Egy kis baráti (asztal)társaság, a Falufejlesztési Társaság Építész Tagozata szervezte azt a kétnapos rendezvényt január 23-24-én Nagykovácsiban, a Tisza-kastélyban, melyen az aprófalvak építészi értékeire, a hagyományos falusi épített környezet védelmére és korszerű hasznosítására hívták föl az érdeklôdôk figyelmét. Egy olyan idôszakban, amikor településeink, falvaink képe rohamosan változik, és e változások nyomán bizony rengeteg negatívum is tapasztalható. "Helyzet van" a magyar falvakban. Sok minden most dôl el. S úgy érezzük kevés idônk van arra, hogy e változásokat jó irányba tudjuk befolyásolni.
A konferencia elôtt Dr. Meggyesi Tamás tanszékvezetô egyetemi tanár nyitotta meg azt a színes Faluépítészet című kiállítást, amely ötletszerű válogatást és keresztmetszetet adott településeink jelenlegi építészeti értékeibôl, fejlesztési terveikrôl, megvalósult példaértékű épületeikrôl.
A konferenciának helyet adó Nagykovácsi község polgármestere, Pájer Árpád köszöntôje után Kemény Bertalan, a Falufejlesztési Társaság elnöke ismertette a társaság terveit, szándékait. Szólt a bevezetôben is már említett "lépéskényszer" - helyzetrôl, melyet a Gilde sörözôben hetente találkozó társasági tagok munkáikkal befolyásolni kívánnak. Nem csak a már jól működô, és az ország 400 településén 367 falugondnokot foglalkoztató Falugondnok - hálózat segítségével, hanem a most bemutatkozó - Krizsán András építészmérnök által vezetett - Építész Tagozat tanácskozásával is. Reményeink szerint további elôrelépést jelent majd a most szervezôdô többi szekció munkája is. (Helyi gazdaságok, Falusi turizmus, Mezôgazdasági tagozat.)
A pénteki program további részében Miklóssy Endre, a KTM közigazgatási fôtanácsadójának elôadása hangzott el a Regionális fejlesztések kistérségi összefüggései címmel. A "honnan jöttünk, hol vagyunk, és hová megyünk?" alapkérdések tisztázására vállalkozó elôadó színes gondolatokkal illusztrálta az utópista szocialista rendszer településszerkezetét, amely napjainkra szétesett. A csak függôleges kapcsolatokkal működtetett struktúra helyébe még nem alakultak ki a települések, civil szervezetek, egyének közti horizontális kapcsolatok. A másfél órás elôadás szinte csak bevezetôje volt a vacsora után következô baráti beszélgetésnek, melyet a Nagykovácsi Polgári Egylet tagjai szerveztek. A házigazdák tudás-falu projekjétôl, a nyírségi bokortanyákig, az ôrségi aprófalvaktól az abaúji kistelepülésekig, az elmaradott térségektôl az agglomeráció túlzott növekedéséig szinte mindenrôl beszélgettünk, vitáztunk, megalakítva az országhatáron belüli "testvér-falusi" kapcsolatot.
Joggal érzi-e magát elmaradottnak ebben a vízfejű, fôvároscentrikus országban az a Kelet-magyarországi település, ahova hetente kétszer jön friss élelmiszer? Vagy, ha egy VIII. kerületi munkanélkülit kérdeznénk meg ugyanerrôl: mi a véleménye a "gazdag fôvárosról"? Elmaradottság-e, ha egy kis bakonyi faluban nincs központi gázszolgáltatás, szennyvíztisztító üzem? Fejlettebb-e az ökologikus szemléletű, környezetbarát, megújuló energiaforrások hasznosítása? Az energiakímélô, autonóm működtetésű gyökérzónás szennyvíztisztító telep? Milyen fajlagos négyzetméteráron építhetô a korszerű vályogház?
A szombat délelôtti program több "példamutató" kiselôadással, esettanulmánnyal folytatódott. Olyan kistelepülések, kistérségi társulások mutatkoztak be, ahol az elmúlt években sikerült az épített környezeten változtatni, megôrizve hagyományos építészeti értékeiket. Ezekre a beszámolókra a települések gazdáit, az önkormányzatok vezetôit kértük fel. Elsô kézbôl hallhattuk saját gondjaikat és sikereiket. Természetesen a közreműködô építész szakemberek kiegészítésével, együtt gondolkodásával.
