A Politika Tanulmányok Intézete Alapítvány 1995 óta végez összehasonlító önkormányzati közvélemény-kutatásokat. 1995-ben tíz, 1996-ban tizennégy, 1997-ben 19 város, illetve városrész csatlakozott az egységesített lakossági közvélemény-kutatási programunkhoz. A legnagyobb kérdés számunkra mindig a lakóhely, a helyi demokrácia állapota volt és marad a jövôben is. Beváltotta-e az 1990-es önkormányzati fordulat a részvételi és demokratizálási reményeinket? Hol tart egy-egy városban a helyi társadalmak újjászervezôdése? Milyen valóban polgári megoldások vannak a kedvezô lakossági vélemények mögött? Hogyan működnek a helyi hatalmi intézmények?
Már kezdjük megszokni és lassan érteni is, hogy az országos és a város-ügyek közül a helyi, az önkormányzati, a közelebbi és az autonóm rendre jobban érdekli az embereket. A városrész (kerület) jobban ellenôrizhetô, mint a város. A város jobban érzékelhetô és átlátható, mint az ország. Az egyik fontos kutatási kérdés, vannak-e, s ha vannak milyen összefüggések mutathatók ki az általános politikai érdeklôdés és a tényleges aktivitás, például a választásokon való részvételi hajlandóság között. A kérdés az: mennyire érdekli az embereket saját lakóhelyük politikai és közösségi élete? Hol tart a sokat emlegetett helyi vagy "civil" társadalmak kiépülési folyamata?
Felméréseink szerint ismét tény: a "helyi ügyek minden szempontból jobban érdeklik az embereket, mint az országosak. A "nagypolitika", vagyis az országos ügyek iránti érdeklôdés (41 ponttal) stagnál. Százhalombattán, Székesfehérváron és Debrecenben a tizenhat város átlagát meghaladó érdeklôdést tapasztaltunk az országos politika iránt. Ezekben a városokban tehát a helyi polgárok fogékonyabbak az országos politikára.
Önkormányzati szempontból a kép kedvezô: a helyi politika iránti érdeklôdés (49 pontra) nôtt, s majdnem eléri az ötven pontos valóságos érdeklôdési határt.
Az országos és a várospolitika iránti érdeklôdés a magyarországi városokban (1995-1997)
Városok | Országos politikai érdeklôdés (százfokú skálán) | Változás 1995- 1997 | Várospolitikai érdeklôdés (százfokú skálán) | Változás 1995- 1997 | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1995 | 1996 | 1997 | 1995 | 1996 | 1997 | |||
| Ajka | 43 | 39 | 42 | -1 | 46 | 45 | 52 | +6 |
| Békéscsaba | 42 | 39 | 38 | -4 | 46 | 45 | 45 | -1 |
| Budapest | 39 | 36 | 34 | -5 | 46 | 41 | 38 | -8 |
| Debrecen | n.a. | n.a. | 44 | - | n.a. | n.a. | 49 | - |
| Dunaújváros | 44 | 40 | 40 | -4 | 47 | 45 | 46 | -1 |
| Jászberény | 41 | 41 | 42 | +1 | 51 | 50 | 53 | +2 |
| Kalocsa | 47 | 36 | 41 | -6 | 55 | 49 | 49 | -6 |
| Kecskemét | n.a. | 40 | 40 | - | n.a. | 45 | 47 | - |
| Nyíregyháza | n.a. | 40 | 43 | - | n.a. | 47 | 54 | - |
| Pécs | 43 | 43 | 41 | -2 | 43 | 43 | 44 | -1 |
| Orosháza | n.a. | n.a. | 33 | - | n.a. | n.a. | 42 | - |
| Siófok | n.a. | n.a. | 39 | - | n.a. | n.a. | 49 | - |
| Százhalombatta | n.a. | 47 | 47 | - | n.a. | 56 | 57 | - |
| Szombathely | 37 | 43 | 40 | +3 | 47 | 49 | 45 | -2 |
| Székesfehérvár | n.a. | n.a. | 44 | - | n.a. | n.a. | 53 | - |
| Tata* | n.a. | n.a. | 41 | - | n.a. | n.a. | 50 | - |
| Tatabánya | 38 | 37 | 39 | +1 | 44 | 46 | 47 | +3 |
| Tiszaújváros* | n.a. | 46 | n.a. | - | n.a. | 58 | n.a. | - |
| Veszprém | 40 | 40 | 50 | 47 | 51 | |||
| Budapest, XXII. kerület | n.a. | n.a. | 35 | - | n.a. | n.a. | 35 | - |
| Budapest, XIV. kerület | n.a. | n.a. | 40 | - | n.a. | n.a. | 40 | - |
| Városok átlaga | 42 | 41 | 39 | -3 | 48 | 48 | 47 | -1 |
*A felmérés nem az összehasonlító vizsgálat keretében készült. Tatán 1997. március 7. és 10. között került sor a "kismintás" (300 személyt érintô) adatfelvételre. Tiszaújvárosban 1997-ben nem került sor adatfelvételre.
