1997 végén megérdemelt pihenésüket kezdhették meg az országgyűlési képviselők. Az év utolsó hónapjaiban a nagy törvényalkotási menet során mindazon törvényekben döntés született, amelyek meghatározzák a nemzetgazdaság és ezen belül a helyi önkormányzatok 1998. évi gazdálkodásának jogszabályi feltételeit.
A helyi önkormányzatok 1998. évi pénzügyi helyzetének alakulása szempontjából a legfontosabb törvények a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi CIX. törvény, a társadalombiztosítás 1998. évi költségvetéséről szóló törvény.
A helyi önkormányzatokat érintően az 1998. évi költségvetési törvény módosítja:
Az 1998. évi költségvetési törvény - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvényben foglaltakkal összhangban - tartalmaz már 1998-ra, 1997-hez képest változásokat.
Tekintsük át ezek után a helyi önkormányzatok 1998. évi pénzügyi helyzetének alakulását a központi költségvetés tükrében!
Az 1998. évi költségvetési törvény - a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetét tekintve - nem tartalmaz változást, azaz ezévben is a bevételeken alapuló normatív elosztás lesz a meghatározó a szabályozási rendszerben. Alapvetően a 2 %-os létszámfogyás mellett 16 %-os átlagkereset-növekedés jellemzi a helyi önkormányzatok forrásalakulását, kivéve a szociális ágazat, a kistelepülések, valamint a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok esetében. Tovább erősödik a szolidaritás elvének érvényesülése, a jövedelemkülönbségek mérséklésére törekvés, a társulások ösztönzése, a feladatorientált támogatás és a decentralizációs folyamat. Ezek a tényezők együttesen határozzák meg a központi költségvetésből származó önkormányzati bevételek elosztásának elvét, módját, amely bevételek együttesen 590 milliárd forintot tesznek ki. Az összegnek az alakulása 1997-hez képest főbb jogcímenként a következő:
milliárd forint
| Megnevezés | 1997. | 1998. | Változás | |
| országgyűlési előirányzat | %-a | összege | ||
| Állami hozzájárulások és támogatások | 361,8 | 409,9 | 113,3 | 48,1 |
| Személyi jövedelemadó | 135,7 | 179,1 | 132,0 | 43,4 |
| Termőföld bérbeadásából származó bevétel | - | 1,0 | - | 1,0 |
| ÖSSZESEN: | 497,5 | 590,0 | 118,6 | 92,5 |
| Ebből: | ||||
| Normatívan elosztott állami hozzájárulás és normatívan elosztott SZJA együtt | 313,0 | 360,5 | 115,2 | 47,5 |
Így 1998-ban a helyi önkormányzatok a központi költségvetésből 18,6 %-kal jutnak több bevételhez. Ez a növekedés az önkormányzatok összességére nézve - az 1998. évi új önkormányzati feladatokat is figyelembe véve - némileg meghaladja az 1998-ra tervezett inflációt.
A személyi jövedelemadóról, valamint az állami hozzájárulásokról és támogatásokról részletes tájékoztatást csak abban a témában kívánunk adni, amellyel lapunk 1997. decemberi száma nem foglalkozott.
A helyi önkormányzatokat együttesen az állandó lakosok által az 1996. évre bevallott személyi jövedelemadó (a továbbiakban: SZJA) 40 %-a, 179,1 milliárd forint illeti meg. 1997-ről 1998-ra a SZJA-ból származó jövedelem növekedése 32%. Az 1998. évi SZJA fele - 20 % - marad helyben a települési önkormányzatoknál. A helyben maradó SZJA 1997-ről 1998-ra 22 %-ról 20 %-ra mérséklődik ugyan, összege azonban 78,5 milliárd forintról 89,55 milliárd forintra (14 %-kal) növekszik.
Az újraelosztásra kerülő SZJA aránya 1997-ről 1998-ra 16 %-ról 20 %-ra, összege pedig 57,1 milliárd forintról 89,55 milliárd forintra (57 %-kal) növekszik.
