A rendszerváltozás után, 1990 ôszén a helyhatósági választások eredményeként a korábbi, több mint 1600 tanács helyett 3115 önkormányzat kezdte meg működését. A rendszerváltozás a helyi közigazgatás egészét átfogó jogi és gazdálkodási változást eredményezett. A helyi önkormányzatok megalakulása óta tehát már több mint hét év telt el. Az eltelt idôszak módot ad a tapasztalatok összegezésére, a megtett intézkedések ismertetésére és egyben felhívhatja a figyelmet a gazdálkodási rendszer korszerűsítési irányaira is.
Az önkormányzatok gazdálkodására vonatkozóan a továbbiakban néhány, általam lényegesnek ítélt fôbb megállapítást, részleteznék:
- A módosítás szerint az önkormányzatoknak jogszabályban meghatározott képesítésű ellenôr útján kell gondoskodniuk gazdálkodásuk belsô ellenôrzésérôl. Az önkormányzatok pénzügyi bizottságának feladat- és hatásköre is pontosabbá vált az ellenôrzés terén.
- A jelentôsebb teljesítôképességű, illetve hitellel gazdálkodó önkormányzatoknál a képviselô-testület köteles könyvvizsgálót alkalmazni.
- Az önkormányzati törvény az önkormányzatok hitelfelvételi és kötvénykibocsátási szándékainak megalapozottabbá tétele, a körültekintôbb döntéshozás, valamint a közpénzek védelme érdekében korlátozza, pontosítja ezek fedezetéül szolgáló források körét. A törvényben foglaltak végrehajtása érdekében kormányrendelet szabályozza azt, hogy a hitellel gazdálkodó, azt felvenni szándékozó, illetve készfizetô kezességet vállaló önkormányzat a számlán köteles lebonyolítani az állami hozzájárulásokkal, támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát.
- Saját döntései következtében néhány önkormányzat tartós fizetésképtelenség állapotába került. A kialakult helyzet kezelésére szolgál a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény és az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet. A törvény hatályba lépése óta eddig összesen nyolc önkormányzatnál került sor az adósságrendezési eljárás megkezdésére. Ebbôl ötnél az eljárás már lezárult.
- Az önkormányzat, amennyiben a felügyelete alá tartózó költségvetési szerv tartozása a helyi rendeletben meghatározott idôt és mértéket eléri, úgy - az adósságrendezési eljárást elkerülendô - önkormányzati biztost rendel ki a költségvetési szervéhez.
Az intézményalapítás -megszüntetés esetében az általános tendencia az, hogy az önkormányzatok által működtetett intézmények száma, mérsékelt ütemben ugyan, de tovább csökken. A társulások sokféle formája terjedt már el (pl. hatósági igazgatási, intézményfenntartó társulások, körjegyzôségek), de ezt a lehetôséget még nem merítették ki.
Az önkormányzatok társulási hajlandóságának ösztönzésére a társulásokról szóló törvény, a társulási formák széles körét tárja az önkormányzatok elé.
Még napjainkban is jellemzô az önkormányzatok önállósodási törekvése. A vizsgált idôszakban is több önkormányzat vált és válik szét. 1997 október 1-jéig a helyi önkormányzatok száma már 3172. A folyamat mérséklését szolgálja az önkormányzati törvény azon intézkedése, amely megszigorítja egy új község alapításának feltételeit (a lakosságszám alsó korlátja, a szétváló önkormányzatok a működôképességük fenntartásához nem igényelhetnek kiegészítô támogatást).
Az elôzô kormányzati ciklusban kialakult arányokhoz képest - ha nagyon mérsékelt ütemben is, de - növekszik a súlya a saját bevételeknek, amelyek legdinamikusabb eleme a helyi adóbevétel. Ennek részaránya az elôzô ciklus arányaihoz viszonyítva az összbevételben megduplázódott. 1995-1998 között az arány hatról kilenc százalékra növekedett.
