Az ÖN-KOR-KÉP olvasói a FÔÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN Hírlevél útján tájékozódhattak az önkormányzati (megyei, fôvárosi, megyei jogú városi, fôvárosi kerületi, települési) fôépítészek szerepérôl, feladatairól, amelyet az önkormányzatokban és az önkormányzatokért tesznek.
Az önkormányzati fôépítészek mellett, velük együttműködésben és kölcsönhatásban a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium kormányzati fôépítészei - a területi fôépítészek - az ország nyolc regionális központjában működnek, törvényi felhatalmazás alapján ellátják a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyes feladatait. Tevékenységüket az épített környezet alakítása, védelme érdekében és az önkormányzatokért is végzik. Fontos, hogy az ÖN-KOR-KÉP olvasói megismerjék a területi fôépítészek fôbb tevékenységét. Két részben szeretnénk bemutani az elmúlt négy év erdményeit.
Az Alkotmány szerint [71/C. § (1) bekezdés] a Magyar Köztársaság területén élôknek joguk van a lehetô legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. A 70/D. § (2) bekezdés szerint ezt a jogot a Magyar Köztársaság ... az épített és a természeti környezet védelmével valósítja meg. Ennek körében a törvényi szintű szabályozás egyes feladatokat a kormányzat, illetve a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter feladatkörébe, másokat a helyi önkormányzatok feladatkörébe utalt. Az önkormányzatok építésüggyel kapcsolatos feladatainak megoldását önkormányzati (települési és megyei) fôépítészek segítik. A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter építésüggyel összefüggô feladatainak területi ellátását a területi fôépítészi irodák végzik.
A területi fôépítészi szervezet jogi alapja, fôbb feladatai:
A rendszerváltást követô idôszak átalakulási folyamatai az építésügy szereplôit átmenetileg és szakmailag rendkívül hátrányos helyzetbe hozták. A beruházók, tervezôk és az önkormányzatok a korábbi szervezeti struktúrák felbomlásával polarizált állapotba kerültek és gyakorlatilag megszűnt az építésügy intézményesített területi jelenléte. A hirtelen keletkezett légüres térben a szakszerűség biztosítása érdekében nyilvánvalóvá vált az építésügy központi irányításának területekre való lebontásának igénye. Ennek jegyében hozta létre a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 1992-ben a területi fôépítészi intézményt, az 1964. évi III. építésügyi törvény és az annak végrehajtásáról szóló, a 25/1992. (I. 28) sz. Kormányrendelettel módosított 30/1964. (XII. 02.) sz. Kormányrendelet alapján.
A miniszter 21/1992. (XII. 04.) sz. KTM rendeletében meghatározta a területi fôépítészek részletes feladatait, s 4/1993. (K.É.Ért. 6.) KTM utasításában pedig a területi fôépítészek és irodák működési rendjét. A nyolc regionális központban működô területi fôépítészi iroda összes létszáma 34 fô volt 1997. december 31-én.
Az területi fôépítészi irodák illetékességi területe:
A területfejlesztésrôl és területrendezésrôl szóló 1996. évi XXI. törvény és az ahhoz kapcsolódó kormány- és miniszteri rendeletek további területrendezési, illetve területfejlesztési feladatokat határoztak meg a területi fôépítészek számára. Ezek közül az alábbiak a legfontosabbak:
Az 1998. január 1-én hatályba lépett - az épített környezet alakításáról és védelmérôl szóló - 1997. évi LXXVIII. törvény meghatározta a területi fôépítész fogalmát és további, illetve módosult feladatait. E törvényt követô kormány- és miniszteri rendeletek részletezik a feladatokat.
A négy év tevékenységét áttekintve megállapítható, hogy az irodák 1994-re megtalálták szerepüket, és nagyon hamar elismert és igényelt aktoraivá váltak a vidék fejlesztési, rendezési és építészeti mozgásainak.
A területi sajátosságnak megfelelôen tevékenységükben a különbözô feladatok egymáshoz viszonyított aránya tekintetében jelentôs eltérések vannak.
A megalakítást követôen a térség feléjük megfogalmazott igényei egyre növekedtek, központi megítélésük pedig a közigazgatás korszerűsítésével kapcsolatos döntések és a kényszerű létszámleépítések miatt egy rövid idôre elbizonytalanodott, státusuk a területfejlesztés és -rendezés, az építésügy új jogi szabályozása kapcsán erôsödött meg, miközben deklarálódott, hogy a miniszter egyes építésügyi feladatait - a területi fôépítészek útján látja el.
