Március 1-je óta Magyarország az Európán kívüli országokból érkezőknek is menedékjogot adhat, s a beadványok száma máris emelkedett. A csaknem háromszáz kérelmezőből azonban a Menekültügyi és Migrációs Hivatal mindössze három főt nyilvánított menekültté, míg hárman befogadottként tartózkodhatnak Magyarországon - tudtuk meg Világosi Gábortól, a Belügyminisztérium politikai államtitkárától.
Menedékesként már csupán 2700-an élnek nálunk: nem egészen négyszázan táborokban, a többiek magánszemélyeknél. A közigazgatási hivatalok csak március 1-je óta fogadják a bevándorlási kérelmeket, ám az eddigi adatok szerint még csupán néhány száz ügyféllel találkoztak, miközben tavaly a rendőrség mintegy hatezer ügyben járt el. Így valószínűsíthető, hogy a letelepedni szándékozók száma már csökken. Egyébként a kérelmezők többsége változatlanul magyar nemzetiségű - mondta el Baraczka Róbertné, a Belügyminisztérium közjogi helyettes államtitkára.
Magyarország az Alkotmány szerint biztosítja a menedékjogot, ám az ezzel kapcsolatos eljárást, a menekült helyzetét, a költségek biztosításának módját eddig semmilyen jogszabály nem rögzítette. Tisztázatlan volt a menedékesek - a háborús területekről érkezők - státusa is; befogadásuk szokásjogon alapult. Ugyanakkor 1989-ben területi korlátozással csatlakoztunk a menekültügyi konvencióhoz, lefektetve, hogy csak európai országból érkezőket fogadunk be. Ezt ma már semmi nem indokolja, ráadásul ilyen megkülönböztetést más országban nem alkalmaznak, ezért ez a korlátozás megszűnt.
A márciustól hatályos menedékjogi törvény szerint menekült az a személy, aki hazájában faji, vallási, nyelvi, nemzeti hovatartozása, vagy politikai meggyőződése miatt üldözésnek van kitéve. Menedékesnek az nyilvánítható, aki olyan területről érkezik, ahol háború vagy polgárháború dúl, illetve az emberi jogokat tömegesen és durván megsértik. Ez utóbbi esetben a kormány döntése alapján részesíthetik a külföldit ideiglenes védelemben, vagyis az eddigi gyakorlatot emelik jogszabályi szintre. Befogadottként az tartózkodhat átmenetileg Magyarországon, aki hazájában halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen bánásmódnak lenne kitéve, illetve például faji, vallási vagy politikai okok miatt büntetőjogi felelősségrevonás fenyegetné, de menekültként nem ismerhető el.
A törvény elfogadását követően elkészültek a végrehajtási jogszabályok, amelyek egyebek mellett tételesen felsorolják, hogy milyen juttatások illetik meg a menekültet, a menedékest, illetve a befogadottat. A személyes gondoskodás körébe tartozik a befogadó állomáson történő elhelyezés és ellátás, az iskolai oktatás, illetve a nyelvoktatás. Emellett rendszeres létfenntartási támogatás, havi 2500 forintnyi költőpénz és utazási támogatás, valamint beiskolázási segély is adható. Sőt, az eljárás lefolytatásához szükséges okmányok fordítási díját ugyancsak az állam fedezheti. A külföldi kaphat egyszeri letelepedési támogatást, illetve hozzájárulást az ország végleges elhagyásához, ami most 15 ezer forint. Minderre a költségvetés idén kilencszázmillió forintot irányzott elő.
Néhány éve több tízezernyi menedékes tartózkodott Magyarországon, az ideiglenes védelemben részesülők száma azonban a menedékes igazolványok márciusi meghosszabbításakor már csak 2700 volt. Közülük 2300-an magánlakásokban élnek és zömük magyar nemzetiségű. A debreceni befogadó állomáson háromszázan és Békéscsabán százan vannak, míg Bicskén 290 főt helyeztek el, de ők jórészt Európán kívüli országokból érkeztek, s általában menedékjogot kérnek. Eddig a más kontinensről származók ügyében az ENSZ menekültügyi főbiztosságának budapesti irodája járt el, s hét év alatt kétezer beadvánnyal foglalkozott, ám nem egészen kétszáz főnek biztosított menekültstátust. Nem kizárt, hogy területi korlátozás feloldását követően a menekültek száma nőni fog, ám Világosi szerint - aggodalomra nincs ok. A törvény ugyanis bevezeti a biztonságos harmadik ország fogalmát, ami azt jelenti, hogy a hazáját elhagyó személynek az első olyan államban be kell nyújtania a menedékjog iránti kérelmét, ahol védelemre számíthat. Amennyiben ezt elmulasztja, vagyis ha valamilyen biztonságos harmadik országból érkezett, nálunk sem folyamodhat menekültstátusért.