A helyi politika iránt az átlagot meghaladóan nagy érdeklôdést tapasztaltunk Szombathelyen, Veszprémben, Százhalombattán és Jászberényben. (Három városban, Orosházán, Pécsett és Budapesten - a vélemények szerint legalábbis - jelentôs érdektelenséget mutatnak a polgárok a helyi ügyek iránt.)
Az általános elégedettséget mint általános közérzetet értelmeztük a politikai közegben. A választható "két világ" közül a megkérdezettek rendre közvetlen lakó- esetleg szülôhelyüket választják; vagyis az ott zajló folyamatokról általában jobb, a távolibb országos állapotokról rosszabb a véleményük.
Az 1996-ban regisztrált hangulatváltás folytatódott. Az ún. "elégedetlenségi olló" összébb zárult.
Elégedettség-elégedetlenség a városokban 1992-1997
| Év | Ország | Város | Különbség |
| 1992* | 25 | 35 | 10 |
| 1995** | 19 | 45 | 26 |
| 1996*** | 20 | 45 | 25 |
| 1997**** | 31 | 48 | 17 |
*1992-ben nyolc város; **1995-ben 10 város (5.500 személy); ***1996-ban 14 város (7.821 megkérdezett); ****1997-ben 19 város, ill. városrész (13.018 megkérdezett). Az elégedettséget egy százfokú skálára számoltuk át és pontokba adtuk meg. Ne feledjük tehát, hogy az elégedettségi határ ötven pont. Az alatti értékek esetében elégedetlenségrôl kell beszélni.
Az elégedettségi átlag-adatokból jól látható: 1995 volt a hangulati mélypont. 1996-ban megindult a hangulat-váltás, 1997-ben az ország és a városi önkormányzatok általános helyzetérôl kialakított vélemények továbbra is kedvezô irányban változtak. Az ország-város közötti elégedettségi értékek átlagainak különbsége csökkent, de az eltérés még így is jelentôs, 17 pont.
Az országgal való elégedettségi átlag-értékek a városokban nyolc és tizenöt pontok között szóródtak. Tatabánya (+15 pont) és Ajka (+11) polgárai - korábban a legkritikusabbak - sokkal elégedettebbek lettek. Százhalombatta, az ország egyik leggazdagabb önkormányzatának (+13 pont) lakói mindig átlag feletti mértékben elégedettek, Jászberény és Kalocsa (+12-12 pont) lakóihoz hasonlóan. Nyíregyháza és Pécs (+11-11 pontos) javulása is figyelemre méltó.
A városok 48 pontos átlaga azt jelenti, hogy továbbra is igaz: "A lakóhely mindenekelôtt...!" 1997-ben a vizsgált városokban már "majdnem" elégedetté váltak a polgárok.
Az átlagok egy és tizenhárom pontok között szóródtak. Az átlagnál ismét Jászberényben (1996-ban 59, 1997-ben 66), Százhalombattán (1996-ban 60, 1997-ben 64), Kalocsán (1996-ban 52, 1997-ben 59 pont) a legelégedettebbek.
K. J.