Tisztelt Országos Főépítész Konferencia!
A Belügyminisztérium az önkormányzatok munkájában, a települések fejlesztésében kiemelt szerepet tulajdonít a főépítészi tevékenységnek. Támogatjuk azokat, a települések fejlődését elősegítő főépítészi törekvéseket, amelyeket az 1996. évi I. Váci és tavalyi II. Debreceni Országos Főépítészi Konferenciákon a szakemberek az ajánlásokban megfogalmaztak. Ezek közül is kiemelt jelentőségűek azok a gondolatok, melyek a települési értékek védelmére, a települések esztétikai megjelenésére, általában a településképre vonatkoznak.
A településrendezésről az elmúlt években megjelent jogi szabályozások nemcsak az önkormányzatok, hanem a főépítészek munkáját is nagyban segítették. A hatályba lépett "Az épített környezet alakításától és védelméről" szóló 1997. évi LXXVIII. törvény ugyan elsődlegesen az építésüggyel és településrendezéssel kapcsolatos kérdéseket szabályozta, de érintőlegesen kitért a főépítészek feladataira is. A törvényt követően nagyon fontos végrehajtási rendeletek láttak napvilágot, így elsősorban az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, az építészeti műszaki tervezési tevékenységről szóló 32/1997, (XI. 19.) KTM rendelet, és nem utolsó sorban az önkormányzati főépítészi tevékenységre vonatkozó 9/1998. (IV. 3.) KTM rendelet.
Tapasztalataink szerint a főépítészek az utóbbi években megerősödtek, melyet a jogi szabályozások mellett az önkormányzatok és a Főépítészi Kollégium is támogatnak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az önkormányzati főépítészi hálózat még nem megfelelő, mivel a pénzügyi és szakmai feltételek megteremtése helyenként nehézséget jelent. Szerencsére a települési önkormányzatok egyébként egyre inkább felismerik és elismerik a főépítészi tevékenység fontosságát és elősegítik annak kibontakozását.
A településrendezési tervek új egyeztetési mechanizmusa is azt szolgálja, hogy már a tervezés indítása előtt és a tervezés folyamatában - egészen a jóváhagyásig - az érdekelt szervek és a lakosság is véleményt mondhasson, javaslataival segítve a tervezési munkát. Amit hangsúlyozni kell: sajnos még nem vált általánossá annak a követelménynek a teljesítése, mely szerint a településrendezési terveket a hosszú távú településfejlesztési koncepcióval kell megalapozni és a tervezési program kialakításának kézben tartása, majd az egész folyamat gondozása az önkormányzatok - és elsősorban a főépítészek - feladata.
Vannak jó példák is, így megemlíthető a teljesség igénye nélkül pl. Sopron, Hajdúböszörmény, mely városok már hosszú távú fejlesztési koncepció alapulvételével terveznek.
Gondot jelent, hogy a tervezés során, akár a fejlesztési koncepciónál, akár a rendezési terveknél még mindig sok esetben nem veszik kellő súllyal figyelembe a lakosság, a civil szervezetek, érdekvédelmi és szakmai szervek megalapozott véleményét.
Széles körben készülnek a kistérségfejlesztési tervek is, ezek azonban csak akkor töltik be igazán a szerepüket, ha alulról, a települések szintjétől készült elképzelésekre támaszkodnak. Először tehát a településeknek kell kialakítani a fejlesztési elképzeléseiket, és csak azok alapján lehet összehangolt kistérségfejlesztési terveket készíteni.
A településfejlesztési, -rendezési és -üzemeltetési kérdések összehangolását hátráltatja az a tény, hogy a Belügyminisztérium által előkészített településügyi törvény még nem került a kormány elé. Erre várhatóan 1999 év első felében kerülhet sor. E törvény előterjesztésével az a célunk, hogy a települések fejlesztéséhez szükséges jogi szabályozás kereteit megteremtsük.
A főépítészeknek a városesztétika, településszerkezeti kérdéseken kívül a jövőben célszerű foglalkozniuk a településfejlesztési, -üzemeltetési kérdésekkel is, hiszen ma már a településen megjelenő vállalkozó (pl. nagyberuházás kezdeményezésével), szándékainak megvalósítására vonatkozóan azonnali válaszra vár. A tőke nem tűri a hosszadalmas bürokráciát, azonnali állásfoglalásokat igényel, és ezekre a helyzetekre előre fel kell készülni (bevásárló központok, ipari parkok kialakítása stb.).
Indokoltnak tartjuk, hogy a főépítészek állásfoglalásaik kialakításakor ne csak az építészeti, városesztétikai kérdéseket mérlegeljék, hanem a településüzemeltetési, iparfejlesztési, munkaerő-gazdálkodási, szolgáltatási, stb. szempontokat is vegyék figyelembe, ezzel is segítve a kiegyensúlyozott településfejlődést.
A megyei önkormányzatok főépítészei közötti együttműködés még nem mindenhol zökkenőmentes, pedig a megyei főépítészek ismereteink szerint többnyire nagy tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik véleményükkel és koordinatív tevékenységükkel - ha ezt a települési önkormányzatok igénylik - hatékonyan elő tudják segíteni a települések fejlődését és a harmonikus, helyi értékeket is megőrző, esztétikus település kialakítását. Ezzel a lehetőséggel a kistelepüléseknek különösen indokolt lenne élni, hiszen a szakemberellátásban hoszabb távon sem várható gyökeres változás.
A Belügyminisztérium részéről fontosnak tartjuk a települési főépítészek állampolgárokkal, civil szervezetekkel való kapcsolattartását. A civil szervezetek közül pl. a város és faluvédők, a gyöngyösi XVII. Országos Találkozójukon kinyilvánították, hogy együtt kívánnak működni az önkormányzati és kormányzati szervekkel a települések fejlesztése, arculatuk formálása tekintetében.
A konferencia témája "a változások képe - a képek változása" időszerű gondolat, melyben a főépítészeknek kiemelt szerepük van, de fontosnak tartjuk azt is, hogy a kormányzati és civil szervezetek a jövőben még inkább segítsék ezt a munkát.
A Belügyminisztérium részéről a jövőben is támogatjuk a települések hagyományos arculatának minél magasabb városesztétikai szinten történő megjelenítését, illetve megőrzését, a helyi értékek fokozottabb védelmét.
Összefoglalásképpen: a településkép formálása érdekében a III. Országos Főépítészi Konferenciának javaslom az alábbi kérdések megvitatását, majd ajánlások megtételét.
1. A települési főépítészek munkáját milyen további jogi szabályozásokkal, módszertani útmutatókkal és egyéb eszközökkel lehet segíteni?
2. A kistelepülések főépítészi tevékenységének ellátása milyen formában és feltételekkel valósítható meg (társulásos forma, eseti megbízás, megyei főépítészi támogatás stb.)?
3. Megyei, esetleg kistérségi (városi) szinten miképpen hozható létre az önkormányzatok tervezési bázisa, hogyan lehetne megvalósítani a gazdaságosabb és polgárközelibb tervezés lehetőségeit?
Az önkormányzati főépítészeknek felelősségteljes munkájukhoz további sikereket, és egyre több együttműködő, segítő partnert kívánok.