Július első napjaiban, az eddigi legsúlyosabb, négy halálos áldozatot követelő bombamerénylettel egyidőben tárgyalta a harmadik szabadon választott Országgyűlés az új koalíciós kormány programját. Az ellenzékiek óhajok gyűjteményének minősítették a dokumentumot, mert véleményük szerint kevés konkrétumot, a feladatok megoldására vonatkozó megoldást tartalmazott. A kormánypártiak azonban úgy vélekedtek, hogy a programnak nem kell mindent megoldania, csak iránymutatóul szolgál. A kézzelfogható eredményeket az ellenzék majd az 1999. évi költségvetésben találja meg, ha a kormány elegendő információt kapott munkája folytatásához.
Az új kormány megbízott miniszterelnöke, Orbán Viktor július 6-án tette le a parlamentben az ünnepélyes esküt, miután a képviselők 222 igen, 119 nem voks és 8 tartózkodás mellett bizalmat szavaztak az új kormányfőnek. A kormány tagjai pedig két nappal később tették le az esküt. A szokatlanul hideg nyári hetekben megkezdődhetett tehát a Szabadság és Jólét címet viselő, a Fidesz, választásokon hirdetett, programjából kinőtt, kormányprogram végrehajtása. A dokumentum egy általános, elvi megállapításokat tartalmazó részt és öt fejezetcímet tartalmaz. Ezek a következők: I. - gazdaság, költségvetés, pénzügy, mezőgazdaság. II. - infrastruktúra, környezetvédelem, területfejlesztés. III. - család, egészségügy, oktatás, kultúra. IV. - közjog, belügy, igazságügy, önkormányzatok. V. - külpolitika, nemzetpolitika, biztonságpolitika, honvédelem. Nézzük, mit tartalmaz a dokumentum általános része!
"A múlt politikailag bevált receptjei már nem képesek megfelelni az ország előtt álló kihívásoknak. Fantáziával és bátran kell új utakat keresnünk. Sok megszokott eljárásmód, norma és struktúra ma már nem alkalmas közösségi életünk alakítására. Ezért fontos feladat az állam átépítése, a közösségi lét feltételeinek és szabályainak módosítása" - így szólnak a preambulum első mondatai.
A bevezetés ezek után következő részeiben leszögezik: a kormány törekszik a társadalom kohéziós erőinek növelésére, a nemzetnek, mint a közös anyanyelven, közös múlton, közös kultúrán, közös tapasztalatokon alapuló érzelmi-érzületi közösségének az erősítésére; a nehéz helyzetbe kerültek iránti szolidaritás fenntartására; annak a képességnek a kialakítására, hogy szükség esetén a társadalom és a nemzet egységes egészként lépjen fel. A kormány törekedni fog - ígérik - a társadalom kulturális és érdektagoltságának megjelenítéséhez, a minél nagyobb mozgástér és a szabadság biztosítására.
A társadalom anyagi és szellemi jólétét szolgáló alapelvek azonban felvetik a megvalósításukhoz szükséges erőforrások, s ezen keresztül a gazdaság és a társadalom, a gazdaság és a politika viszonyának ősrégi kérdését - írják. Ebben a kérdésben a kormány az elmúlt évtizedekben felmerült egyik szélsőséget sem vállalja - folytatódik a dokumentum -, sem a gazdaság teljes alávetését a politikának, a szocialista tervgazdasági koncepció szerint, sem a piaci önműködés társadalmi korlátainak végleges lebontását, az állam és a társadalmi célú újraelosztás minimálisra szorítását, a túlzó liberális felfogás szerint. Az arany középútra, a legnagyobb közboldogságot megalapozó, a közérdeket kifejező megoldásra nincs elméleti recept, azt újra meg újra a gyakorlatban kell megtalálni.
A program első részében a kormányzás és az állam felépítésének módjairól szólnak a szerzők. Az új polgári kormány élettel, tartalommal kívánja megtölteni a kancellári rendszerű kormányzás szellemiségét. Ennek értelmében a miniszterelnök nem pusztán az alkotmányos és politikai felelősséget viseli a kormányzat teljesítményéért, hanem felvértezi magát a jelen dokumentumban foglaltak megvalósításához nélkülözhetetlen jogokkal is - olvashatjuk. Eszerint nem cél az eddig kiépített gazdasági, jogi és intézményi rendszerek újraalapozása, ellenben cél ezek működőképessé tétele.