Az államháztartási reformfolyamat keretében, az Államkincstár létrehozásával egyidejűleg 1996-ban került bevezetésre a nettó finanszírozás. Ez több önkormányzatnál komoly likviditási gondot idézett elô. A likviditási helyzet javítása érdekében több támogatási formánál (pl: gyermeknevelési támogatás, Munkaerôpiaci Alapból történô támogatás, az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévô önkormányzatok támogatása) - egy éven belüli utólagos elszámolási kötelezettség mellett - 1997-tôl elôleg felvételére nyílt lehetôség.
Tekintsük át ezek után a helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozó rendszerét, gazdálkodási feltételeket jellemzô fô vonásokat 1995-tôl 1998-ig évenként!
Az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi lehetôségeit csak a nemzetgazdaság általános helyzetének, a gazdaságpolitika fô céljainak, az államháztartás szerepe változásának ismeretében lehet és kell minôsíteni.
A helyi önkormányzatok GDP-bôl való részesedése 14-15%-ról 12-13%-ra mérséklôdik.
1995 fôbb jellemzôi:
- A pénzügyi szabályozás az önkormányzatok többletfeladatainak finanszírozásához szükséges pénzügyi fedezet megteremtésére és feladatarányos elosztására irányult. Elsô ízben került sor arra, hogy az önkormányzatokat együttesen megilletô személyi jövedelemadó-bevétel egy része újraelosztásra került, elsôsorban a kistelepülések, az átlagos jövedelemviszonyoknál kedvezôtlenebb helyzetben lévô önkormányzatok javára.
Feladathoz kapcsolódóan kiemelt támogatást nyújtott a központi költségvetés:
1995-ben a helyi önkormányzatok számára 33,6 milliárd forint állt rendelkezésre címzett és céltámogatásra, ami jelentôsen hozzájárult a társadalmilag kiemelt fontosságú infrastrukturális beruházások megvalósításához.
Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévô (forráshiányos) önkormányzatok kiegészítô támogatásából az év során összesen több mint 800 önkormányzat részesedett közel 6,4 milliárd forint összegű támogatásból, biztosítva ezen önkormányzati körben a működôképesség fenntartását.
A gazdasági stabilizációt szolgáló 1995. évi kiigazító intézkedések és a pótköltségvetés következményeképp került sor a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalása felsô határának szabályozására. Az önkormányzatok meghatározott körében hatályba lépett a gazdálkodás ellenôrzésének javítására a könyvvizsgálói jogintézmény.
Az intézkedések másik köre - az államháztartási reform részeként - az önkormányzati szférában meghatározó nagy elosztási rendszerek (pl: közoktatás) működésének áttekintését és a korszerűsítési javaslatok kidolgozását szorgalmazta. A pótköltségvetés plusz támogatást biztosított az önkormányzatok számára a szociális ellátó rendszerek tervezett átalakításából adódó többletköltségek finanszírozásához. A pénzügyi lehetôségek alakulása arra kényszerítette az önkormányzatokat, hogy a működtetésre fordítsák bevételeiket. A nagy ellátórendszerek (egészségügy, közoktatás, szociális ellátás) a folyó működési kiadások közel 67%-át tették ki. A felhalmozási és tôke jellegű kiadásokra 1994. évhez képest mintegy 26 milliárd forinttal kevesebbet fordíthattak az önkormányzatok.
A pénzügyi lehetôségeket ez évben is behatárolta a nemzetgazdaság ismert helyzete. A gazdaságpolitika továbbra is az egyensúly megteremtésére, a túlfogyasztás fékezésére irányult. Mindezek alapján a helyi önkormányzatok 1996. évi gazdálkodása pénzügyi szabályozásának, pénzügyi lehetôségeinek fôbb jellemzôi a következôk voltak:
- 1995-rôl 1996-ra nem növekedtek a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek.
- Új közoktatási finanszírozási rendszer lépett életbe.
- Új szabályozó elemként került bevezetésre a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás.
- A személyi jövedelemadó átengedés mértéke az 1995. évi 35%-ról 1996-ban 36%-ra módosult. Az elosztás módja változott, mivel a 36%-ból 25% maradt helyben, a 11%-kot pedig újra elosztották. Az elosztás fô szempontjai a szolidaritás és a biztonságos feladatellátás elve voltak, a jövedelemkülönbségek mérséklése, a közoktatás finanszírozási rendszerének átalakítása miatti forrásátrendezôdés kezelése mellett.
