Hogyan adhatunk tanácsot a falvakban élôknek, akiknek nincs pénzük, de van munkaerejük, portájuk, tanyájuk, bontott és "talált" anyaguk, némi építési tapasztalatuk. Fejleszteni akarják házukat, gazdasági épületeiket, hogy jobb híján vendégeket fogadjanak nyáron, vagy talán egész évben is. Az építész és ezek az emberek nemigen találnak egymásra. Közvetítôre van szükség, aki ismeri ôket, aki felkutatja a cselekedni szándékozókat, aki megszervezi a találkozást, és némi pénzt is szerez mindezek működésére.
A ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás 1995-tôl komplex térségfejlesztési munkát indított el a falusi turizmus megteremtése érdekében. A munka kezdetén téli kurzus keretében oktatást szervezett a leendô vendéglátók számára.
A hallgatók elôadások keretében ismerhették meg a vendéglátás környezeti-építészeti feltételeit, a vendéglátás mindennapi gyakorlatát, a piackutatást. A téli elméleti oktatás után nyári szaktanácsadó napok keretében került sor a konkrét építészeti feladatok megbeszélésére. Az építész csapat: vezetô építész tanár és egyetemisták a ZalA-KAR szervezésében kialakított menetrend szerint látogatták meg a családokat. Egy-egy tanácsadás maximum 2 óra alatt zajlott le, amiben benne foglaltatott, az elképzelt építési-fejlesztési szándék meghallgatása, a terület felmérése, a javaslat írásos-rajzos elkészítése, és az így elkészült "jegyzôkönyvek" hitelesítése az építtetô és a szaktanácsadást végzô csoport vezetôje által. A jegyzôkönyv dokumentum, hiszen ez igazolja, hogy az építtetô jogosult igénybe venni a ZalA-KAR által nyújtott hiteljellegű anyagi támogatást, (amit a ZalA-KAR is pályázat útján nyert el) azzal a feltétellel, hogy a szaktanácsadásban javasolt építészeti megoldások szerint cselekszik.
1997 ôszén került sor a szaktanácsadó munka ellenôrzésére. A 24 építési helyszínt végigjárva megállapítható, hogy a pályázók - az építtetôk többsége a szaktanácsadás szerint használta fel a pénzét, de többen sajnos nem tudták teljesíteni a vállalt határidôt. Az ellenôrzésnek éppen az is volt a célja, hogy segítsen az idôközben felmerült problémákon, illetve egy-két esetben a tanácsadással ellentétes megvalósítást, vagy esetleg nem teljesítést minden résztvevônek elküldve nyilvánosságra hozza és dokumentálja. Különösen az ellenôrzés fázisában szükséges a külsô - független - nehezen megkérdôjelezhetô szakember, aki a szaktanácsadás folyamata révén minden résztvevôt ismer, de "messzirôl jött ember" lévén elfogulatlannak tekinthetô. Mindenfajta bürokratikus retorziónál hatásosabb a személyes megmérettetés és a kis közösségekben rejlô "erkölcsi-közösségi" erô.
A munka folyamatos. 1997 nyarán hasonló szaktanácsadás folyt a térség településeinek külterületein: a hegyen, ahol a szôlô- és borkultúra környezetét kell alkalmassá tenni a vendéglátás számára. A zalai borösvényen a régi pincéket, présházakat kell helyreállítani, az elmúlt évtizedekben épített építményeket rehabilitálni.
Idézet a tanácsadás tervgyűjteményének elôszavából:
"A zalai dombság: történelmi kultúrtáj - Pannónia. "Kimegyek a hegybe" mondja a zalai ember ... mert ott fontos dolgok történnek. ... A hegy évszázadok óta megszentelt hely, regényes völgyekkel, mélyre járt földutakkal, varázslatos dombtetôkkel. Az ember által birtokolt-művelt táj, ahol a szôlôművelés, a kertészkedés alapvetô tevékenység, ahol pincét, présházat, hajlékot építettek és a dombtetôre a hegyközség (közösség) kápolnát emelt, az utak elágazásánál keresztet állított.
Ez a táj vendégszeretô és vendégváró, ideális hely a pihenni vágyó városi embernek, ahol megismerheti a hegyi gazdálkodás sok évszázados hagyományait, ahol megízlelheti minden gazda legjobbik borát. A vendégvárás és vendéglakás a gazdálkodás színvonalához és a táj adottságaihoz alkalmazkodó építészetet "kíván". Sajnos az elmúlt évtizedekben az ország sok szôlôvidékéhez hasonlóan ez a hangulatos zalai terület is megsínylette az "álmodernizmus" minden hatását. A hagyományos értékek kopása, a nemzedékekként hagyományozott gazdálkodói tudás és erkölcsi tartás az egyre gyorsuló világmegváltás fogaskerekei között morzsolódott fel. A felhagyott vagy rosszul művelt szôlôk mellett tükörképként megjelentek az elhagyott vagy nem gondozott présházak-pincék, vagy a táj és gazdálkodás-idegen újabb épületek.
Rehabilitálni kell szemléletünket és épületeinket, kútjainkat, útjainkat stb. egyaránt. Képessé kell tennünk magunkat a birtoklásra, a táj, a szôlôhegy, Pannónia méltó belakására, ahol a vendég az otthonlét érzését kapja a vendéglátótól, akik valóban OTTHON vannak falvaikban és szôlôhegyeiken egyaránt.
A javasolt építészeti fejlesztések mindegyikét a gazdák sugallták, az építész pedig megpróbálta formába, anyagba önteni elképzeléseiket.
Remélem a javasolt terveken érezni: a hegy, a szôlôművelés és törvényeink tiszteletét."
Összefoglalva megállapítható, hogy a ZalA-KAR Térségi Innovációs Társaság által kezdeményezett építészeti szaktanácsadási program és a falusi vendéglátás fejlesztéséhez nyújtott pályázati hitelezési feltételek összekapcsolása példaértékű kezdeményezés, hozzájárul egy-egy település, a régió építészeti infrastrukturális, környezetvédelmi fejlôdéséhez, a falvak vonzerejének növekedéséhez, a lakók életminôségének javulásához.
Dr.Reischl Gábor
építész, tanszékvezetô
Gödöllôi Agrártudományi Egyetem
Építészeti és Környezettervezési Tanszék