Március 1-je óta egyébként a kérelmek száma valóban emelkedett: már csaknem háromszáz beadvány érkezett. Menekültstátust azonban mindössze hárman kaptak, míg ugyancsak három fő befogadottként tartózkodhat Magyarországon. A kérelmet 14 esetben a hatóságok elutasították, a többi ügy elbírálása folyamatban van. De most nem a menekültek nagy száma, hanem a nehezen elbírálható esetek szaporodása jelent gondot - mondta az államtitkár. E körben is elsősorban a repülőgépen érkezők okoznak problémát, akik nem rendelkeznek érvényes beutazási engedéllyel, s gyakorta nem működnek együtt az idegenrendészeti szervekkel. A tranzitvízum bevezetésével ez a gond megszűnik, hiszen a Ferihegyen leszálló repülőgépekre csak akkor bocsáthatják fel az utast, ha rendelkezik a magyar hatóságok engedélyével is. Amennyiben tranzitvízum nélkül érkezne valaki Magyarországra, azt a légitársaságnak saját költségén vissza kell szállítania a kiindulási állomásra.
Az, hogy a bevándorlási engedélyeket a megyei kormányhivatalok adják ki, nem csupán egy szervezeti intézkedés; a döntés szemléletváltást is tükröz. A lakóhely megválasztásának lehetősége ugyanis kapcsolódik a gazdasági folyamatokhoz, a tőke mozgásához, az ezzel kapcsolatos hatósági feladatokat pedig szinte mindenütt a civil közigazgatás látja el. A rendőrség és a titkosszolgálat azonban szakhatóságként jár el, így ha a külföldi letelepedése az ország közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági érdekeit sértené, az engedély kiadását meg kell tagadni.
Baraczka Róbertné helyettes államtitkár szerint szerencsésebb megoldás lett volna, ha a külföldiek huzamosabb magyarországi tartózkodásával kapcsolatos engedélyezési eljárás egységesen egyetlen hivatal hatáskörébe kerül. Ide tartozhatna a meghatározott célú - például a munkavégzésre, gyógykezelésre vagy tanulásra irányuló - beutazás, ám a kormánynak most nem volt ilyen szándéka. Egyébként a letelepedési engedélyek kiadásának új rendje lehetővé teszi, hogy a hatóságok a kormány bevándorlási politikáját hatékonyabban érvényesítsék. Így a hivatalok az eljárás során figyelemmel lehetnek egyebek mellett a demográfiai viszonyokra, a munkaerőhelyzetre, vagy a lakhatás feltételeire.
Az Európai Unióhoz való csatlakozást követően alapvetően más lesz a helyzet, hiszen a közösség tagállamainak polgárai szabadon választhatják meg lakóhelyüket. A bevándorlást vagy az ideiglenes tartózkodást tehát csak a harmadik országból érkezők esetében kell majd engedélyezni. Azt viszont egyelőre nem tudni, hogy a gyakorlatban ez pontosan mit jelent majd. Nem kizárt ugyanis, hogy - a szabad lakhelyválasztás deklarálása mellett - valamilyen korlátokat támasztanak majd a közösségen belül. A migrációs politika kidolgozása azonban még várat magára.
A közigazgatási hivatalok március 1-je óta fogadják a bevándorlási kérelmeket, ám az eddigi adatok szerint még csupán néhány száz ügyfelet fogadtak (tavaly a rendőrség mintegy hatezer ügyben járt el). A fővárosban - amelynek illetékességi területe Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megyére is kiterjed - egy hónap alatt 192, a Bács-Kiskunban és Békésben is eljáró Csongrád megyei hivatalhoz 89 kérelmet nyújtottak be. Szabolcsban és Hajdú-Biharban pedig másfél hónap alatt összesen száz beadvány érkezett. Miután az ügyintézés határideje 120 nap, konkrét tapasztalatok még nem állnak rendelkezésre, annyi azonban bizonyos, hogy az egyébként egyszerű megítélésű ügyek elbírálása nem okozhat gondot. Eddig egyetlen probléma akadt: a biztonsági bélyegzőt néhol késéssel rendelték meg a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól, így nem tudták az útlevélbe pecsételni a korábban a rendőrség által elbírált bevándorlási kérelem engedélyezésének tényét.
Baraczkáné elmondta: valószínűleg nem változik az a tendencia, hogy elsősorban a környező országokból származó magyar nemzetiségűek kívánnak Magyarországra bevándorolni. A kérelmezők száma azonban várhatóan csökkenni fog, miután a délszláv válság miatt érkezettek jelentős része már több mint három éve tartózkodik itt, vagyis aki nálunk kívánt letelepedni, már korábban benyújthatta az ehhez szükséges okmányokat. Így okként elsősorban a családegyesítés jöhet szóba, míg a környező államokból - különösen ha a gazdaság is fejlődésnek indul - mind kevesebben kívánnak áttelepülni.
L. K.