1997-hez viszonyítva 1998-ban a legszembetűnőbb változás a SZJA újraelosztásra kerülő részében a következő:
A szolidaritás elvének erősödését jelzi a jövedelemkülönbségek mérséklését szolgáló SZJA-kiegészítésének növekedése (közel 76%). Ezen a címen a települési önkormányzatokat összesen 33,35 milliárd forint illeti meg.
A pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások normatív állami hozzájárulása jogcímében meghatározott feladatokhoz kapcsolódóan, annak kiegészítéseként a települési önkormányzatoknak az SZJA-ból 43,7 milliárd forint jár.
Az állami hozzájárulások és támogatások együttes összege 1997-ről 1998-ra 13,3 %-kal növekszik.
Ezen belül csökkenő mértékben ugyan, de változatlanul a legnagyobb arányt (1998-ban 66 %-ot) a normatív állami hozzájárulások teszik ki,melyeknél a legnagyobb súlyt a közoktatási normatívák jelentik. 1998-ban ezen a címen 180 milliárd forint illeti meg az önkormányzatokat (1997-ben 163,3 milliárd forint volt.)
A közoktatás finanszírozásának tavaly átalakított rendszer egyszerűsödött. A normatívák jogcímeinek száma csökkent, a központosított előirányzatokból pedig a szakminisztérium fejezetébe csoportosították át azokat az összegeket, amelyek nem az önkormányzati intézmények feladatellátását finanszírozták.
Továbbra is külön ösztönző hozzájárulás jár azoknak az önkormányzatoknak, amelyek a közoktatási feladatot társulási formában oldják meg. Az újonnan alakuló társulásoknál feltétel, hogy az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését az érintett képviselő testületek határozattal dokumentálják.
1998-ban az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó kiegészítő támogatás összege 6,5 milliárd forint. Új jogcímen kiegészítő támogatás vehető igénybe az 1998. évi előirányzatból a könyvtári feladatok ellátásához és/vagy az informatikai oktatáshoz.
Az önkormányzatok közoktatási feladataihoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások együttes összege - a kiegészítő támogatással együtt - 1998-ban 186,5 milliárd forint. Ez 12 %-os növekedést jelent 1997-hez képest. Megjegyzendő, hogy a közoktatási törvény által meghatározott állami hozzájárulás aránya 1998-ban 174 milliárd forint hozzájárulást jelentene. Az ezt meghaladó 1998. évi előirányzat a kereset és a dologi kiadások tervezett növekedését figyelembe véve került meghatározásra.
A közoktatási törvénynek megfelelően 12,6 milliárd forintot igényelhetnek az önkormányzatok az 1998. évi központosított előirányzatokból a közoktatás színvonalának javítására. Az 1998. évi költségvetési törvény új támogatási jogcímet tartalmaz a központosított előirányzatok között a pedagógusok minőségi munkavégzéséért járó kiegészítésre 2436,6 millió forint összegben. Ebből az előirányzatból igényelhetnek az önkormányzatok az általuk fenntartott nevelési, oktatási intézményben - közalkalmazotti jogviszonyban, pedagógus munkakörben, pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben - foglalkoztatottak után az 1998. szeptember 1-jén bevezetésre kerülő kereset-kiegészítés fedezetének megteremtésére szolgáló összeget.
Az új támogatási jogcím bevezetésével összhangban módosítani kell a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt is. A rendszer szempontjából a következők emelendők ki a törvénymódosításból:
A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés egy nevelési, tanítási évre szól.
Havi összege - 1999. szeptember 1-jétől - nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap 70 %-a.
A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét a központi költségvetés biztosítja. A rendelkezésre bocsátott összeg 80 %-át a fenntartó intézmény arányosan, az érintett közalkalmazottak létszámának megfelelően osztja szét. A fennmaradó 20 %-ot a fenntartásában lévő intézmények között szabadon oszthatja szét a fenntartó.
A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítést első alkalommal 1998. szeptember 1-jétől kell megállapítani és az 1998. szeptember havi illetménnyel kell kifizetni. Az 1998-ban így megállapított kereset-kiegészítés havi összege nem lehet kevesebb, mint a pótlékalap (1998-ban: 13500 forint) 40 %-a.
A minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetének számítási alapja 1998. szeptember 1-jétől 1999. augusztus 31-éig a közalkalmazotti pótlékalap 25 %-ának, 1999. szeptember 1-jétől 50 %-ának és az érintett közalkalmazottak létszámának a szorzata.
A kereset-kiegészítés támogatásának igénylése, a folyósítás rendje feltételeit a Művelődési és Közoktatási Minisztérium - a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium egyetértésével - 1998. március 31-éig jelenteti meg. A támogatás folyósítása - a juttatás bevezetését követő hónaptól - havi egyenlő részletekben történik.
A szociális ellátás finanszírozásához kapcsolódó központi forrás 1998-ban összesen 126,8 milliárd forint. Ebből - a már fentebb említett 43,7 milliárd forint SZJA-n kívül - a normatív állami hozzájárulások 56,4 milliárd forintot, a központosított előirányzatok további 26,7 milliárd forintot tesznek ki. A központi forrás többsége a települési önkormányzatokat az állandó népességszám alapján illeti meg. A szociális feladatok bővülése miatt és a finanszírozás feladatorientáltságának erősítése érdekében a szociális ellátás finanszírozását korszerűsítik.
A szociális feladatok egyrészt bővülnek a gyermekvédelmi törvény. De új feladat a járulékrendszerű ellátásból kiszorulókról való gondoskodás is.
A szociális normatíva két részre bomlik: külön az alapszolgáltatásokhoz és külön a pénzbeli és természetbeni ellátásokhoz kapcsolódó akra.
A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások megszervezéséről minden településen gondoskodni kell. A nagyobb pénzügyi terhet jelentő szolgáltatásokat (pl: családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, falugondnoki hálózat) felvállaló önkormányzatok további, kiegészítő hozzájárulásban részesülhetnek.
A mát hatályba lépett kulturális szaktörvény a települési és a megyei önkormányzatok számára feladatként határozza meg a kulturális javak védelmét, a muzeális intézmények és a levéltárak működtetését, a nyilvános könyvtári ellátást és a közművelődést szolgáló feladatok ellátását. Mindezek finanszírozására 8,3 milliárd forint normatív állami hozzájárulás és 0,4 milliárd forint központosított előirányzat illeti meg az önkormányzatokat.
Új jogcím a körzeti igazgatási feladatok normatív állami hozzájárulása (összességében 3 milliárd forint). A hozzájárulás a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben hivatkozott kormányrendeletben kijelölt önkormányzatok elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataihoz kapcsolódik.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása, a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás mellett 1998-ban az önkormányzatok beruházásainak finanszírozását további új támogatási forma is segíti. Ez a céljellegű decentralizált támogatás. Az előirányzat 4 milliárd forint, amely a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXXXI. törvényben foglaltak szerint kerül felosztásra a decentralizációs folyamat részeként a megyei területfejlesztési tanácsok és - a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok esetében - a Fővárosi Közgyűlés között. A támogatási előirányzat felosztási elve a következő:
40 %-a a megye, illetve a főváros előző évi január 1-jei lakosságszáma,
40 %-a az érintett megyében, illetve a fővárosban a helyi önkormányzatokat a költségvetési törvény alapján a tárgyévben a lakóhely szerint megillető SZJA-nak az országos átlagtól való elmaradása,
20 %-a a helyi önkormányzatok előző év augusztus 31-ei száma szerint kerül megállapításra.
A megyei területfejlesztési tanácsok, valamint a Fővárosi Közgyűlés a terület,- illetve városfejlesztési koncepciók figyelembevételével, saját hatáskörben pályázati rendszer keretében döntenek a részükre meghatározott decentralizált fejlesztési támogatás előirányzatából:
a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadásokról a helyi önkormányzatok vis maior kérelmeinek támogatásáról.
A címzett és céltámogatások 1998. évi előirányzata 42,8 milliárd forint. Ebből 29 milliárd forint a folyamatban lévő, címzett vagy céltámogatással megvalósuló beruházásokhoz már lekötött összeg. Az új címzett és céltámogatásokra a szabad döntési lehetőség tehát 13,8 milliárd forint. Ebből az 1998. évi új címzett támogatásokra 3 milliárd forintot javasol a kormány az Országgyűlésnek elfogadásra. Ezek után mindössze 10,8 milliárd forint az, ami 1998. évi új céltámogatási igényekre elosztható.
