A rendszerváltozás második szabadonválasztott Országgyűlése 1994. június 28-ától 1998. március 16-áig 346 napon át ülésezett. Az ülések összidôtartama 2839 óra 29 perc volt, ebbôl a képviselôk közel 260 órát pihentek a szünetekben. A parlament négy éves történetét - mint a fentiekbôl kiderült - megkíséreljük számokban bemutatni.
A T. Ház legtöbbször - 98-szor - 1996-ban, a legkevesebbszer - 15-ször - természetesen ebben az évben ülésezett. A tárgyalási idô több mint tíz százaléka a napirend elôtti ügyek megbeszélésével telt el, közel 70 százalék a napirendi pontok tágyalásával, 15 százalék pedig interpellációkkal és kérdésekkel. A fennmaradó idôben politikai vitát folytattak vagy ünnepi üléseken vettek részt a honatyák és honanyák.
A napirend elôtti felszólalások idôtartamát 22,6 százalékban a szocialista, 14,3 százalékban szabaddemokrata, 11,1 százalékban fideszes, 19,1 százalékban kisgazda, 13,9 százalékban MDF-es, 8,3 százalékban MDNP-s, 10,6 százalékban pedig kereszténydemokrata képviselôk használták fel. Összesítésben ez 37,4 százalék kormánypárti, 61,7 százalék ellenzéki felszólalás-arányt jelent.
A napirendi pontokhoz kapcsolódóan összesen 17075-ször szólaltak fel a képviselôk, a kormánypárti és ellenzéki arány kiegyensúlyozott volt: 51, illetve 47,8 százalék. Az ügyrendi hozzászólások csak némileg módosították ezt az arányt: 49,9 és 48,9 százalékra. Nem meglepô, hogy a napirendi pontok tárgyalásánál a legtöbb idôt a kormánypártiak vették igénybe: a szocialisták 165 óra 58 percet, a szabaddemokraták pedig 109 óra 22 percet. Az ellenzéki frakciók közül - ami szintén nem hat az újdonság erejével - a kisgazdák használták fel a legtöbb idôt: 83 óra 31 percet. A 82 óra 25 perces idôvel az MDF a második, maga mögé utasítva a 62 óra 3 percet felhasználó fideszeseket. Érdekesség, hogy az egy képviselôre jutó felszólalások ideje a kisgazda frakciónál a legmagasabb: 466 perc. Második helyen az MDNP-frakció áll, 425 perccel.
Az Országgyűlés, alakuló ülése óta, összesen 957 döntést hozott. Ebbôl 264 új törvényt, 235 törvénymódosítást, 455 országgyűlési határozatot és 3 politikai nyilatkozatot alkottak. Legtermékenyebbnek a tavalyi évben bizonyultak: a 288 döntés magába foglalt 82 új törvényt, 77 törvénymódosítást, 126 országgyűlési határozatot és a 3 politikai nyilatkozatot.
A benyújtott önálló indítványokból a parlament csak a köztársasági elnökéit fogadta el száz százalékban, azaz mind a kettôt. A kormány által az Országgyűlés elé terjesztett 733 indítványból 628-at fogadtak el, a bizottságokból érkezett 38 javaslatból pedig 234-et támogattak. A képviselôk jártak a legrosszabbul: az 531 elôterjesztésbôl a többség mindössze 95-re mondott igent. Az Országgyűlés elnöke szerencsésebb volt, mert 21 indítványából csak egy vérzett el.
Az önálló indítványokból 116 volt a kormánypárti, 1 hétpárti, 342 ellenzéki, 14 független. A fennmaradóakat közösen nyújttották be a képviselôk: 2 kormánypárti-független, 30 kormánypárti-ellenzéki, 1 hétpárti-független, 3 ellenzéki-független és 1 hétpárti-ellenzéki-független. A T. Ház által tárgyalt, de el nem fogadott törvényjavaslatok és határozati javaslatok között többnyire a Házszabály és az Alkotmánymódosítás szerepelt a leggyakrabban.
Nem számít szokatlannak az a jelenség, hogy az 1519 azonnali kérdésbôl 1287-et ellenzékiek, 232-ôt pedig kormánypártiak tettek fel. Az elhangzott 1531 kérdésnél is hasonló az arány: 1229 ellenzéki és 258 kormánypárti. Még szembetűnôbb a különbség az interpellációk megoszlásánál: a 934 alkalomból 855-ször ellenzékiek, 57-szer kormánypártiak fordultak az illetékes tárcák vezetôihez. Ebben a tekintetben az egy képviselôre jutó felszólalások száma a kisgazdáknál a legmagasabb: 53,6. Második a Fidesz ( 39,4(, harmadik pedig az MDF ( 36,4 (.
A négy év alatt a parlament 13 politikai vitanapot tartott. Többek között a külpolitikáról, a magyar társadalom egészségi állapotáról, a cigányság helyzetérôl, a feketegazdaságról, Bôs-Nagymarosról, legutóbb pedig a közbiztonságról.