- Változott a gépjárműadó konstrukciója az adó minimális mértéke a kétszeresére emelkedett. 1996-tól teremtôdött meg továbbá annak a jogszabályi lehetôsége, hogy ha az önkormányzat az alsó adótételnél magasabb adómértéket állapít meg, úgy a különbözetbôl származó bevétel 100%-ban az önkormányzatot illeti meg.
- A személyi jövedelemadó és a gépjárműadó- bevétel növekedésével párhuzamosan - a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek részeként - az állami támogatások és hozzájárulások összege mérsékeltebben növekedett.
- Lényeges változásra került sor a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának forrásainál. 1996-tól ugyanis a támogatás 50%-át már nem a központi költségvetés, hanem a Munkaerôpiaci Alap finanszírozta.
- A normatív állami hozzájárulások jogcímeinek száma az 1995. évi 28 jogcímrôl 1996-ban a felére csökkent. A megmaradókhoz azonban - a közoktatási feladatokhoz igazodóan - nagyszámú differenciált szorzószám kapcsolódott.
- A közoktatás finanszírozásának új rendszere kiemelt jelentôségét jelzi az is, hogy 1996-ban - az 1995. évi összeghez képest - az egyes közoktatási feladatok támogatására közel hatszoros összeg állt az önkormányzatok rendelkezésére a központosított elôirányzatok között.
- Fennmaradt a központosított elôirányzatok között önálló támogatási jogcímként a bérpolitikai intézkedés.
- Címzett és céltámogatásokra 34 milliárd forint volt az elôirányzat. A támogatható célok közül a költségvetési törvény alapján kiemelt hangsúlyt kapott a környezetvédelmet szolgáló beruházások támogatása.
- Hatályba lépett a nettó finanszírozási rendszer.
- Hét önkormányzatnál kezdôdött meg és volt folyamatban adósságrendezési eljárás a szabályozás hatálybalépését követôen.
- Az önkormányzati gazdálkodás működôképességének biztonsága érdekében 1996-ban 740 önkormányzat részesült 4,4 milliárd forint kiegészítô támogatásban.
- Az önkormányzatok a folyó működési kiadásaikra az összes kiadás 71%-át fordították, továbbra is alapvetôen a közoktatási, az egészségügyi és a szociális ellátási feladataik finanszírozására.
- 1996-ban - 1995-höz viszonyítva - minimálisan, mintegy 8 milliárd forinttal többet fordítottak az önkormányzatok felhalmozási és tôkejellegű kiadásokra. A nominálérték növekedése 6%! Ezen kiadáson belül a tárgyi eszközök beszerzése gyakorlatilag az 1995. évi nominális szinten teljesülhetett 1996-ban. A beruházásoknál tehát 1995-ben és 1996-ban erôteljes restrikció érvényesült a gazdaságpolitikai program hatására.
A pénzügyi szabályozás, a pénzügyi lehetôségek és a gazdálkodás fôbb jellemzôi 1997-ben a következôk:
- A nettó átlagkeresetek reálértékét az önkormányzati szférában is meg kell ôrizni 4%-os létszámcsökkenés mellett.
- 1996-hoz képest a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek 1997-re már érzékletesen emelkedtek.
- A személyi jövedelemadó és a normatív állami hozzájárulások elosztásának szabályozása során olyan módszert kellett kialakítani, ami lehetôvé tette a személyi juttatások 17%-os mértékű emelését és érzékelhetô segítséget nyújtott a gyenge jövedelmi háttérrel bíró önkományzatoknak.
- Az önkormányzatok bevételeinek alakulása már jelezte azt a tendenciát, amely szerint az összbevételen belül növekszik a saját forrás aránya, fôként a helyi adóbevételek (ezen belül jellemzôen a helyi iparűzési adó) dinamikus növekedése révén. A központi költségvetési kapcsolatokból származó jövedelmek elosztásának szabályozásánál tehát (modellszámításokkal megalapozva) 1997-ben is befolyásoló tényezô volt az iparűzési adóból származó bevétel önkormányzatok közötti megoszlása.