A támogatandó célok 1998-ban:
Az 1998. évi új céltámogatási igények benyújtásának határideje - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló 1997. évi VII. törvény szerint - 1998. február 2. Az igénybevétel feltételeit az 1992. évi LXXXIX. törvény 3. számú melléklete határozza meg.
A korábbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az önkormányzatok által benyújtott céltámogatási igények az adott évi szabad keretből nem elégíthetők ki teljes körűen. A jogszabályi feltételeknek megfelelő, de az éves előirányzatból már ki nem elégíthető igények a szennyvízcsatorna-hálózat és a szennyvíz-tisztító telep építése céloknál valószínűsíthetőek. Ezen igények "kezelésére" 1998-ban is van mód, mégpedig az 1998. június 30-áig címzett vagy céltámogatásból lemondással felszabaduló előirányzat terhére. A lemondás "visszaforgatásával" kielégíthető 1998. évi új céltámogatási igényekről a kiegészítő jegyzéket augusztus 31-éig jelenteti meg a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium.
Fontos megjegyezni, hogy - a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvényt módosító 1997. évi CXXXI. törvény alapján - a kivitelezést a támogatási jogosultság kihirdetésétől számított 12 hónapon belül meg kell kezdeni. Az 1997. évi CXXXI. törvény 21. § (2) bekezdése szerint az 1992. évi LXXXIX. törvényt módosító szabályok némelyikét pedig első ízben már az 1998. évi új igényeknél is alkalmazni kell!
A termelő-, valamint a helyi önkormányzatok céltámogatási rendszerében támogatható humán infrastrukturális feltételekben meglévő területi fejlettségi különbségek mérséklésére szolgál a területi kiegyenlítés fejlesztési támogatása. A támogatást igényelhetik a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. (IV. 18.) OGY határozat alapján kormányrendeletben meghatározott, területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek helyi önkormányzatai a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény rendelkezései szerint. 1998-ban 9 milliárd forint szolgál a területi kiegyenlítés fejlesztési támogatására. A kérelmekről a megyei területfejlesztési tanácsok döntenek.
1998-ban a normativitás erősítése érdekében változik az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok támogatásának elosztási rendszere. Az önkormányzat által számított forráshiány összege csökkenthető, vagy növelhető. A mérlegelés szempontja az, hogy a helyi önkormányzat egy ellátottra, lakosra jutó 1997. évi teljesített működési kiadásainak összege az 1996. évi teljesített működési kiadások (13 %-kal növelt) országos, településkategóriánkénti fajlagos összegének 140 %-át meghaladja-e, illetve annak összege nem éri el az országos, településkategóriánkénti fajlagos összeg 80 %-át. Az elosztási rendszer ilyen változtatása csökkentheti az egyes önkormányzatok között az ellátóképességben meglévő különbségeket.
A forráshiány számításához a részletes útmutatót a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium elkészíti, és arról - a területileg illetékes TÁKISZ-on keresztül - a helyi önkormányzatokat 1998. március 10-éig tájékoztatja.
Az igénybenyújtásra két időpont van. Az igények TÁKISZ-okhoz való beérkezésének időpontjai:
1998. április 30.,
1998. szeptember 30.
A központosított előirányzatok között - a már előzőekben ismertetteken kívül - érdemes felhívni a figyelmet a körjegyzőségek támogatására, valamint a létszámcsökkenéssel kapcsolatos kiadásokhoz nyújtható hozzájárulásra.
A körjegyzőségek támogatása 1998-ban - az 1997. évi 0,6 milliárd forintról - 1 milliárd forintra növekszik. A differenciálás rendje 1997-hez képest változatlan marad. Így az egyes körjegyzőségek támogatása jelentősen növekszik, ami remélhetőleg ösztönzőleg hat újabb körjegyzőségek megalakulására.
