A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter áprilisban 9/1998. (IV. 3.) számon kiadta az építési törvényhez kapcsolódó, az önkormányzati főépítészi tevékenység ellátásának részletes szakmai szabályairól és feltételeiről szóló rendeletét. Az alábbiakban röviden ismertetjük a szabályozás lényegi pontjait és közreadjuk a főépítészi kollégium vezetőinek véleményét.
A rendelet szerint az önkormányzati főépítésznek (települési és megyei) az épített környezet elemeinek alakításával, védelmével, továbbá a terület- és településrendezéssel kell közreműködnie a terület- és településfejlesztési feladatok ellátásában. A megyei, megyei jogú városi, fővárosi, valamint a fővárosi kerületi főépítészi feladatokat azonban csak köztisztviselő láthatja el, mégpedig olyan, aki legalább nyolcéves gyakorlattal rendelkezik. Más munkakör betölthető megbízás alapján is, de ebben az esetben a főépítésznek kamarai tagnak kell lennie vagy fel kell mutatnia a területileg illetékes építész kamara 90 napnál nem régebbi szakmai véleményét. Ezen túl itt is szükségeltetik az e területen szerzett legalább ötéves gyakorlat. Az önkormányzati társulások természetesen közösen is alkalmazhatnak főépítészt.
Erre a kérdésre igen részletes választ ad a rendelet, amennyiben nyolc pontban határozza meg az építészek legfőbb feladatait: segítik a terület- és településrendezési tervek összhangjának kialakítását, figyelik a tervek megvalósulását és négy évente összefoglaló jelentést készítenek a képviselőtestület részére, működtetik a helyi tervtanácsot és tanácskozási joggal részt vesznek a terület- és településrendezési feladatokkal foglalkozó üléseiken, védik a műemlékeket, előkészítik a helyi építészeti értékek védelméről szóló szabályozást, véleményükkel segítik a település egységes táji és építészeti arculatának kialakítását, bizottsági tagként részt vesznek köztéri műalkotásokra kiírt pályázatok elbírálásában, segítenek a terület- és településrendezési tervekkel kapcsolatos nyilvántartások és az információs rendszer kialakításában.
A megyei főépítészekre további feladatokak is róttak, amelyek a megye területrendezési tervének elkészítésével vannak kapcsolatban: előkészítik az országos és a kiemelt térségekre vonatkozó területrendezési tervek, valamint az ágazati fejlesztési koncepciók és programok megyét érintő munkarészeivel kapcsolatos megyei egyeztetést, közreműködnek a megyei közgyűlés döntéseinek, állásfoglalásainak kialakításában.
A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lépett hatályba.
Az Országos Főépítészi Kollégium vezetői és tagjai egyetértettek abban, hogy a rendelet jó, s annak is örültek, hogy az építési törvénnyel végre született egy egységes szabályozás. A kollégium tagjai között úgy tűnik, örök vitakérdés marad, hogy mitől is jó egy főépítész. Van, aki úgy vélte, csak akkor teljesítheti jól feladatait, ha szakmai tekintélye van. Ezt azonban csak munkával lehet megalapozni. További vitapont volt, hogy az a szerencsésebb, ha egy főépítésznek nagy gyakorlata van a városrendezésben vagy inkább az, ha konkrét épületek tervezésével szerzett tapasztalatokat. Elmondhatjuk, hogy talán mindenki belátta: egyik nem helyettesíti, hanem kiegészíti a másik fajta tudást.
A kollégium elnöke, Virányi István tisztázta azt is, hogy egy főépítésznek kétféle területen kell ellátnia feladatait: egyrészt segítséget kell nyújtania az önkormányzatnak a jogalkotásban, másrészt szakmai szűrőként kell funkcionálnia a várostervezés és -rendezés ügyeiben, az egyedi esetek elbírálásánál.
Többen amiatt aggódtak, - köztük Szabó Tünde, Somogy megye főépítésze, Papp Zoltán, a Magyar Urbanisztikai Társaság főépítészi tagozatának helyettes vezetője és Zábránszkyné Pap Klára, a kollégium titkára - hogy az ország több mint háromezer településén mindössze csak körülbelül száz főépítész munkálkodik, ami sok helyen sajnos nagyon érzékenyen érinti az épített és a természeti környezet képét, állapotát is. Sajnálkoztak amiatt, hogy nem sikerült elérniük: törvény kötelezzen minden önkormányzatot építészeti szakember alkalmazására.
N. E.