A közigazgatás átalakításánál az elsődleges feladat a szakmai színvonal emelése. Ennek érdekében kidolgozzák a pályát tehetséges szakemberek számára is vonzóvá tevő javadalmazási és kompenzációs mechanizmusokat. Teljesítmény szerinti, differenciáltabb bérezést ígérnek. A közigazgatási intézmények legfontosabb követelményeként az állampolgárokkal és a társadalmi mozgalmakkal történő folyamatos kapcsolattartást tartják. Egyetlen mondat szól az általános részben arról, hogy: a kormány átgondolja a területi közigazgatás átalakításának lehetőségeit és kidolgozza ennek koncepcióját. Elkészítik a szakmai és erkölcsi normákat tartalmazó köztisztviselői Etikai Kódexet is. Határozott fellépésről beszélnek a korrupcióval és a hivatali befolyással való visszaéléssel szemben.
A kormányzati tevékenység stratégiai irányítójának és központi koordinátorának a megerősített Miniszterelnöki Hivatalt jelölik meg. Az ott dolgozók készítik majd az átfogó stratégiai tervet, figyelemmel kísérik a kormány működését és a program végrehajtásának helyzetét.
A következő kormányzati ciklusban a magyar gazdaságban nem válságkezelésre van szükség, hanem olyan gazdaságpolitikára, amely kedvező feltételeket biztosít a polgárok alkotóerejének, szorgalmának kibontakozásához - határozza meg az irányt a kormányprogram. Reális lehetőség van arra, hogy gyors ütemű felzárkózás valósuljon meg a polgárok életszínvonalában.
A gazdaságpolitika kialakítása a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium együttes feladata lesz. A két intézmény közötti munkamegosztás lényege, hogy továbbra is a PM felelős elsősorban a pénzügypolitikáért, míg a GM a gazdaságfejlesztési stratégia kidolgozója. Az előbbi tesz javaslatot azokra a makropénzügyi keretszámokra, amelyekből származtatható a gazdaságfejlesztési célokra fordítható pénzforrások összege. Az utóbbi pedig arra vonatkozóan dolgoz ki javaslatokat, hogy ezen forrásokat milyen célokra és milyen mechanizmusokon keresztül célszerű felhasználni. Az esetleges vitás kérdések eldöntésére a miniszterelnök hivatott.
A kormány az infláció ütemének folyamatos mérséklését ígéri. A valószínűsíthető, évi átlagos pénzromlás üteme 2000-ben 10 százalék alá csökken - állítja a kormányprogram. Összehangolt csomagtervvel azonban szerintük még ennél is gyorsabban mérsékelhető az infláció üteme. E terv része lehet a hatósági árszabályozás előretekintő indexálásra való átállása, az árfolyampolitika, illetve a leértékelési ütem módosítása, előretekintő reálbér-megállapodások, a béradóreform és egy mindezzel összhangban lévő költségvetés. E csomagterv részleteiről a kormány jövő tavasszal egy tárgyalássorozat keretében kíván megállapodni az érintett kormányzati és érdekképviseleti szervezetekkel.
A kormány a gazdasági növekedés motorjának, a jólét növekedése elsőszámú feltételének a munkahelyteremtést tekinti. Ehhez szükségesnek tartja az adó- és járulékrendszerek módosítását is. Egy kezdeti, bizalomerősítő, néhány százalékpontos csökkentés után 2000-re a kormány nagyobb szabású adóreformot készít elő - ígérik. Céljuk nem új adónemek bevezetése, hanem az adóbeszedés és az ellenőrzés hatékonyságának növelése, ami lehetőséget nyújt a terhek további csökkentésére. Előirányozzák a bérjárulékoknak a bruttó bérekbe történő olvasztását is. Az egységesített bért terhelő adók beszedését célszerű egyetlen adóhivatalra bízni - szól a program. Ugyanakkor, meg kell teremteni a családi adózásra való áttérés feltételeit is - írják.