Munkakörükben a térségükkel kapcsolatos ismereteikre és szakértelmükre alapozottan kialakult egy munkamegosztás a belsô fôosztályok és a Fôépítészi Irodák között, miközben az együttműködésük is fokozatosan fejlôdött. Mára részben a gyakorlat, részben a közben kiadott jogszabályok alapján már pontosítható működésük és a minisztérium belsô egységeivel való kapcsolatuk akár az SzMSz-ben akár egy önálló miniszteri utasításban.
A Fôépítészi Irodák 4 éves tevékenységét áttekintve az alábbi tendenciák állapíthatók meg az 1994. évet bázisévnek tekintve:
- a településrendezési tervek véleményezése az 1994. évhez viszonyítva (870 db véleményezés) 40-60 százalékkal növekedett; 1996-ban volt a legtöbb 1402 db, ez önmagában örvendetes jelenség;
- a településrendezési tervek közül az ÁRT-k aránya növekedett, évente 10-20 százalékkal, az RRT-k aránya kissé csökkent, viszont az útpályázatokra adott véleményezés 1996-tól igen nagy számban készült el (mivel a tárcák ezt kötelezôvé tették a pályázók számára);
- a tervtanácsok száma csökkenô tendenciát mutat, ez a pénzügyi fedezete hiányára vezethetô vissza; 1994. évhez viszonyítva csak 66 százalék volt az 1997. évi tervtanácsok száma; a bemutatott tervek száma 1997-ben pedig az 1994. évinek csupán 50 százaléka volt;
- az OÉSz eseti eltérések száma évente 10-15 százalékkal növekedett, az elutasítások aránya szinte változatlan - 20-25 százalék volt, "más az illetékes" arány növekvô számú és arányú;
- az építészeti állásfoglalások száma örvendetesen pozitív, növekvô tendenciájú; 1994-hez viszonyítva 1995-ben megduplázódott, majd 1996-ban és 1997-ben kisebb mértékben növekedett; a nem védett területekre is egyre több építészeti állásfoglalást kérnek.
A regionális fejlesztési és rendezési tervekkel összefüggô feladatok:
A fôépítészi irodáknak ebben a feladatkörben megfogalmazva véleményezési, közreműködési és koordinációs feladataik vannak. Részt vettek kistérségi fejlesztési programok kezdeményezésében, s néhány esetben tevékenyen részt vállaltak azok kialakításában is.
A kormányzati munkához kötôdô regionális fejlesztési és rendezési tervezés rendje, és benne a területi fôépítészek szerepe jogi szinten részben szabályozott. Véleményezik az országos, valamint az illetékességi területet érintô regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját. Továbbá eseti vagy állandó felhatalmazás alapján részt vesznek a megyei területfejlesztési tanácsok ülésein. Az érintett szervek itt is bevonták a munkába az irodákat, de ez sok esetlegességgel terhelten történt.
Részvétel a rendezési tervek jóváhagyása elôtti egyeztetésben
A feladatkörben az irodák több fázisban is érdekeltek.
A rendezési tervek jóváhagyása elôtt minisztériumi szakmai vélemények kiadása1
A tervek véleményezése általában két munkafázisban történik. A fontosabb terveket elôször a megyénként szervezett és a területi fôépítészek által vezetett területi tervtanácsok tárgyalják meg (a megye területén lévô megyei jogú városok terveivel közösen), és a koncepcionális kérdésekben a tervtanácsok kialakítják állásfoglalásukat.
Második fázisban a fôépítészi irodák a tervek részletezô vizsgálatával (mely a szabályozási terv és a helyi építésügyi szabályrendelet szakszerűségére, egyértelműségére helyezi a fô hangsúlyt) adják ki a tervek jóváhagyása elôtt az önkormányzatok számára a minisztérium szakmai véleményét. Egyszerűbb esetekben a két fázist összevonják: a tervtanácsi állásfoglalás egyben minisztériumi (fôépítészi) szakvélemény is, illetve a kisebb jelentôségű tervek nem kerülnek tervtanácsi megtárgyalásra.
A központi tervtanács elé utalt tervekhez opponensi véleményeket adnak a területi fôépítészek (is).
Tapasztalataink szerint a településrendezési tervek szakmailag független állami ellenôrzésére nagy szükség volt és van. A fôépítészi irodák szakmai véleménye - bár az önkormányzatok felé nincs kötelezô ereje - jelentôsen tudta és tudja befolyásolni a tervek szakszerűségét.
Erôsítette a fôépítészi szakvélemények súlyát a KMB, illetve a közigazgatási hivatalok törvényességi és hatósági osztályaival kialakított közvetlen munkakapcsolat is. A fenti hivatalok a rendezési tervek részeként készülô helyi építési szabályrendeletek törvényességi felülvizsgálatához igényelték a területi fôépítészi szakmai véleményeket, képviselôik a tervtanácsok állandó meghívottai.