A 16 %-os átlagkeresetnövelés 1998-ban átlagosan 2 % létszámfogyás mellett finanszírozható. A létszámfogyás költségeihez - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott körön kívüli feladatellátáshoz, az adott szakmában ténylegesen megszüntetett foglalkoztatás miatt felmerülő költségek fedezetéhez - 1998-ban is rendelkezésre áll pályázati úton állami hozzájárulás. A pályázat feltételeit a belügyminiszter 1998. január 31-éig teszi közzé.
A helyi önkormányzatok likviditási helyzetének javítása érdekében 1998-ban tovább bővül - éven belüli elszámolási kötelezettséggel - az előlegigénylés lehetősége. Így 1998-ban első alkalommal az önkormányzatot megillető havi összeg legfeljebb kétszerese igényelhető a következő jogcímeken:
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzat 1998-ban, az őt megillető kiegészítő támogatás összegének terhére - utólagos elszámolási kötelezettség mellett - finanszírozási előleget vehet igénybe.
Az előleg igénylése az elfogadott költségvetési rendelet alapján, ahhoz igazodóan 1998. február 10-éig, illetve március 10-éig lehetséges.
Az előleget igényelheti az az önkormányzat is, amelyik 1997-ben nem részesült ezen a címen támogatásban. A jogosan igénybe vehető előleg összege:
Az előleg iránti igényt a TÁKISZ-hoz kell benyújtani. Utalása az első félév során havonta, időarányosan, a nettó finanszírozás keretében történik.
Amennyiben az összeg nagyobb a megállapított jogos kiegészítő támogatásnál, úgy a különbözetet - mint jogtalanul igénybe vett támogatást - a költségvetési évet megelőző év átlagos jegybanki alapkamata kétszeresével növelten, a nettó finanszírozásba tartozó források terhére kell elszámolni.
A nettó finanszírozási rendszer keretében kerül folyósításra 1998-ban az SZJA és a normatív állami hozzájáruláson túlmenően a helyi önkormányzatok színházi támogatása, a körjegyzőségek támogatása, az érettségiztetés, szakvizsgáztatás támogatása, a pedagógusok minőségi munkavégzéséért járó kereset-kiegészítés, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő forráshiányos önkormányzatok támogatása, az adósságrendezési eljárás időtartama alatt a jogosult önkormányzat önhibáján kívül keletkező forráshiányának mérséklésére szolgáló támogatás, a helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása, valamint az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó kiegészítő támogatás.
További a helyi önkormányzatok pénzügyi és gazdálkodási helyzetét befolyásoló, az 1998. évi költségvetési törvényben megtalálható rendelkezések a következők:
A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény hatályának kiterjesztése az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott helyi önkormányzati egészségügyi intézményekre. Ennek a döntésnek a lényegéről, pénzügyi kihatásainak "kezeléséről" lapunk 1997. decemberi számában már adtunk tájékoztatást.
Ugyancsak a fentebb említett lapszámunk ismertette a Népjóléti Minisztérium fejezetében előirányzott kiegészítő támogatást, amely a címzett támogatással megvalósuló és folyamatban lévő egyes kórházrekonstrukciók befejezéséhez nyújtható.
A költségvetési törvény szerinti további bevételi lehetőségek:
A költségvetési törvényben foglaltak és a központi számítások figyelembevételével a helyi önkormányzatok bevételeinek alakulását a következők jellemzik:
A központi számítások szerint a helyi önkormányzatok 1998. évi saját folyó bevételei mintegy 238 milliárd forint összegben realizálódnak. Ez közel 18 %-kal haladja meg az 1997. évi saját folyó bevételek központi számítások szerinti összegét. E bevételen belül kiemelkedő (közel 27 %-os) a helyi adóbevétel növekedése, döntően az iparűzési adóból. Meg kell azonban jegyezni, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvényt módosító 1997. évi CIX. törvény - az iparűzési adó alapjának tartalmában és az adómértékben bekövetkezett változás miatt - az önkormányzatok között bevételátrendeződést eredményez.
A felhalmozási és tőkejellegű bevételek - ideértve a privatizációs bevételeket is - 1997-ről 1998-ra a központi számítások szerint 9 %-kal mérséklődnek.
Az önkormányzatok összes bevétele - ugyancsak a központi számítások összehasonlításával - 1997-ről 1998-ra a tervezett infláció körüli mértékben, 13 %-kal növekszik.