- A személyi jövedelemadóból az önkormányzatokat együttesen 38% illette meg, amibôl 22% maradt helyben, 16% pedig a személyi jövedelemadó-kiegészítésére, a népességszámhoz kapcsolódó globális normatívák és a községenkénti 2 millió forint támogatás fedezetére szolgált.
- A normatív állami hozzájárulások még inkább eltolódtak a feladatarányos finanszírozás irányába. Ezt jól jelzi az, hogy 1996-hoz képest 1997-re a szociális intézményi és a közoktatási normatívák aránya 64%-ról 75%-ra emelkedett, valamint az, hogy 1997-ben ismét növekedett a normatíva-jogcímek száma (20-ra) és továbbra is száz fölötti a közoktatási normatívákhoz kapcsolódó differenciáló elem.
- Az új közoktatási törvény megvalósítása érdekében - kötött felhasználással - kiegészítô normatív állami hozzájárulást igényelhettek az önkormányzatok a nemzeti, etnikai kisebségekhez tartozó óvodai, iskolai neveléshez, oktatáshoz, a két tannyelvű középiskolai oktatáshoz, továbbá a központosított elôirányzatok között már hat jogcímen nyílt támogatásra lehetôség (pl: pedagógus szakkönyvvásárlás, pedagógus szakképzés, térségi feladatok ellátása).
- Új feladatot jelentett az önkormányzatok számára az egészségügyi hozzájárulás rendszerének bevezetése. Az új feladat többletkiadásainak fedezetét részben a szociális normatíva, részben a központosított elôirányzatok között nevesített közgyógyellátás támogatása biztosította.
- A gyermekek védelmérôl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvénybôl adódó új önkormányzati feladatok finanszírozására - a törvény hatálybalépését követôen - a szociális normatíva összegének növelése volt hivatott.
- 1997-ben megszűnt a bérpolitikai intézkedésekre elkülönített állami támogatási jogcím. A külön keret helyett az átlagkereset emeléshez a központi forrást a normatív forrásszabályozás juttatta el az önkormányzatokhoz.
- 1997-ben a munkanélküli jövedelempótló támogatásnak már 75%-át fedezte a Munkaerôpiaci Alap, a támogatás 25%-a a szociális normatíva része.
- A címzett és céltámogatási elôirányzat 1997-ben 39 milliárd forintra emelkedett. 1996-ról 1997-re a támogatható célok köre és rangsora nem változott. Változást jelent viszont a támogatási rendszerben az, hogy a címzett és céltámogatásokból 1997 június 30-áig lemondással felszabaduló elôirányzat visszaforgatható lett azokra az 1997. évi új céltámogatási igényekre, amelyek az elsô körben - pénzhiány miatt - már nem voltak kielégíthetôk.
- Az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévô (forráshiányos) önkormányzatok kiegészítô támogatási keretébôl 840 önkormányzat részesült mintegy 6 milliárd forint támogatásban.
- A kiadási struktúrát áttekintve az állapítható meg, hogy döntôen a bérmegállapítások teljesítése miatt a személyi juttatásokra és azok járulékaira kellett az önkormányzatoknak nagyobb összeget fordítani 1997-ban 1996-hoz képest. Ehhez a forrást, a dologi kiadások 1996. évi szintentartása mellett, a felhalmozási és tôkejellegű kiadások terhére lehetett megteremteni. A dologi kiadásoknak nominálisan az 1996. évi szinten tartása - 17-18%-os infláció mellett - jelentôs reálértékvesztést jelentett.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozását, pénzügyi lehetôségeit és gazdálkodását 1998-ban a következôk jellemzik:
- Az átlagkereset az önkormányzatoknál 16%-kal növekszik. Kivétel a helyi önkormányzatok hivatásos tűzoltósága, ahol a szolgálati törvénybôl adódóan kell az kereset-emelést végrehajtani.