Az Országgyűlés jogalkotói munkájának túlnyomó része a bizottságokban folyik. Ez azonban mindig kevesebb nyilvánosságot kap, mint a plenáris ülések. Ezért is éri sokszor az a vád a képviselôket, hogy nem vesznek részt kellô mértékben a parlament munkájában. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a képviselôk milyen gyakorisággal látogatták a bizottsági üléseket.
A négy év alatt négy listás és egy egyéni választókerületbôl delegált képviselô hunyt el: Péli Tamás (MSZP(, K. Csontos Miklós (FKGP(, Tóth Pál (MSZP(, Rott Nándor (FKGP(, és Bakai Zoltán (MSZP(. 12 listás és 3 egyéni képviselô mondott le az elmúlt négy évben.
A számok tanúsága szerint igen mozgalmas volt a frakciók közötti mozgás is: 40 listás és 10 egyéni képviselô választott magának másik képviselôcsoportot. A pártok mandátumaira ez a folyamat a következôképpen hatott:
A változások hatása a pártok képviselôcsoportjaira (frakciókra)
| Képv. csop. | A mandátumok számát nem érintô szem. változások | Mandátum-nyereség | Mandátum-veszteség | Összesen (nyereség-veszteség) |
| MSZP | 9 | - | 5 | -5 |
| SZDSZ | 2 | - | 4 | -4 |
| FKGP | 3 | 1 | 5 | -4 |
| KNDP* | - | 1 | 23 | -22 |
| Fidesz | 2 | 12 | - | +12 |
| MDF | 1 | 1 | 19 | -18 |
| MDNP** | - | - | - | - |
| független | - | 37 | 15 | +22 |
A pártok képviselôcsoportjainak valamint a független képviselôknek a részesedése a parlamenti mandátumokból
| Az alakuló ülés idôpontjában 1994. június 28. (386 fô 100%) | Jelenleg 1998. március 17. (382 fô 100%) | ||||||||||
| egy. | ter. | orsz. | össz. | % | egy. | ter. | orsz. | össz. | % | ||
| MSZP | 149 | 53 | 7 | 209 | 54,15% | 144 | 53 | 7 | 204 | 53,40% | |
| SZDSZ | 17 | 28 | 25 | 70 | 18,13% | 14 | 28 | 24 | 66 | 17,28% | |
| Fidesz | - | 7 | 13 | 20 | 5,18% | 3 | 9 | 20 | 32 | 8,38% | |
| FKGP | 1 | 14 | 11 | 26 | 6,74% | 1 | 11 | 10 | 22 | 5,76% | |
| KNDP* | 3 | 5 | 14 | 22 | 5,70% | - | - | - | - | - | |
| MDF | 5 | 18 | 15 | 38 | 9,84% | 2 | 10 | 8 | 20 | 5,24% | |
| MNDP** | - | - | - | - | - | 2 | 7 | 6 | 15 | 3,92% | |
| független | 1 | - | - | 1 | 0,26% | 6 | 7 | 10 | 23 | 6,02% | |
| Összesen | 176 | 125 | 85 | 386 | 100% | 172 | 125 | 85 | 382 | 100% | |
* 1997. július 25-én frakcióvezetô bejelentette, hogy (kilépések, illetve kizárások miatt) a képviselôcsoport megszűnt.
** A Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) új frakciója 1996. március 11-én alakult meg 15 képviselôvel (képviselôi korábban az MDF frakció tagjai voltak).
A mentelmi ügyeket tekintve az Országgyűléshez 54 mentelmi jog felfüggesztését indítványozó megkeresés érkezett. Ebbôl azonban csak 52 ügyben hozott határozatot a T. Ház. Izsó Mihály ugyanis az ellene indult közlekedési szabálysértési ügyben lemondott mentelmi jogáról. Barkóczy Gellért rágalmazási ügyét pedig a hiányos iratanyag miatt nem lehetett elôterjeszteni. Az 52-bôl 17 ügyben felfüggesztette, 35 ügyben pedig fenntartotta a mentelmi jogot a parlament. Az elôzô ciklus 44 ügyében hozott határozatok megoszlása: 17 felfüggesztés és 27 fenntartás volt.
Az indítványok 31 képviselôt érintettek. Legtöbben Rapcsák Andrást (KDNP( támadták, akinek 11-szer kérték a mentelmi jogának felfüggesztését. Torgyán József (FKGP(, Pokorni Zoltán (Fidesz( és Morvai Ferenc (FKGP( 4-szer mondhatta el érveit a mentelmi bizottság elôtt.
A ciklus utolsó ülésnapján fogadta el a T. Ház az ôszi önkormányzati választások szabályait módosító törvényt. Az elôzetes elképzelésekhez képest - errôl korábbi számunkban már írtunk - annyi változás történt, hogy a kormány mégsem javasolta, hogy az ajánlószelvényeket teljes egészében ne azok tulajdonosai töltsék ki. Így csak a listával kapcsolatos szabályok módosultak.
Országgyűlési határozat formájában fogadták el március 10-én a régóta várt Országos Területfejlesztési Koncepciót. A döntésnél 263 igen, 1 nem szavazat és 43 tartózkodás született. Mint azt zárszavában Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter közölte: hosszútávon egyetértenek a területfejlesztési törvény módosításával.
Németh Era