A helyi önkormányzatok kiadásaiban 1998-ban bekövetkező főbb változások a következők:
Mint már ismert, 1998-ban a helyi önkormányzatoknál 16 %-kal emelkedhetnek az átlagkeresetek.
A keresetnövekedés azonban az önkormányzatok egészére vonatkozóan - kivéve a helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltósága, a szociális ágazat és a kistelepülések, ahol létszámfogyással nem lehet számolni - csak átlagosan 2 %-os létszámfogyás mellett finanszírozható. A létszámfogyás döntően a foglalkoztatottak számának természetes csökkenésével, üres álláshelyek felszámolásával felszabaduló megtakarításokból realizálható. Esetenként azonban az önkormányzatoknak csökkenteni kell a létszámot. Összönkormányzati szinten a bérfejlesztés forrása a - a létszámcsökkenésből felszabaduló saját forrás "visszaforgatásán" túl - központi forrás. Helyi szinten azonban a támogatás mellett további saját forrást is bevonhatnak.
Az elmúlt évek felhalmozási tevékenységének visszafogásával szemben 1998-ban - a nemzetgazdaság prioritási elveivel összhangban - a helyi önkormányzatoknál a központi források növekménye a beruházások élénkítésére is szolgál. A felhalmozási kiadások közel 22 %-os növekedése tervezhető a központi számítások szerint úgy, hogy a támogatásnövekményen kívül az önkormányzatok is jelentős saját forrást összpontosítsanak e tevékenységekhez.
Az előző években a központi számítások szerint nem volt a dologi kiadásokban növekedési lehetőség. Ezzel szemben - ha a tervezett infláció fele mértékéig is, de - 1998-ban a dologi és egyéb kiadásoknál a központi számítások 8 %-os növekedést prognosztizálnak a központi támogatásokból és a saját bevételek e célra történő felhasználásából.
A felhalmozási és a dologi kiadások 1998-ra számított növekedésének realizálása szükségessé teszi az önkormányzatok erőfeszítését a saját erőforrások feltárására, növelésére.
Az 1998. évben jelentkező önkormányzati új feladatokhoz - többek között az 1997 novemberében bevezetett gyermekvédelmi támogatás szintrehozása, az időskorúak járadéka, a tűzoltóság támogatása a szolgálati törvény miatt, a gyámügyi és építésigazgatási körzeti feladatok - a többletkiadást a központi költségvetési kapcsolatokból származó források fedezik.
A helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének fő irányait áttekintve látható, hogy makroszinten az önkormányzatok egészét illetően 1998-ban érzékelhető a nemzetgazdaság helyzetének javulásából eredő kedvezőbb forráslehetőség. Az egyes településtípusoknál, az egyes önkormányzatoknál azonban ez a globális jövedelemhelyzet eltérően alakulhat. A szélsőséges jövedelemviszonyokat a kiegyenlítő mechanizmusok és a helyi erőfeszítések mérsékelhetik.
Az önkormányzatok gazdálkodását befolyásolja a költségvetési törvényben az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása. A helyi önkormányzatokat érintő főbb módosítások a következők:
Amennyiben a nettósításba bevont források nem nyújtanak fedezetet a jogszabályban rögzített közterheknek, akkor a különbözetet a Kincstár az önkormányzatok részére átmenetileg megelőlegezi, és egy éven belül a következő hónapok nettó összegéből levonja. Ha három egymást követő hónapban vagy legkésőbb november 30-áig a levonás nem teljesíthető, úgy a Kincstár azonnali beszedési megbízást nyújthat be az önkormányzat ellen.
A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester február 15-éig nyújtja be a képviselő testületnek. Ha a költségvetési törvény kihirdetésére a költségvetési évben kerül sor, akkor a rendelet-tervezet benyújtási határideje a költségvetési törvény kihirdetését követő 45 nap.
Az elfogadott költségvetési rendeletről a benyújtási határidőtől számított 30 napon belül kell tájékoztatni a kormányt. A képviselő testület, illetve közgyűlés a többletbevételek meghatározott körében intézményi hatáskörben felhasználható körét és mértékét önkormányzati rendeletben szabályozhatja.