- A kereset-emelkedés átlagosan 2%-os létszámfogyással érhetô el az önkormányzatok összességében. Kivételt képeznek a tűzoltóságok, a szociális intézmények és a kistelepülések.
- A központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételek jelentôsége, súlya - az elôzô évekkel ellentétben - ha kis mértékben is, de növekszik az önkormányzatok összbevételében.
- 1998-ban a személyi jövedelemadó 40%-a illeti meg összességében az önkormányzatokat. Ebbôl 20% marad helyben, a másik 20% újraelosztásra kerül. Az újraelosztás fô célja a szolidaritás elvén alapulva a területi fejlettségben meglévô különbségek mérséklése, a kedvezôtlen jövedelmi háttérrel rendelkezô önkormányzatok jövedelemviszonyainak javítása. A 20% újraelosztható részbôl lehetôvé válik a szociális és gyermekjóléti normatíva nagy részének finanszírozása. A személyi jövedelemadó megosztása összességében az önkormányzatok feladat- és forráseloszlásának összhangját javítja.
- A szociális ellátórendszerek átalakítása miatt bôvül az önkormányzatok szociális feladata, amit igyekszik követni a forrásszabályozás a differenciáltabb normatíva-rendszerrel, valamint a központosított elôirányzatok között megjelenô új támogatási jogcímmel.
- A közoktatás finanszírozásának 1997-ban átalakított rendszerét 1998-ban egyszerűsítésítették. Ennek eredményeként a normatíva-jogcímek száma csökkent, valamint a központosított elôirányzatokból kiemelték azokat az összegeket, amelyek nem önkormányzati intézmények finanszírozására szolgáltak.
Továbbra is külön ösztönzô hozzájárulás illeti meg a társulás formájában közoktatási feladatokat ellátó önkormányzatokat.
Új típusú támogatási jogcím 1998-ban a pedagógusok minôségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítése. A támogatás igénybevételi feltételeit a Művelôdési és Közoktatási Minisztérium jelenteti meg 1998 március 31-ig. A törvényi szabályozás az 1998. évi költségvetési törvényben található meg.
- Az 1998-ban hatályba lépô kulturális szaktörvény szerinti önkormányzati feladatok finanszírozásához normatív állami hozzájárulás illeti meg az önkormányzatokat.
- Új normatíva jogcímként jelenik meg a körzeti igazgatási feladatok normatív állami hozzájárulása a gyámügyi és az építésügyi igazgatási feladatokkal arányosan.
- A létszámfogyás költségeihez rendelkezésre áll - pályázati úton - állami hozzájárulás. A feltételek már megjelentek a Magyar Közlöny 1998 január 30-ai számában.
- A helyi önkormányzatok számára 1998-ban 42,8 milliárd forint a címzett és céltámogatási elôirányzat. A támogatási célok és rangsoruk nem változik 1997-hez képest. Lehetôség van a címzett és céltámogatások 1998 június 30-áig lemondással felszabaduló elôirányzatának visszaforgatására is, a jogszabályi feltételeknek megfelelt, de az elsô ütemben ki nem elégített céltámogatási igényekre.
- A címzett és céltámogatás, valamint a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás mellett 1998-ban az önkormányzatok beruházásainak finanszírozását újabb támogatási forma is segíti. Ez a céljellegű decentralizált támogatás.
- Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévô (forráshiányos) önkormányzatok támogatására 6,7 milliárd forint áll rendelkezésre. A támogatás elosztási rendszere - a normatívitás erôsítése érdekében - változik. Az önkormányzat által számított forráshiány - és így az igényelt támogatás - összege annak figyelembevételével csökkenthetô vagy növelhetô, hogy az önkormányzat fajlagos működési kiadása milyen irányban tér el az országos, településkategóriánkénti fajlagos kiadásoktól.
- A felhalmozási és tôkejellegű kiadások - a vizsgált négy év alatt elsô ízben - 1998-ban 18%-kal - ezen belül a tárgyi eszközök beszerzése 20%-kal - növekedhetnek a fejlesztési célú támogatások körének bôvülésével, elôirányzatuk növekedésével, továbbá a saját források fokozottabb bevonásával.
