Vállalkozó önkormányzatok - önkormányzati vállalkozások címmel háromnapos szakmai konferenciát rendezett március 6-7-én a Romániai Magyarok Demokrata Szövetség (RMDSZ) Önkormányzati Tanácsa és a Határon Túli Magyarok Hivatala, a hévízforrásairól nevezetes üdülôhelyen, Félixfürdôn.
A VI. Partiumi Önkormányzati Konferenciát kisebb politikai vihar is megelôzte. A felszólalók szinte kivétel nélkül a helyhatóságok problémáit vették górcsô alá, s ahogy az egyik erdélyi polgármester lakonikusan fogalmazott: "Nagy luxus politikai ütésváltásra pazarolni az idôt, amikor fogalmam sincs arról, hogy honnan lesz pénz az ivóvízhálózat felújítására. Errôl kellene vitatkozni."
Beköszönô felszólalásában Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke is hasonló hangnemet ütött meg, amikor annak a véleményének adott hangot, hogy "öröm olyan felelôs önkormányzati tisztségviselôkkel találkozni, akik nem vesznek bele a szimbolikus politizálás útvesztôibe". Törzsök szerint, azért is meg kell tanulni élni saját lehetôségeinkkel, mert Európa a régiók Európája, fôszereplôi pedig nem a kormányok, hanem az önkormányzatok lesznek. Ennek kapcsán utalt a romániai helyhatóságok problémáira: "A központi hatalom még most sem kívánja leszögezni, mely hatásköröket ad át közép- illetve helyi szintre." Ezért kellenek a hasonló jellegű konferenciák - fűzte hozzá mindehhez a HTMH elnöke.
A RMDSZ részérôl Takács Csaba ügyvezetô elnök részletesen ismertette azokat a jogi változásokat, amelyek Romániában azonnal szükségesek, hogy kiépüljön a valódi önkormányzatiság intézményi háttere. A magyarországi szakemberek egy része láthatóan meglepôdött, amikor Takács a helyi költségvetés, a vagyonmegosztás, illetve a minisztériumok működését szabályozó törvényi hiányosságokról beszélt. Felhívta a figyelmet arra, hogy pozitív változások is megkezdôdtek. A mostani román alkotmány lehetôvé teszi, hogy a helyhatóságokra vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, így például a Helyi és Regionális Önkormányzatok Európai Chartáját beemeljék a törvénykezési folyamatba.
A konferencián azonban az is kiderült, hogy kevesen tudják: Romániában 1923 óta - a francia hagyományokra alapuló - erôsen centralizált közigazgatás épült ki. A mai helyzetre pedig jellemzô, hogy az RMDSZ, valamint koalíciós partnerei sokáig azon vitatkoztak, egyáltalán ki mit ért önkormányzatiságon.
A román pártok óvatosan számolják fel a tanácsrendszert. Egy részük pedig csak némi kozmetikázással, erôs központi irányítás mellett tudja elképzelni a "helyi autonómiát".
Bara Gyula RMDSZ-es államtitkár ezért is hangsúlyozta mondandójában, hogy Romániában még az adminisztráció szintjén sem történt meg a decentralizáció. A bürokratikus háló miatt szinte képtelenség kideríteni, hogy ki mit hagy jóvá, ráadásul rengeteg feladat egyszerűen gazdátlanul marad. Ezért alakult ki az a tarthatatlan helyzet, hogy az egyes minisztériumok nem a kabinet politikáját valósítják meg, hanem kijáró lobbystaként, kizárólag saját területük vélt vagy valós érdekeit képviselik. Az államtitkár némi maliciával jegyezte meg, remélhetô, hogy idôvel valós önkormányzati tevékenységet folytatunk és "tatuskáknak nem kell mindenre rábólintaniuk".
A több magyarországi és romániai polgármester, valamint önkormányzati szakember érdeklôdéssel hallgatta a kétoldalú kapcsolatok gyakorlati fejlesztésérôl értekezô felszólalásokat. A magyar pénzügyi tárca képvisletében Csobánczy Péter a kincstár és önkormányzatok normatív támogatásának hazai tapasztalatairól beszélt. Kiemelte, hogy bármennyire gyerekcipôben jár a román helyhatósági modell, a finanszírozás kérdését nem lehet elég korán felvetni. Mint mondta, az önkormányzati hivatalokban dolgozó apparátus folymatos szakmai képzése elengedhetetlen követelmény.
A tatabányai polgármesteri hivatal részérôl Jagica István és Murányi Ferenc a válságrégiók szociális problémáiról, ezen belül pedig az önkormányzatok szerepérôl beszélt. Mindketten amondók voltak, hogy a településeknek, bármily súlyos gondokat okoz a munkanélküliség vagy a tôkehiány, nem elég a központi segítségben reménykedni. Saját programokkal és a meglévô források racionálisabb felhasználásával érdemben javítható egy-egy település szociális helyzete.
A konferencia másnapján egy elaggott buszra zsúfolódott a polgármesterek hada, hogy a Fekete-Kôrös völgyének magyarlakta vidékeivel ismerkedjen. A protokoll záróakkordjaként Félixfürdôn fogadással ért véget a VI. Partiumi Önkormányzati Konferencia. Ezt megelôzôn azonban, a körösvidéki Belényesen a református lelkész szavai mérsékelték a jókedvet. A helyi magyar közösség nevében felszólaló lelkipásztor a HTMH-nak címzett, kritikai észrevételektôl sem mentes köszöntôjében a szórványvidék problémáit ecsetelte. Mint mondta, a magyar kormányszervek mintha megfeledkeztek volna, a körösvidéki régióról, támogatás pedig néha még szavakban sem érkezik.
Sengel Ferenc
A konferencia alaphangját már a nyitás elôtti napokban megadta Tôkés László Királyhágó-melléki református püspök éles hangú levele, amelyben "kormányzati demonstrációnak" nevezte a konferenciát. A dolog pikantériája, hogy Tôkés nem egyedül, hanem Csapó József Bihar megyei - a rendezvénynek otthont adó térség - szenátorával egyetértésben fogalmazott így. A levél szerzôi szerint "a partiumi helyi autonómia gyakorlásával felhatalmazottak háttérbe szorítása és az értekezési lehetôségektôl való megfosztása távol áll régiónk önszervezôdési törekvéseitôl, és idei tanácskozásunkat merô kormányzati demonstrációvá alakítja".
Törzsök Erika, a konferenciát társszervezôként jegyzô HTMH elnöke értetlenségénk adott hangot. Szerinte azt sem tudni, hogy melyik kormányzatra gondol Tôkés László, de ettôl függetlenül is meghökkentô a levél. Törzsök emlékeztetett rá, hogy a félixfürdôi konferencia csak annyiban érinti a politika szféráját, hogy felhívja a figyelmet: Romániában még mindig nincs megnyugtatóan rendezve az önkormányzatok helyzete.