A kormány arra törekszik, hogy visszaszorítsa a gyanús módon, illegális tevékenységből, a közteherfizetés alól kivont jövedelmekből keletkező vagyongyarapodást, ugyanakkor bátorítja a tisztességes módon szerzett vagyon felhalmozását és befektetését - határozzák meg távlati céljukat. Szeretnék megteremteni a vagyoneredet ellenőrizhetőségének alkotmányos feltételeit is.
A központi költségvetés kialakításával kapcsolatban a dokumentum leszögezi: erősíteni kell a feladatok, funkciók és a finanszírozás közötti kapcsolatot. Növelni kell a feladatfinanszírozás szerepét és nagyobb teret kell adni a porgramfinanszírozásnak. Az önkormányzatok számára segítséget kell nyújtani ahhoz, hogy a fenti elvek az önkormányzati költségvetés tervezésekor és végrehajtásakor is szélesebb körben érvényesüljenek.
Határozott szándékuk a stratégiai energetikai cégek többségi nemzeti tulajdonban tartása; s hogy az energiahordozók árnövekedése ne haladja meg a gazdasági szempontból elengedhetetlenül szükséges mértéket. A közüzemi díjak emelkedésének határok közé szorítása és az energiaszolgáltatók hatékonyabb működése érdekében szigorú árképzést kérnek számon a szolgáltatókon. Bős-Nagymarost elsősorban gazdaságossági kérdésként fogják kezelni, s ennek megfelelően, a környezeti szempontok figyelembe vételével kívánják e gondot megoldani - állapítja meg kissé talányosan a program.
A kormány tudatában van annak, hogy a mezőgazdasági tevékenység nem elegendő a magyar falvak népességmegtartó képességének és fejlődésének megalapozásához. A fokozott támogatást igénylő térségekben átfogó fejlesztési programot indítanak be. Ezek része a munkahelyteremtés, a háttéripari vállalkozások és szolgáltatások, az induló vagy már működő vállalkozások segítése. A kormány fontos célkitűzése a falusi turizmus kiszélesítése és az infrastruktúra fejlesztése.
Ígéretük szerint azonnal tárgyalásokat kezdenek a koncessziós autópálya-társaságokkal az országosan egységes, elfogadható mértékű autópálya-díjak, díjcsomagok és a bérletrendszer kialakítása érdekében. Megvizsgálják a megkezdett autópályák építésének gyorsítási lehetőségeit és az autóút - hálózat intenzív fejlesztésének módozatait. Beleértve a matricás rendszer bevezetésének lehetőségét is. Nagy figyelmet fordítanak - írják - a főutak településeket elkerülő szakaszainak kiépítésére is. Ennek biztosítására fokozatosan növelik az Útalap részesedését az üzemanyagok árában. Az összekötő utak, önkormányzati utak és kerékpárutak pályáztatási rendszerét továbbfejlesztik. A környezetszennyezés csökkentése érdekében támogatják a tömegközlekedés fejlesztését is, igénybevételének vonzóbbá tételét. Folytatják az új magyar-szlovén vasútvonal építését.
Fontosnak tartják a szennyvíz-elvezetési és -tisztítási kapacitás jelentős fejlesztését. Ezek támogatásánál a települési és regionális, olcsóbb és hatékonyabb megoldásokat ösztönzik. Gazdasági szempontok alapján hasznosítani szükséges azon új technológiákat, melyek költséges regionális csatornahálózatokat kiváltva, kisebb településeken is képesek a szennyvizek hatékony tisztítására - állapítja meg a program.
A területfejlesztés alcím alatt a kormányprogram szerkesztői a következőket írják: különösen a területi egyenlőtlenségek kezelése jellegzetesen az a terület, ahol elkerülhetetlen a kormányzati szerepvállalás. A rendelkezésre álló pénzeszközök sem ma, sem a jövőben nem teszik lehetővé, hogy a közvetlen beavatkozás alapjaiban és közvetlenül változtassa meg egy-egy kistérség, megye vagy régió helyzetét. De a kormány vállalja, hogy esélyt ad a lemaradó térségeknek arra, hogy javítsanak jelenlegi helyzetükön.
