli jövőben a tartózkodási engedélyek kiadása is a polgári közigazgatás hatáskörébe kerül.