A helyi önkormányzatok számára pályázati úton igénybe vehetô központi pénzügyi források köre 1998-tól tovább bôvült a céljellegű decentralizált támogatással, mely a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások, valamint az elôre nem látható természeti, vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásokhoz vehetô igénybe.
A kormány a 9/1998. (I.23.) korm. rendeletben szabályozta a céljellegű decentralizált támogatás igénybejelentésének, döntéselôkészítésének és elszámolásának rendjét. Az említett rendeletrôl ez évi elsô számunkban már írtunk. A támogatás pályázati rendszerének működésére a belügyminiszter a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériummal egyeztetett irányelvet ad ki.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatásáról szóló törvény szerint a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a Fôvárosi Közgyűlés (a továbbiakban: területfejlesztési tanács) saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint döntenek a céljellegű decentralizált támogatásra benyújtott pályázatokról. Már a törvénymódosításról szóló törvényjavaslat parlamenti vitája során felmerült az az igény, hogy célszerű lenne a területfejlesztési tanácsok pályázati rendszerének összehangolása, annak érdekében, hogy lehetôség szerint közel azonos feltételekkel pályázhassanak az önkormányzatok a támogatásért. Ezt célozza az irányelv kiadása.
A jogalkotásról szóló törvény rendelkezései szerint az irányelv a jogszabály végrehajtásának fôbb irányát és módszereit tartalmazhatja, kötelezô rendelkezést azonban nem. Az irányelv tehát a területfejlesztési tanácsok céljellegű decentralizált támogatásokkal kapcsolatos egységes eljárását és a kapcsolódó jogszabályok végrehajtását hivatott elôsegíteni.
Az önkormányzatok számára nyújtandó fejlesztési célú támogatási források egymást kiegészítô, egymásra épülô támogatási rendszerét a központi költségvetés tartalmazza, melynek elemei a következôk:
A helyi önkormányzatok nagy költségigényű - 200 millió forint feletti beruházási összköltségű - és önkormányzati térségi feladat ellátását szolgáló beruházásaihoz az Országgyűlés címzett támogatást nyújthat.
A társadalmilag kiemelt - az Országgyűlés által meghatározott - célokat szolgáló önkormányzati beruházásokhoz, a jogszabályi feltételek teljesítése esetén a helyi önkormányzatok alanyi jogon részesülhetnek céltámogatásban.
Az infrastrukturális feltételekben meglévô területi fejlettségi különbségek mérséklésére - a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott, illetve jelentôs munkanélküliséggel sújtott térségbe tartozó - önkormányzatok beruházásaihoz a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatási keretbôl pályázat útján nyerhetô támogatás. Ezen támogatás kiemelten segíti az önkormányzatok céltámogatással megvalósuló humán és termelô infrastrukturális beruházásainak saját forrás-kiegészítését.
A céljellegű decentralizált támogatás nemcsak beruházási, hanem felújítási feladatok megoldásához is adható, minden ágazati, illetve költségkorlátozás nélkül.
A területfejlesztési tanács önmaga alakítja ki a pályáztatás rendjét. A pályáztatás rendjének kialakításához különösen a következô jogszabályok figyelembevétele ajánlható:
a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerérôl szóló - többször módosított - 1992. évi LXXXIX. törvény,
A helyi önkormányzat támogatható felhalmozási kiadásai körébe a 9/1998. (I. 23.) korm. rendelet szerint az önkormányzat költségvetési rendeletében szereplô felhalmozási feladatok tartoznak. A felhalmozás fogalma az államháztartásról szóló törvény, a támogatásban részesíthetô beruházási és felújítási költség a számviteli törvény szerint vehetô figyelembe.
A céljellegű decentralizált támogatás felhalmozási célú pályázati felhívásában a támogatható célok meghatározásánál javasolt, hogy a területfejlesztési tanács a legfontosabbnak ítélt célokat úgy határozza meg, az EU csatlakozással kapcsolatos követelményrendszer figyelembevételével, hogy azok illeszkedjenek a megyei területfejlesztési koncepcióba, illetve az országos szintű szakmai programokhoz,
- a feladat jellegétôl függôen segítsék elô a térségi feladatellátást szolgáló intézmények működôképességét, valamint a helyi, speciális feladatok megvalósulását (pl. hátrányos helyzetű kisebbségek érdekében történô felhalmozási kiadások ).
A támogatható célok meghatározásánál célszerű a célok közötti rangsor, valamint az elsôdlegesen támogatásra javasolt célok megállapítása és közzététele a pályázati felhívásban. Javasolt azonban, hogy a területfejlesztési tanács tartsa fenn magának azt a jogot, hogy indokolt esetben a pályázati felhívásban elsôdlegesen támogatott céloktól eltérô feladatok ellátását is támogatásban részesítse.
A pályázati felhívást a területfejlesztési tanácsnak 1998. február 28-ig az Önkormányzatok Közlönyében, valamint a helyi tömegtájékoztatás útján kellett közzétennie. Ezután a pályázatok benyújtása folyamatos.
A területfejlesztési tanács a pályázatok elbírálásakor mérlegeli a beruházás szükségességét, hatékonyságát. Mérlegeli továbbá, hogy az általa javasolt összeg és az önkormányzat pénzügyi lehetôségei reális körülmények között elégségesek-e a beruházási, felújítási feladatok teljesítéséhez, tervezett határidôben történô megvalósításához. A területfejlesztési tanács - döntésének meghozatala elôtt - célszerű, ha kikéri az érintett szakminisztérium véleményét is.
A területfejlesztési tanács a vis maior támogatásra fordítható összeget az 1998. évi költségvetési törvényben foglaltak alapján állapítja meg. A vis maior támogatás igénylése kérelem alapján történik, melyhez csatolandó mellékletek lényegében megegyeznek az 1997. évi költségvetési törvényben leírtakkal. Vis maior támogatásból továbbra sem támogatható a felújítással, karbantartással megelôzhetô károk helyreállítása, valamint a felújítási elôirányzatok pótlását célzó támogatási igény. Különösen súlyos kár mérséklésére a segítségnyújtás elôleg formájában is folyósítható.
Halassyné Kôszegi Zsuzsa