Az ország kilenc pontján kíván műszaki mentőbázist létesíteni a tűzoltóság. A mintegy öt-hat milliárd forintos fejlesztést nagyobbrészt külső források bevonásával: a biztosítók által fizetendő tűzvédelmi hozzájárulásból, illetve Phare-támogatás felhasználásával valósítanák meg - mondta lapunknak Bleszity János, a BM Tűzoltóság országos parancsnoka. Addig viszont egy esetleges ipari katasztrófa helyszínén, illetve veszélyes anyagot szállító járművet ért balesetnél igen keveset tehetnének, miután az eredményes beavatkozáshoz szükséges felszereléssel alig rendelkeznek.
A tűzesetek száma 1991 és 1997 között - évente -20-22 ezer között változott, de 1992-ben és tavaly is lényegesen több, 29, illetve 26 ezer alkalommal kellett a tűzoltóknak kivonulniuk. Ennek oka elsősorban a hosszan tartó szárazság volt, emiatt a mező- és erdőgazdaságban másfélszeresére nőtt a beavatkozások gyakorisága. A háztartásokban viszont tartósan hat-hétezer, a közlekedésben kétezer, míg az iparban ezer körüli alkalommal tört ki tűz. Ezzel szemben a műszaki mentések száma egyértelműen emelkedő tendenciát mutat, hiszen 1991-ben a tűzoltók 5600, tavaly viszont már 8200 baleset helyszínén nyújtottak segítséget. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos események gyakorisága ugyancsak nőtt: míg korábban 30-40 ilyen eset fordult elő, az elmúlt évben 72 esetet regisztráltak.
A hagyományos eszközök korszerűsítéséről már tavaly döntés született, amikor 160-170 gépjárműfecskendő beszerzésére 8,5 milliárdot irányoztak elő. A városi parancsnokságok a közelmúltban húsz járművet meg is kaptak, míg a hét végén - a Flórián-napon - újabb 35 autót adtak át. A tervek szerint az év végéig további hatvan, s jövőre ugyancsak hatvan-hetven fecskendő érkezik, így a tűzeseteknél már valóban modern berendezésekkel avatkozhatnak be. A program folytatásának feltétele azonban, hogy a költségvetés biztosítsa az idei esztendőre szükséges kétmilliárd forintot, amelyre a tűzoltók egyelőre csak ígéretet kaptak.
Lényegesen rosszabb viszont a helyzet a műszaki mentéshez szükséges berendezések terén - hangsúlyozta Bleszity tábornok. Így mindössze ötven speciális mentőeszközzel rendelkeznek, amelyek átlagéletkora meghaladja a tíz évet. A daruk zöme még ennél is korosabb, ráadásul mindössze három teherbírása haladja meg a 35 tonnát, vagyis például vasúti jármű vagy villamos felemelésére alig néhány használható. Egyáltalán nincs a vegyi balesetek következményeinek elhárítására alkalmas mentőgépjármű, a mérgező anyagok kimutatására alkalmas műszer, hiányosak a személyi védőfelszerelések. Bár a tűzvédelmi törvény kötelező önkormányzati feladatként határozta meg a műszaki mentést, ma a tűzoltók gyakorlatilag tehetetlenek már egy kisebb ipari baleset esetén is. Például a Budapesti Vegyiműveknél bekövetkezett gázszivárgás miatt több személyt kórházba szállítottak, mert műszerek híján senki nem tudta, hogy milyen vegyszer került a levegőbe. A közelmúltban hasonló eset történt Keszthelyen is, ahol egy raktár gyulladt ki. Az ajtón szereplő felirat szerint ruhaneműt tároltak odabent, ezzel szemben mérgező anyagok égtek, s tíz tűzoltót vitt el a mentő.
Ez utóbbi eset felveti a gazdálkodó szervezetek felelősségét is. Bleszity szerint elsősorban a kisvállalkozások jelentenek gondot, amelyek gyakran egy lakóház alagsorában vagy akár lakásban dolgoznak veszélyes anyagokkal, s erre csak akkor derül fény, amikor bekövetkezik a baleset. A tűzoltóság szakhatósági jogkörében akár be is tilthat bizonyos tevékenységet, ám ha a vállalkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, erre nincs mód. Megoldást a készülő katasztrófavédelmi törvény jelenthet, amely a veszélyes ipari tevékenységet űzőket kártérítésre kötelezi, illetve arra, hogy az esetleges baleset következményeinek elhárításához szükséges feltételeket teremtsék meg. A vegyi üzemek és az olajfinomítók többsége egyébként rendelkezik saját üzemi tűzoltósággal, a közép- és kisvállalkozásoknál azonban esetenként a legszükségesebb eszközök is hiányoznak.
A tűzoltóság mindenesetre meghatározta a műszaki mentéshez minimálisan szükséges feltételrendszert. E szerint az ország kilenc leginkább veszélyeztetett térségében hoznának létre mentőbázisokat, a már működő tűzoltó-parancsnokságok bázisán: Budapesten, Győrött, Zalaegerszegen, Veszprémben, Pécsett, Kiskunfélegyházán, Szolnokon, Debrecenben és Miskolcon. A speciális eszközökkel felszerelt egységek működési területe legfeljebb 90-95 kilométernyi sugarú körre terjedne ki, vagyis másfél órán belül a közlekedési balesetekhez is kiérnének. A veszélyes üzemek viszont a tervezett bázisokhoz lényegesen közelebb, többnyire a kijelölt településeken vagy azok szomszédságában találhatók, így ipari katasztrófák esetén néhány perc alatt a helyszínen lehetnének. A 2001-ig tervezett fejlesztési program összes költségeit öt-hatmilliárd forintra becsülik, amelyhez a tűzoltóság 15 millió ECU (több mint hárommilliárd forint) Phare-támogatást remél, míg a többi pénz a vagyonbiztosítások egy százalékát kitevő tűzvédelmi hozzájárulásból folyhat be, ami évente egymilliárd forint körüli összeg lehet. Idén Bleszity szerint kétmillió ECU-t kaphatnak, s ebből az elképzelések szerint Veszprémben mintabázist hoznak létre.
L. K.