Elkészült a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX törvény (a továbbiakban: Cct.) felhatalmazása alapján a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmát és értékelésének rendjét szabályozó kormányrendelet. Segítségével az önkormányzatok kiválaszthatják a leggazdaságosabb, legjobban megtérülő beruházást.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásainak Állami Számvevőszék által történt ellenőrzései során kitűnt, hogy az önkormányzatok egy része nem készíti elő megfelelően a beruházását. Annak ellenére ez a tapasztalat, hogy a Cct. hatályba lépése óta a központi támogatás igénylésének egyik legfontosabb feltétele az építési engedélyes tervek és a jogerős építési engedély megléte. Megállapítható, hogy az önkormányzatok egy része nem fordít figyelmet sem a beruházás körülményeinek (a közös beruházás lehetőségének, az építés helyének, technológiájának, a kapacitás kihasználásának stb.) vizsgálatára, sem a megvalósuló létesítmény, vagy a beszerzett gép-műszer üzemeltetési költségeinek előzetes számbavételére. Ennek egyik következménye lehet, hogy a kivitelezés során az engedélyezettől eltérő beruházás valósul meg, ami törvénysértést jelent. A másik következmény az lehet, hogy a beruházás befejezése után derül ki: az önkormányzatnak nincs elegendő pénze a létesítmény fenntartására. Ez mind egyértelmű bizonyítéka a meggondolatlan, gazdaságtalan beruházásnak. A valójában önhibából felmerülő működési forráshiány következtében ezek az önkormányzatok további, most már működésre igényelnek állami támogatást.
A Cct. legutóbbi módosítása tartalmazza, hogy a címzett vagy céltámogatással megvalósuló beruházások előkészítésének megalapozottabbá tétele és költségkímélés céljából az önkormányzatnak tanulmányt kell készíttetnie az építési engedélyes tervek megrendelése előtt.
A tanulmány célja, hogy bemutassa a megoldások egészére vagy részleteire vonatkozó változatokat, az egyes változatoknál a szakmai, műszaki, pénzügyi és gazdaságossági szempontok együttes feltárásával és értékelésével.
A tanulmány elkészítésére az önkormányzat ad megbízást. A tanulmány készítésének szakmai megfelelését a szakirányú kamarai tagsággal rendelkező tervező, a hatályos névjegyzékben szereplő szakértő, vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet alkalmazására vonatkozó előírás biztosítja. A tanulmányban szereplő változatok értékelése az összességében legelőnyösebb változat kiválasztására irányul, melynek figyelembevételével készíttetheti el az önkormányzat az építési engedélyhez előírt - költségigényes-terveket és kéri meg a hatóságtól az építésre jogosító engedélyt. Címzett vagy céltámogatás csak az értékelést végző szakmai bizottság által összességében legelőnyösebbnek tartott változathoz tartozó építési engedély alapján adható.
Ez az eljárás a beruházásokkal foglalkozó szakemberek számára nem jelent újdonságot, hiszen régebben is kellett tervtanulmányt, beruházási koncepciót, programot, illetve beruházási célokmányt készíteni. A banki hitelekből megvalósuló beruházásoknál a hitelkérelem tartalma és elbírálása is hasonló, melynél a műszaki megoldás gazdaságosságán túl a befektetés megtérülésének körülményeit is vizsgálják.
A tanulmány elemzi a beruházás szakmai indokoltságát az elérni kívánt ellátottsági szint alapján, a meglévő állapot, az igények várható alakulása, területi eloszlása figyelembevételével. A műszaki szempontok szerinti vizsgálat elsőként elemzi a jelenlegi helyzetet, azaz a meglévő, illetve a megszüntetendő építmények állagát, az alkalmazott technológiák, berendezések műszaki színvonalát. Ezt követően elemzi a bővítés, vagy az új építmény építésének, a beruházás társulással történő megvalósításának a lehetőségét, kitérve a tulajdoni viszonyok, valamint a tervezett anyagok, technológiák bemutatására is. Fontos a beruházással összefüggésben a környezeti hatások elemzése, a területfejlesztési koncepcióba, az önkormányzat hatályos rendezési tervébe illeszkedés. A beruházás gazdaságosságának vizsgálatakor a tanulmány bemutatja és elemzi a prognosztizált beruházási költségeket, kitér a járulékos költségekre, a beruházási költségek évenkénti alakulására, és a beszerzési lehetőségek vizsgálatára. A beruházás forrásösszetételének vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány az ágazati jellemzőknek megfelelően tartalmazza az önkormányzati saját forrást, az állami támogatások, az elkülönített állami pénzalapok, a lakossági források, a fejlesztési hozzájárulások, egyéb források (hitel, kötvény, alapítványi támogatás stb.) tervezett igénybevételét. Az állami támogatásokról szóló jogszabályokban, illetve pályázati felhívásokban közzétett prioritások alapján elemzést kell készíteni a tervezett támogatás elnyerésének esélyére, az egyes források elmaradásának kezelésére, valamint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megalapozottságának bemutatására. Az üzemeltetés feltételeinek vizsgálata kiterjed az üzemeltetés, illetve a közszolgáltatás jogi, intézményi kereteire, a jelenlegi és a beruházás üzembe helyezése után várható üzemeltetési költségekre, az esetleges többletköltségek finanszírozási forrásainak elemzésére. Az üzemeltetési költségek összehasonlíthatósága érdekében az ágazatra jellemző fajlagos mutatókat kell ismertetni. Bemutatandó a különböző kihasználtsághoz tartozó fajlagos üzemeltetési költség, a főbb költségösszetevők arányának értékelése, valamint szolgáltatás esetén a díjszint, a díjszerkezet és a lakosságot érintő terhek változásának várható alakulása.
