Az önkormányzati törvény 1990 óta nem teszi kötelezôvé, de takarékosságból ajánlja, hogy az ezernél kevesebb lakosú önkormányzatok ne hozzanak létre külön-külön polgármesteri hivatalt, ne nevezzenek ki külön-külön jegyzôt.
1991-re 1526 település 529 körjegyzôséget hozott létre. Az ezernél kevesebb lakosú községek egyharmada már ekkor is kimaradt ebbôl a körbôl. Ezt követôen csökkent a körjegyzôségek száma, s ennél is nagyobb arányban léptek ki községek ezekbôl a szervezésekbôl. A központi kormányzat ma már pénzügyi támogatással ösztönzi összefogásra a településeket.
1993-ban végzett vizsgálatok rámutattak arra, hogy elégtelen a központi támogatás: egy körjegyzôségnek egész évre 360.000 Ft jutott, ami a községek költségvetéséhez képest is szerény összeg. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a körjegyzô számára nem kevés nehézséget jelent 3-4 önkormányzattal, polgármesterrel együttműködni. A körjegyzô inkább abban volt érdekelt, hogy minél kevesebb település tartozzon hozzá.
A folyamat megállítása és megfordítása központi intézkedéseket igényelt. Több év erôfeszítésének eredményeként három év alatt ötszörösére emelkedett a központi támogatás. 1996-ban még mindössze 200 millió, 1997-ben 600 millió, 1998-ban már 1 milliárd forint támogatást nyújt a körjegyzôségeknek a központi költségvetés.
1997-ben belügyminiszteri rendelet állapította meg a központi támogatás ösztönzô rendszerét, melynek része volt az alaptámogatás, amit külön ösztönzô támogatások egészítettek ki. 1998-ban továbbléptünk. A továbbfejlesztett támogatási rendszer legfontosabb elemei a következôk:
- nem miniszteri rendelet, hanem a költségvetési törvény tartalmazza a körjegyzôségek támogatási rendszerét;
- évente egyszer, januárban kell igényelni a támogatást;
- a központi támogatást havonta utalják (korábban évente kétszer lehetett lehívni);
- az új körjegyzôséget a megalakulását követô hónaptól megilleti a támogatás arányos része.
1998-ban minden körjegyzôséget havi 70 ezer forint alaptámogatás illet meg. Egész évre vetítve ez közel egymillió forint. A további ösztönzô támogatás ezen felül jár.
Az 1993-ban elvégzett részletes elemzés alapján megállapítható, hogy az egy lakosra jutó kiadás külön hivatal esetén 32,8%-kal magasabb, mintha körjegyzôséghez tartozik a község. A körjegyzôségi modell azt bizonyította, hogy a szakmailag megfelelôen működô apparátus legalább 5-6 fôbôl áll. Ebben az esetben lehet az apparátusban költségvetési, adóügyi szakember, a fontosabb igazgatási ügycsoportokhoz értô köztisztviselô, a testületek működését segíteni tudó dolgozó. Ilyen létszámnál megoldható a helyettesítés is. Éppen ezért, ha
Vannak térségek, ahol a településszerkezet nem teszi lehetôvé, hogy a körjegyzôség össznépessége meghaladja az ezer lakost. Ilyen területeken a központi támogatás külön azt ösztönzi, ha legalább 3 község működteti a körjegyzôséget. Ebben az esetben az alaptámogatáson felül havi 70 ezer forint ösztönzô támogatás jár. Itt tehát néhány száz lakosú községekrôl van szó, akiknek aligha lehet mindegy, hogy hozzájutnak-e évente 1,68 millió forint központi támogatáshoz, vagy pedig egyenként fizetnek ki ennyit a jegyzô alkalmazásáért.
Az ösztönzô rendszer azt is külön támogatja, ha a nagyközségi, városi jegyzô látja el a körjegyzôi feladatokat. Nyilvánvaló, hogy szakmailag a legnagyobb segítséget a városi, nagyközségi polgármesteri hivatal tudja adni a környezô községeknek. Ez jól beleillik a kistérségi összefogásba. Éppen ezért a nagyközségi, városi székhelyű körjegyzôségnél - az alaptámogatáson túl - a második és minden további (de legfeljebb nyolc) község után a külön támogatás összege havonta 50 ezer forint.
Több év szorgalmazása után az elmúlt évben a köztisztviselôk jogállásáról szóló törvény módosítása elfogadta a körjegyzôségi modell azon kezdeményezését, hogy a körjegyzôt személyében is érdekeltté kell tenni a körjegyzôség fenntartásában, optimális megszervezésében. Ezt szolgálja az a törvényi rendelkezés, amely szerint a körjegyzô vezetôi illetménypótlékra jogosult. Az illetménypótlék mértéke a körjegyzô alapilletményének 30%-a (két község esetén), 35%-a (három község esetén), 40%-a (négy vagy több község esetén). Tudatos az, hogy a támogatási rendszer nem kívánja ösztönözni a túl sok községbôl álló körjegyzôséget, ott ugyanis a körjegyzô már nem tud megfelelô kapcsolatot tartani minden községgel. Ezernél kevesebb együttes lakosságszám esetén a fenti kategóriák szerint 5%, 10%, illetve 15% a vezetôi illetménypótlék mértéke.
Az intézkedések hatása még nem érzékelhetô. Új körjegyzôségek év közben alakulhatnak és igazán 1999-tôl várható lényeges elmozdulás. Ôsszel azonban önkormányzati választás lesz, s emiatt szerényebb lehet az elôrelépés.
De vannak még tennivalók a körjegyzôségek munkafeltételeinek javításában is. Amikor lehetôség lesz az önkormányzati törvény módosítására, kezdeményezni fogjuk, hogy általános szabály legyen az érdekeltek megállapodása. Ne legyen feltétel, hogy a települések határosak legyenek egymással, a megyehatár átléphetôvé tehetô év közben is csatlakozhasson egy község körjegyzôséghez, stb.
Ismételten javasoljuk, hogy a körjegyzôségek - pályázati rendben - kapjanak központi támogatást a nekik helyt adó községháza bôvítésére, felújítására, netán új építésére, a számítógépes rendszer kiépítésére, bôvítésére. Ezekre ugyanis a képviselô-testületek nehezen áldoznak.
Most azonban elsôsorban a polgármestereken, a testületeken a sor. A község lakosságát hátrány nem éri, mert a körjegyzôségnek lehet olyan köztisztviselôje, aki a községben helyben dolgozik, így a polgároknak nem kell utazniuk ügyeik intézéséért.
Dr. Fürcht Pál