- A dologi és egyéb kiadások együttes növekedése - ugyancsak a saját bevételek bevonásával - 7% körüli lehet, ami ugyan mintegy fele a tervezett 13-14 %-os inflációnak, de a korábbi évek erôteljes kiadás-visszafogásához képest, mégis egyfajta pozitív elmozdulás lehetôségét jelzi.
Összességében a helyi önkormányzatok 1995-1998. évek közötti gazdálkodási feltételeinek, gazdálkodásának fôbb jellemzôit áttekintve fejlôdés tapasztalható, amely szoros összefüggésben van a nemzetgazdaság teljesítményével, a gazdaságpolitika fô céljaival, az államháztartás, a központi költségvetés szerepének és súlyának alakulásával.
A vizsgált idôszak áttekintésébôl megállapítható, hogy a kormánynak, az Országgyűlésnek folyamatosan törekednie kell az önkormányzati gazdálkodás finanszírozási rendszerének javítására a költségtakarékosabb, hatékonyabb feladatellátásért, a kötelezô feladatok ellátási színvonalának biztosításáért. Ehhez szükség van az önkormányzatok társadalmi és a helyi tartalékainak feltárására, a racionálisabb gazdálkodásra. Ezért át kellene tekinteni a feladataikat, meg kellene vizsgálniuk az intézményi struktúrát, a feladatellátás módozatait, a vagyongazdálkodási lehetôségeket. Hiszen csak a makró és a helyi erôforrások összehangolásával lehet a lakosság életminôségét érzékelhetôen javítani.
A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlege
BEVÉTELEK | 1995. évi teljesítés | 1996. | 1997. év várható | millió Ft-ban 1998. év ogy-i elôir. |
|---|---|---|---|---|
| Intézményi tevékenységek bevételei | 68647 | 81001 | 88000 | 98000 |
| Kamatbevételek | 10935 | 16749 | 6000 | 6000 |
| Illetékek | 11463 | 15509 | 17200 | 20000 |
| Helyi adók | 46383 | 80813 | 93000 | 110000 |
| Környezetvédelmi bírság | 258 | 364 | 600 | 700 |
| Egyéb sajátos bevételek | 8587 | 11779 | 9500 | 10000 |
| Saját folyó bevételek összesen | 146273 | 206215 | 214300 | 244700 |
| Személyi jövedelemadó | 93631 | 101274 | 135652 | 179090 |
| Gépjárműadó | 2472 | 7056 | 8000 | 8500 |
| Termôföld bérbeadásából származó adó | - | - | - | 1000 |
| Átengedett bevételek összesen | 96103 | 108330 | 143652 | 188590 |
| Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak értékesítése | 43699 | 42968 | 50000 | 45000 |
| Részvények értékesítése (értékpapírok) | 19757 | 27332 | 13000 | 13000 |
| Vállalat értékesítésébôl származó bevételek | 5938 | 20064 | 2000 | 2000 |
| Államháztartáson belüli felhalmozási bevételek | 7392 | 11820 | 10000 | 9000 |
| Államháztartáson kívüli felhalmozási bevételek | 14141 | 16582 | 14000 | 12000 |
| Felhalmozási és tôke jellegű bevételek összesen | 90927 | 118766 | 89000 | 81000 |
| Normatív állami hozzájárulások | 232650 | 231702 | 255893 | 271044 |
| Színházi támogatások | 2574 | 3462 | 4338 | 4770 |
| Címzett és céltámogatások | 24179 | 23413 | 39000 | 42800 |
| Működésképtelenné vált önkormányzatok tám. | 7020 | 5368 | 6000 | 7200 |
| Központosított elôirányzatok és egyéb tám. | 32592 | 52882 | 36565 | 52759 |
| Önkormányzati tűzoltóságok támogatása | 2561 | 7283 | 8768 | 11600 |
| Kiegészítô támogatás egyes közoktatási feladatokhoz | - | - | 3247 | 6483 |
| Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú tám. | - | 571 | 8000 | 9000 |
