A települések társulási megállapodást köthetnek a helyi önkormányzati feladatok ellátására, illetve államigazgatási hatáskörök gyakorlására. A január közepén hatályba lépett társulási törvény szerint a megállapodás aláírásához, illetve felmondásához az érintett képviselő-testületek minősített döntése szükséges. Az önkormányzatok szabad elhatározásán nyugvó együttműködést pénzügyi eszközökkel is ösztönzik, ám társulásra a helyhatóságokat nem kötelezik.
A törvény előkészítése során még felmerült, hogy egyes esetekben célszerű lenne a települések számára társulási kényszert előírni. Így például a kisközségek közösen gazdaságosabban működtethetnék intézményeiket, például az iskolákat, illetve igazgatási társulás létrehozása révén a polgármesteri hivatalok apparátusának létszáma is csökkenthető lenne. Politikai megfontolások miatt ezt az elképzelést elvetették, így a törvény leszögezi: társulást csak az önkormányzatok önkéntes és szabad elhatározása alapján lehet létrehozni. Ugyanakkor bizonyos államigazgatási feladatok tekintetében - bár ez nem azonos igazgatási társulás létrehozásával - más törvények mégis egyfajta koncentrációt írnak elő. Így például az építésügyi hatósági jogköröket csak az erre felkészült helyhatóságok láthatják el, esetenként több tucatnyi településre kiterjedő hatáskörrel - miközben az érintettek egyelőre nem tudják, kapnak-e ehhez valamilyen többletforrást.
Egyébként a társulás lehetőségét az önkormányzati törvény 1990 óta tartalmazza, ám a részletes szabályok csak most születtek meg. Az új rendelkezés többek között előírja, hogy a megállapodás aláírásához, illetve felmondásához az érintett képviselő-testületek mindegyikének minősített többséggel meghozott döntésére van szükség. Az önkormányzati törvény módosítása értelmében pedig a jogvitákban a bíróságé a végső szó, de a települések a szerződésben megjelölt az önkormányzati érdekszövetség képviselőiből álló egyeztetőbizottság közreműködését is kérhetik.
A törvény meghatározza az egyes társulási típusokat is. E szerint a település képviselő-testülete másik önkormányzattal megállapodhat például abban, hogy annak szerve vagy intézménye meghatározott feladatokat, illetve hatásköröket vegyen át. A testületek emellett társulhatnak intézmény vagy más közös szervezet fenntartására, de akár létrehozására is. Az együttműködés tehát kiterjedhet az önkormányzatok államigazgatási hatáskörei, illetve kötelező vagy önként vállalt feladatai ellátására, a hatósági ügyintézéstől az oktatásig, a szociális ellátórendszer működtetésétől a hulladékszállításig szinte minden területre.
A társulási megállapodásban többek között le kell fektetni az egyes önkormányzatok kötelezettségeit, a költségviselés mértékét, államigazgatási hatáskörök megosztása esetén pedig a kiadmányozás rendjét is. Az erről szóló szerződést 15 napon meg kell küldeni a közigazgatási hivatalnak, amely harminc napon belül törvényességi észrevételt tehet. A hivatal emellett természetesen jogosult ellenőrizni a társulások működésének törvényességét is.
Néhány jogszabály máris ösztönzőleg hat a társulások létrehozására. Így például körjegyzőségek esetében a költségvetés fedezi a jegyző fizetésének a felét. Ugyanakkor a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény módosítása szerint a körjegyzők a korábbinál magasabb illetménybesorolásra jogosultak. A társulások ugyanakkor nagyobb eséllyel pályázhatnak központi költségvetési forrásokra, hiszen a támogatást a polgárok szélesebb köre számára használhatják fel, ráadásul nagyobb hatékonysággal.
L.K.