Elsôként Szôkéné Hajduk Andrea a Zalakar Kistérségi Társulás vezetôje és Reischl Gábor építészmérnök ismertette közös ismeretségük eredményeit. Többek között a hagyományos parasztházak megújult bejárati elôtetôit, a présházak korszerű, idegenforgalmi célú átépítését. Hogyan tud a kistérség egy kedvezô kamatozású támogatási lehetôséggel élni az építész életmentô, gyors és szakszerű gyakorlati tanácsai és tervei alapján. Miként lehet megmenteni, felújítani egy régi portát, parasztházat, és hasznosítani a falusi turizmus lehetôségeit.
Becker Leonóra, Palkonya polgármester asszonya jóvoltából élményszerű képzeletbeli sétát tehettünk e kis baranyai községben a színes diaképek segítségével. Az önkormányzat által megalkotott "mézes madzag-rendelet" és Dr. Tihanyi Csaba megyei fôépítész precíz irányítása eredményeként folyamatosan megújuló téglakerítések, vakolatdíszek, tornácok mind tökéletes példái a hagyományos épített környezet védendô értékeinek, korszerű hasznosításainak.
Nagyné Czanka Valéria a Somogy megyei Bányai Panoráma Egyesület nevében számolt be a Zselici-dombság fejlesztési programjáról, a gyönyörű természeti értékekkel rendelkezô eldugott kis falvak lehetôségeirôl. Miként lehet a teljes ismeretlenségbôl az országos ismeretségig eljutni, megôrizve az érintetlen táji, természeti szépségeket.
Egy 200 fôs kis bakonyi település miért fogad magának fôépítészt? Hogyan végzi tevékenységét a szakember egy nehéz körülmények között élô, az elmúlt negyven évben elsorvasztásra ítélt, szerep nélküli faluban. Ma, amikor az új építési törvény hatályba lépése után e kistelepüléseken sorba szüntetik meg az elsô fokú építési hatóságokat, szinte az utolsó írástudó embert is elveszítve, hogyan tud a helyi érdekek védelmében egy fôépítész eredményesen közreműködni. Mindezeket a kérdéseket illusztrálta a gyakorlatban Krizsán András Pula község fôépítésze.
Mekkora egy átlagos magyar tanya? Szükség van-e a tanyákra? Tette fel a kérdést Dr. Ónodi Gábor építészmérnök az elmúlt év végén megrendezett tanya-pályázat alapján. Maguk a tanyasi emberek írták le, válaszolták meg a kérdéseket. Beszámolóik alapján végzett tudományos felmérés eredményét ismertette a szakember, kiegészítve egy térségmenedzser, Markolt Endre munkájával.
Regéc, Hejce, Fóny, Baskó, Mogyoróska. Dr. Makovényi Ferenc öt aprófalu térségfejlesztô programjának eredményeit ismertette Abaújból. Trianon után az ország középsô részébôl a határvidékre sodródott zempléni kis települések mára már szinte mindenüket elvesztették. Nincs helyben munkahely, iskola, orvos, gyógyszertár. Egyedül a hagyományosan jól működô görög katolikus egyház jelent közreműködô partnert, segítséget. Magyar Erzsébet, Baskó polgármester asszonya várja és hívja a segítôkész embereket, tanácsaikat, ezekbe a kis érintetlen, gyönyörű szép hegyi falucskákba.
A délelôtti programot egy több éve jól működô kisrégió, a Tiszatér Társulás zárta. Beszámolójukban a társulás térségmenedzsere, Nácsa Balázs mutatta be a holtágakkal szabdalt kanyargó Tisza partján élô embereket, falvaikat Tiszaeszlártól Etyekig. Vincze Attila kertészmérnök és Koszorú Lajos településfejlesztô mérnök munkáikat ismertetve hangsúlyozták, hogy az épített környezet védelme mellett kiemelt fontosságú a táji, természeti környezet védelme is.
Sokak, és talán egyre többek számára jelentett e konferencia nem csupán "homálybogozást", hanem elôrelépést is a kistelepülések értékeinek, érdekeinek védelmében.
Krizsán András
a Falufejlesztési Társaság
Építész Tagozatának elnöke