| Céljellegű decentralizált támogatás | - | - | - | 4300 |
| Közalkalmazotti bér, minimálbér, tb. járulék | 6285 | - | - | - |
| Egyéb átcsoportosított bevételek | 3880 | 2169 | - | - |
| Állami hozzájárulások és támogatások összesen | 311741 | 326850 | 361811 | 409956 |
| Egészségbiztosítási Alapból átvett pénzeszközök | 127055 | 148417 | 169000 | 190900 |
| Elkülönített állami pénzalapoktól átvett pénzeszk | 3388 | 12703 | 15000 | 19000 |
| Központi (fejezettôl), költségvetési szervtôl átvett pénz | 6044 | 7213 | 8000 | 8000 |
| Költségvetési kiegészítések, visszatérítések | 1202 | 1292 | 1500 | 1000 |
| Államháztartáson belüli átutalások összesen | 137689 | 169625 | 193500 | 218900 |
| Államháztartáson kívülrôl származó pénzeszk. | 7376 | 10651 | 9000 | 9000 |
| GFS rendszerű bevételek összesen | 790109 | 940437 | 1011263 | 1152146 |
| Hitelbôl bevételek | 19690 | 14305 | 31400 | 25000 |
| Értékpapírértékesítésbôl bevétel (hosszú lejáratú) | 3528 | 8473 | 6000 | 8000 |
| Tárgyévi bevételek összesen | 813327 | 963215 | 1048663 | 1185146 |
A helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok költségvetési mérlege
Kiadások | 1995. évi teljesítés | 1996. | 1997. év várható | millió Ft-ban 1998. év ogy-i elôir. |
|---|---|---|---|---|
| Rendszeres személyi juttatások | 188774 | 212321 | 264500 | 303430 |
| Nem rendszeres személyi juttatások | 48590 | 54895 | 50100 | 57100 |
| Külsô személyi juttatások | 11336 | 12253 | 13000 | 15000 |
| Személyi juttatások összesen | 248700 | 279469 | 327600 | 375530 |
| Társ. biz.-i és munkaadói járulék, eü hozzájár. | 104197 | 122335 | 153293 | 175300 |
| Dologi kiadások összesen | 225274 | 267192 | 268770 | 287600 |
| Folyó (működési) kiadások összesen | 578171 | 668996 | 749663 | 838430 |
| Tárgyi eszközök, föld és immateriális javak felhalm. | 77900 | 78807 | 93400 | 112400 |
| Államházt-on belüli felhalmozási célú átutalások | 418 | 645 | 2000 | 3000 |
| Államházt-on kivüli felhalmozási célú átutalások | 28679 | 29437 | 27000 | 29000 |
| Nagyértékű tárgyi eszközök felújítása | 10766 | 15056 | 13000 | 18000 |
| Felhalmozások ÁFA egyenlege | 18350 | 19713 | 19800 | 21000 |
| Felhalm-i és tôke jellegű kiadások összesen | 136113 | 143658 | 155200 | 183400 |
| Működési célú pénzeszköz átadás államházt-on kivülre (vállalkozások) | 15584 | 22330 | 22400 | 25946 |
| Működési célú pénzeszközök átadása államházt-on belülre | 748 | 1337 | 2000 | 2200 |
| Társadalom- és szociálpolitikai juttatások | 48830 | 53862 | 69500 | 90370 |
| Ellátottak pénzbeni juttatása | 2121 | 2292 | 2500 | 3000 |
| Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen | 67283 | 79821 | 96400 | 121516 |
| Folyó, felhalmozási kiadások, átutalások összesen | 781567 | 892475 | 1001263 | 1143346 |
| Általános és céltartalék | - | - | - | 8000 |
| GFS rendszerű kiadások összesen | 781567 | 892475 | 1001263 | 1151346 |
| Éven belüli lejáratú értékpapír vásárlás-elszámolás egyenlege | 11641 | 13788 | 16000 | 6300 |
| Hitel visszafizetése | 18215 | 21614 | 20000 | 21000 |
| Hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása | 5967 | 12349 | 11400 | 6500 |
| Tárgyévi kiadások összesen | 817390 | 940226 | 1048663 | 1185146 |
Darázs Imréné