Magyarországon az 1992-ben alapított Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank az elsô és mindezidáig az egyetlen pénzintézet, amely kifejezetten egy országrész kis- és középvállalkozásainak támogatására - a vidék fejlesztésére jött létre. Sajátossága az is, hogy a 65 százalékot képviselô Magyar Fejlesztési Bank mellett a tulajdonosok között szerepel 96 önkormányzat is. Az alapítók - köztük a Nógrád, Heves, Szabolcs és Borsod megyei önkormányzatok - célja: a 80-as évek végén Észak-Magyarországon kibontakozott gazdasági válság enyhítése, majd megoldása. Munkájukról és a nehézségekrôl a bank vezérigazgatójával, Szűcs Erikával beszélgettünk.
A pénzintézet megalapításának oka elsôsorban az volt, hogy a nagy, országos bankhálózatok - működésük természetébôl fakadóan - a gazdasági válságterületeken szinte csak betétgyűjtéssel foglalkoznak, de hiteleket, a nagy kockázat miatt, nem szívesen helyeznek ki. Így azonban azt a kevés megtakarított tôkét is kivonják ezekrôl a területekrôl, amelyet esetleg fejlesztésre lehetne fordítani. Az utóbbi nyolc évben ilyen módon a megtakarítások 30 százaléka vándorolt ki ebbôl a régióból, ami pénzben kifejezve sok milliárdot jelent. Nekünk, mint regionális banknak, ellenben épp az a feladatunk, hogy a mobilizálható tôkét felderítsük, összegyűjtsük és helyben keressük meg azokat a vállalkozókat, akik életképesnek tűnô terv megvalósításához szeretnének hitelhez jutni, avagy már működô vállalkozásukat fejlesztenék tovább.
A pénzintézet stratégiai feladatai - hazánk közelgô EU csatlakozására napjainkban egy újabb, lényeges elemmel bôvültek ki. Mint tudjuk, a szervezet elsôsorban regoinális szinten tudja fogadni a kéréseket, kezdeményezéseket, így a hitelek, támogatások számára is regionális szinten kell létrehozni egy fogadóintézetet.
- Milyen hatással volt a munkájukra a területfejlesztési törvény megszületése?
Nálunk más a forrásteremtés és a kockázatkezelés is. Ugyanis a kihelyezések 60 százaléka öt éven túli, hosszúlejáratú hitel. De manapság senki nem fekteti pénzét 3-5 éves betétbe.
- Miben más Önöknél a forrásszerzés és a kockázatkezelés?
Másrészt, a gazdasági- és területfejlesztésben érdekelt és érintett intézmények körében megszervezzük a támogatások összehangolását. De ringbe szálltunk számlavezetési jogosítvány megszerzésében és lakossági betétgyűjtésben is.Törekszünk arra, hogy minden olyan régiót érintô fejlesztési akciónak részesei legyünk, amely az alkalmazható finanszírozási módok körét bôvíti (pl. regionális kockázati tôkealap létrehozása).
- Milyen nehézségek adódnak a speciális feladatokból?
Egészen új dolog egy bank életében, hogy a hitelért nem a vállalkozó keresi fel az intézetet, hanem fordítva: a megyei és regionális programok keretében folyósított támogatásokhoz a bank kutatja fel az életképes, ezért támogatandó vállalkozásokat. Ez persze nem zárja ki azt, hogy bárki ne kaphasson hitelt egyéni ötletének megvalósításához, ha egyúttal például munkahelyteremtésre is vállalkozik. Ezt a fajta kapcsolattartást egy klasszikus tevékenységet folytató bank nem tudná felvállalni.
Életképességünket bizonyítja az is, hogy a következô közgyűlésünkön rövidesen tôkeemelésre kerül sor. A 641 millió forintos tôkét 359 millióval emeljük. 1996-hoz képest egyébként több mint kétszeresére nôtt a mérlegünk fôösszege: 1,67 milliárdról 3,6 milliárdra. Tavalyi eredményünk pedig 70 millió forint volt, ami 10 százalékos hozamot jelent a jegyzett tôkére vetítve. Véleményem szerint ez igen jó eredmény. 650 hitellel rendelkezô ügyfelünk van. A legalacsonyabb mértékű hitelkihelyezésünk 300 ezer forint, az átlagos mértékű pedig 25 millió forint.
Jó hír az is, hogy nemcsak a pénz, hanem támogatók tekintetében is fejlôdünk, bôvülünk: rövidesen új önkormányzati partner lép be a tulajdonosok körébe: Miskolc megyei jogú város önkormányzata.
- Milyen vállalkozástámogató programjaik futnak jelenleg?
Szereplôi vagyunk a Mikrohitel-programnak is, amelyben partnerünk a regionális fejlesztési központ és a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány.
Mezôgazdasági programunk része a közraktár-jegy, a tôkepótló- hitel és a jelzálog-hitel közvetítés is.
A területfejlesztési program céljainak megvalósításában közvetlenül vállalt szerepet a Magyar Fejlesztési Bank is, amely az ipari és a szolgáltatói területen kiegészítô hiteleket folyósít. Az elmúlt évben az 1,3 milliárdos állami támogatás mellé a vállalkozók még 1,5 milliárd hitelt igényeltek. Ez példa nélkül áll, de hasonló megoldáson gondolkodnak Heves és Nógrád megyében is.
Vagy említhetném a Tiszai Hôerômű privatizációja következtében utcára került 500 ember megsegítésére szervezett "önkéntes távozási" programot. A végkielégítés mellett választhatták azt is, hogy az erre a célra létrehozott 60 milliós tôkealapból és a Mikrohitelbôl vállalkozás megalapítására pályáznak. Számomra is meglepô volt, hogy 13-an bele mertek vágni a vállalkozásba.
- Milyen terveket szônek a jövôvel kapcsolatban?
Szeretnénk a támogatások hatékony felhasználáshoz banki szakértelmünket minél nagyobb mértékben hasznosítani.
Bôvítjük az úgynevezett cross-border programunkat, ami azt jelenti, hogy minél több magyar vállalkozó határon túli fejlesztési befektetéséhez próbálunk segítséget nyújtani. Folyamatosan fejlesztjük a már meglévô román, ukrán, szlovák, lengyel kapcsolatainkat, hogy az Európai Uniós csatlakozás idejére felkészültek legyünk a határokon átnyúló regionális támogatások kezelésére is.
Németh Era