Amennyiben az önkormányzat a tervezett beruházáshoz jogerős, érvényes építési, illetve vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, ez az engedély a beruházás egy műszaki változatának számít, amelyet a tanulmányban az előzőekben ismertetett szempontok szerinti vizsgálatokkal ki kell egészíteni. Emellé azonban legalább egy további változatot, vagy részváltozatot ki kell dolgozni.
Az egyes változatok esetében a gazdaságossági összehasonlítás alapja a beruházási költség és a létesítmény éves üzemeltetési költsége. Az üzemeltetési költségben a létesítmény rendeltetésszerű használatának és a rendeltetésszerű használhatóság és állagmegóvás biztosítása érdekében szükséges karbantartási - felújításnak nem minősülő - feladatoknak a költségét kell figyelembe venni. A gazdaságossági számítás a tanulmány készítésének éve szerinti áron, a reálisan várható költségek figyelembevételével történik.
A tanulmány összefoglaló, elemző részét a kormányrendelet 6. számú melléklete szerint kell összeállítani, mely tartalmazza a tanulmány készítőjének az összességében legelőnyösebb megoldásra vonatkozó állásfoglalását.
A megvalósíthatósági tanulmány értékelésére egy egységes szervezet kialakítását nem tette lehetővé a címzett és céltámogatás eljárási rendjének, valamint a szakminisztériumok decentralizált szervezeteinek különbözősége, illetve hiánya.
Az egyedi döntésen alapuló, két döntési fázist tartalmazó címzett támogatásnál a tanulmány a beruházási koncepció része. A beruházási koncepciókról a kormány előzetes állásfoglalását előkészítő rangsorolást a szakminisztériumok végzik. A címzett támogatásra javasolt beruházási koncepció megvalósíthatósági tanulmányában szereplő változatok értékelését az ágazati minisztérium által létrehozott eseti szakmai bizottság, a vízgazdálkodási ágazatban a Vízügyi Igazgatóságoknál - a későbbiekben az 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet szerint a Területi Vízgazdálkodási Tanács keretében - létrehozott szakmai bizottság végzi. A szakmai bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül, ami megtekinthető. Az 1999. évi címzett támogatási igénybejelentéseket megelőzően benyújtandó beruházási koncepció részét képező megvalósíthatósági tanulmány tartalma megegyezik a szakminisztériumok által közzétett beruházási koncepció tartalmával.
A céltámogatás körébe tartozó beruházásoknál az igények több mint 70 százalékát kitevő szennyvízelvezetésre és -tisztításra vonatkozó tanulmányokat a vízügyi igazgatóságoknál - a későbbiekben a Területi Vízgazdálkodási Tanács keretében - létrehozott szakmai bizottsághoz kell benyújtani. Az egészségügyi gép- műszer- beszerzés, az életveszélyes tanterem- kiváltás és a szilárd hulladék lerakó- építés esetén a tanulmányok a megyei területfejlesztési tanácshoz, a fővárosban a Fővárosi Közgyűléshez nyújthatók be. A kormányrendelet a tanulmányok benyújtására konkrét határidőket (minden év március, június, szeptember, október és november 1-je) állapít meg, melyektől számított 30 napon belül hozza meg a szakmai bizottság a döntését a legmegfelelőbb változat kiválasztásáról. A szakmai bizottság feladata a változatok közül történő választás, ami lehet más is, mint amit a tanulmány készítője megjelölt. A bizottság nem javasolhatja újabb változatok kidolgozását. Elbírálásra alkalmatlannak akkor minősítheti a tanulmányt, ha az nem tartalmazza a kormányrendeletben foglaltakat, valamint ha a változatok irreális feltételezésen, a számítások nem valós értékeken alapulnak.
A szabályozás a továbbiakban meghatározza a szakmai bizottság állandó, valamint meghívott tagjainak - az önkormányzat képviselőjének meghívása kötelező - körét, a szavazás rendjét, a jegyzőkönyv vezetésének és nyilvánosságra hozatalának kötelezettségét és a céltámogatási igénybejelentés kötelező dokumentumát képező igazolás kiadásának módját. Tekintettel arra, hogy az építési engedélyezési eljárás időigényes, ezért annak megszerzéséhez megfelelő időt kell biztosítani az önkormányzatoknak. Emiatt az értékelésről hozott döntés utolsó határideje december elseje. Így az építési engedély megszerzésére - a legvégső esetben - 60 nap áll az önkormányzatok rendelkezésére a céltámogatás igénybejelentésének (következő év február 2.) határidejéig. A rendelet mellékletei tartalmazzák az általános szempontok ágazatokra vonatkozó speciális szakmai előírásait.
Halassyné Kőszegi Zsuzsanna