A területfejlesztés legfontosabb feladata a helyi és regionális bővített újratermelés biztosítása. A kormány olyan területfejlesztési finanszírozási gyakorlatot vezet be, amely segíti a helyi kezdeményezéseket. Mert semmiféle állami jószándék nem képes helyettesíteni a helyi erőket és kezdeményezéseket - vélik.
A kormány áttekinti a kistérségi, megyei és regionális szinten testet öltő társadalmi, gazdasági és infrastrukturális térbeli kapcsolatrendszer alakulását. Az összegzett tapasztalatok alapján 2000. december 31-éig beterjeszti az Országgyűlés elé a tapasztalatokat feldolgozó koncepciót - ígéri a kormányprogram. A kormányzati munkában - az önkormányzati és az államigazgatási feladatok érvényesítése során - az eddiginél határozottabban fog megjelenni a területpolitikai célok és érdekek összehangolása, amit, illetve a feladatok ütemezését és végrehajtását a miniszterelnök által vezetett testület lát majd el. A fokozottan elmaradott térségek számára a kormány sajátos területi szempontú gazdaságfejlesztési eszközöket fog alkalmazni - adókedvezmények, hitelkonstrukciók, új szemléletű vállalkozásfejlesztési hálózat létrehozása. A célok elérésére a kormány az érintett szereplők összefogását sürgeti.
A kormányprogram negyedik fejezetének - közjog, belügy, igazságügy, önkormányzatok - majdnem utolsó alcíme így szól: A polgárok önszerveződését támogató önkormányzatok. A kormány a program szerint a helyi önkormányzatok megerősödését a helyi kezdeményezéseken alapuló gazdaság- és területfejlesztési politika megvalósításának elengedhetetlen feltételének tartja. Határozott szándéka, hogy biztosítsa az önkormányzás feltételeit és garanciáit. Fontos szerepet szánnak ezen a szinten is a korrupció elleni harcnak. Ehhez meg kell alkotni az önkormányzati képviselők jogállásáról és összeférhetetlenségéről szóló törvényt. Hangsúlyos feladatnak tartják az önkormányzati tisztviselők továbbképzését is.
A régóta feszültséget okozó állami-önkormányzati feladatmegosztásról így írnak: a kormány olyan szabályozásra törekszik, amely a helyi közösség ügyeit elsődlegesen az önkormányzatokra bízza, míg a társadalom jelentős részét érintő feladatokat az államra. Véleményük szerint törekedni kell arra is, hogy azokat a feladatokat, amelyeket hatékonyan központi szintről nem lehet jól megoldani, azt az önkormányzatok társulásai átvállalhassák. Az államilag garantált, kötelezően ellátandó feladatokhoz biztosítani szükséges a finanszírozás feltételeit is. Tovább kell potosítani az önkormányzatok feladatkörét - állapítják meg. És meg kell alkotni az önkormányzatok átfogó külső pénzügyi, illetve gazdasági ellenőrzéséről szóló törvényt.
Nagyobb szerepet szánnak az önkormányzatoknak a közbiztonsági feladatok megoldásában. Ezen elv figyelembe vételével a kormány megalkotja a közterület felügyeletéről szóló törvényt. A bűnmegelőzésben egyértelműbbé teszik az önkormányzatok és a rendőrség közötti felelősség- és kompetenciahatárokat.
A tervek szerint a kormány a központi elvonások fokozatos mérséklésével megteremti a helyi adók részaránya növelésének lehetőségét. Támogatják az önkéntes társulások elterjedését is.
A területi igazgatásról szólva a program megjegyzi: a kis- és nagyrégiók kialakításában a középszint valamennyi szereplőjét egyenrangú partnerként kell bevonni. Szorgalmazzák és támogatják az önszerveződésen alapuló régiók kialakulását is. Ígéretük szerint 2001-ig koncepciót dolgoznak ki a városkörnyéki, kistérségi, térségi és regionális közigazgatás átalakítására.
Már július első hetében, a kormányprogram alapján, törvényjavaslatok kerültek a Ház asztalára, melyből többnek tárgyalását a képviselők még a nyáron elkezdték: így a legfontosabb: a családtámogatások átalakításáról, a felsőoktatásról, a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetéséről rendelkezik.
Németh Era