Az elmúlt 4 év településrendezési terveinek véleményezését célszerű áttekinteni a tervfajtánkénti és területenkénti megoszlás szempontjából. Összesen 4824 db véleményezés történt. A tervfajtánként való megoszlás azt mutatja, hogy míg a regionális tervek 1 százalékot, a beépítési és egyéb tervek összesen 19 százalékot, az útpályázatok 17 százalékot képviselnek, addig az RRT-k 37 százalékkal vezetnek, az ÁRT-k és ÖRT-k 26 százalékot jelentenek. A településrendezési állásfoglalások száma ezen felül 149 db volt.
Ha a területi megoszlást nézzük, az összes rendezési tervi vélemény 27 százaléka a Közép-magyarországi Területi Fôépítészi Irodában volt (Budapest és Pest megye), majd ezt 15 százalékkal követte a Dél-dunántúli, 13 százalékkal a Kelet-magyarországi, 12 százalékkal a Nyugat-dunántúli, 11 százalékkal az Észak-magyarországi Iroda, a többi Iroda közel azonos számban adott ki rendezési tervrôl véleményt.
Néhány adat a Területi Fôépítészi Irodák munkájáról:
Az iroda kiemelkedôen foglalkozott, folyamatában figyelemmel kísérte és kíséri a készülô
- Budapesti szabályozási kerettervet és keretszabályozást,
- Pest megye fejlesztési koncepcióját,
- Pest megye területrendezési tervét és a
- Budapesti agglomeráció regionális rendezési tervét.
Ezek közül a Budapesti kerettervnek, a megye területrendezési tervének, valamint az agglomeráció regionális rendezési tervének kialakítását szakmai véleményével segítette, illetve segíti elô.
A budapesti agglomeráció területe, valamint a Duna jobb partja, illetve a határmenti települések tervellátottsága megközelíti a száz százalékot.
A megye területén leginkább általános rendezési tervek, illetve azok felülvizsgálatai és módosításai készültek, míg Budapest és a megyén belüli városok vonatkozásában részletes rendezési tervek kerültek jóváhagyásra nagyobb számban.
Nincs jóváhagyott általános rendezési terve 15 településnek, ezek fôként a volt közös tanácsok "levált" tagjai, a régi Dabasi és Ceglédi járás területén helyezkednek el.
Kiemelkedô a Gyôr megyei jogú város ÁRT - tervezése, illetve véleményezése, amely a KTM-mel együttműködve, az új OTÉK szellemében készült, metodikai és szabályozási vonatkozásban, közös konzultációval.
Sopron megyei jogú város ÁRT-je, több RRT-je is ezen 4 év alatt készült el magas szakmai színvonalon.
Ásványráró ÁRT-jének kísérleti tervezése (térinformatikai alapú, ökológiai szempontú) sajnos kudarcba fulladt, a megbízó önkormányzat rögtönzései (települési döntések) "keresztbe vágták" az elôre rögzített elvek alkalmazását.
Elkészült a Fertô-Hansági Nemzeti Park Igazgatóság megbízásából az iroda szakmai közreműködésével az "Ôrség, Vend-vidék, Vasi hegyhát" építkezôinek egy útmutató, amely építészeti, telepítési szempontokból és hatósági eljárás vonatkozásában segítséget nyújt.
Az irodának sikerült megakadályoznia Velem olyan át-, illetve beépítését, amely teljes egészében tönkretette volna a település kialakult történeti és tájba illeszkedô beépítését, funkcióit.
Az irodát nagy mértékben érintik a védett táji, természeti területek építészeti és településrendezési terveinek véleményezési munkái. Ez a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén fokozottan jelentkezik. Kedvezô elmozdulás történt a BNP szakhatósági működésével való szinkron megteremtése irányában.
A Hortobágy Tájrendezési Tervét a KTM Központi Tervtanáccsal közösen véleményezték. Példaértékű a Szolnoki új ÁRT készítése és szabályozása, térinformatikai feldolgozása.
Gondot okoz a volt ipartelepek és mezôgazdasági majorok privatizálása, részbeni privatizálása utáni "rendezése" (pl. Debreceni Házgyár). Ezek nem csak rendezési szakmai feladatot, hanem pénzügyi stb. szabályozást is igényelnének.
Különleges probléma az újonnan tervezett erôművek kérdésköre (Sima, Sajószöged, Bükkábrány), amelyeknél a környezetvédelmi hatástanulmány készítésének nem feltétele a rendezési tervi összefüggések vizsgálata.