Településügyrôl volt szó azon a nyílt napon, amelyet február végén rendezett az Országgyűlés Önkormányzati Bizottsága a Parlamentben. A téma fontosságának megfelelôen a szervezésbe az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága is bekapcsolódott. A rendezôk felkérték a kormányt, a minisztériumokat az önkormányzati érdekképviseleteket és szakértôket, hogy véleményükkel, elôadásaikkal kapcsolódjanak a nyílt nap sikeréhez. Lapzárta miatt most csak a belügyminiszter elôadását tolmácsoljuk.
Nem véletlen, hogy az ENSZ Emberi Települések Bizottsága (Habitat) a `97-ben rendezett isztambuli konferenciáján a településfejlesztés problémakörét tűzte napirendre - kezdte elôadását Kuncze Gábor.
Nagy a tét, hiszen konkrét emberi problémákról, a település sorsáról, jövôjérôl van szó. A felgyorsult urbanizációs folyamat negatív hatásait - mint például az utak és a közlekedési eszközök túlterheltségét, a környezetszennyezést, a foglalkoztatási nehézségeket, a közbiztonság romlását - a település lakói közvetlenül érzik, tapasztalják.
Hangsúlyozta, hogy 1990-ben, az önkormányzatokra vonatkozó jogi szabályozás az önkormányzati autonómia feltételeinek megteremtésére irányult. A cél a decentralizáció megteremtése volt, melynek eredményeként az egykori tanácsrendszerben másodrendű szerepre kárhoztatott társközségeknek is megadatott az önállóság lehetôsége. A szabad társulás alkotmányos joggá vált. Az autonóm törekvések eredményeként megnôtt a kis lélekszámú települések száma. Ma közel 1700 településen a népesség nem éri el az ezer fôt és közel 1000 településen még az 500-at sem. A belügyminiszter hangsúlyozta, hogy a leválásokból adódó túlélési technikák kidolgozásán és alkalmazásán túl a települések többségénél az eredmények infrastruktúrában, közművekben, munkahelyekben mérhetôk. A szabadságért fizetett ár nagy volt, de az autonómia megteremtésével a tagadhatatlanul nehéz gazdasági helyzet ellenére az önkormányzatok számára megnyílt a fejlôdés lehetôsége is.
A belügyminiszter szerint, az általános európai követelményekhez igazodva, javítani lehet a polgárok életfeltételeit és életminôségét. Mindehhez azonban olyan színvonalú közszolgáltatásra van szükség, amely igazgatási és gazdasági szempontból hatékonyabb, de nem veszíti el az emberi léptéket. Településügy kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a településfejlesztés, a településüzemeltetés és a településrendezés kapcsolatrendszere. A miniszter kiemelte, a jóslatok ellenére sem következett be tömeges önkormányzati csôd. Ma már az egész ország területén van egészséges ivóvíz, jelenleg a szennyvízelvezetés és -tisztítás beruházása jelenti a legnagyobb kihívást. Eredményként említette még a telefon-, a gáz- és a helyi úthálózat kiépítését.
A térségek és a települések fejlôdésében egyre nagyobb szerepet játszik a nemzetközi tôke. De természetébôl adódóan elsôsorban a fejlettebb térségeket részesíti elônyben. Következmény: a régiók közötti öröklött különbség fokozódik. Az aránytévesztés elkerülése végett, hangsúlyozta a miniszter, a területek közötti kiegyenlítés nem történhet a településfejlesztési célok rovására. A Belügyminisztérium az arányos kiegyenlítés érdekében elkészítette és aktualizálta a hátrányos helyzetű települések listáját. Ellentmondásokról szólva megemlítette, hogy a települések hatalmas mértékű fejlesztésében a tervezési programok átgondolatlansága miatt sok volt az esetlegesség és kiszámíthatatlanság. Az állami forrásokhoz való hozzájutást nem a tényleges igények, hanem az önkormányzatok érdekkijáró képességei, vagyis a régi reflexek határozták meg.
csy-kó