Még a költségvetési irányelvekkel sem ismerkedhettek meg az önkormányzati érdekszövetségek augusztus utolsó napjáig, miután a büdzsé parlamenti vitájának elhalasztására készül a kormány. A helyhatóságok finanszírozásáról már hagyományosnak tekinthető őszi konferencián az Önkormányzati Szövetségek Tanácsának elnöke leszögezte: igényt tartanak arra, hogy a költségvetés összeállításának minden fázisában közreműködhessenek.
A Pénzügyminisztérium főosztályvezetője Várfalvi István egyelőre csak általánosságokat mondhatott. E szerint: a kormány 11 százalékos inflációt ígér, a közszféra bevételeinek 13 százalékos növekedését prognosztizálja, hasonló arányú béremelés várható, az önkormányzatok dologi kiadásai pedig öt százalékkal emelkedhetnek.
Az önkormányzatok üdvözlik a kormánynak az infláció csökkentésére, az adórendszer átalakítására, a területfejlesztés rendszerének újragondolására irányuló törekvéseit - hangsúlyozta Sulyok József, az ÖSZT elnöke. Azt viszont sajnálatosnak tartotta, hogy a költségvetés előkészítése késik, ezért az egyeztetések sem kezdődhettek meg. A helyhatóságok érdekszövetségei mindazonáltal leszögezik: igényt tartanak rá, hogy a jövő évi költségvetés kialakításának minden fázisában részt vehessenek.
Sulyok szerint kívánatos lenne, ha az önkormányzatok központi támogatása legalább az adóbevételek növekedésének megfelelő mértékben emelkedne, s figyelembe venné az egyes települések adottságait is. Számítanak rá, hogy a fejlesztésre biztosított különböző állami források elosztása egységes normatívák szerint történik és a csökkenő tőkebevételek miatt új finanszírozási formák lépnek be. Az érdekszövetségek emellett örömmel fogadnák a társulások létrehozását ösztönző pénzügyi konstrukciókat is. Egyébként összességében a települések a központi támogatások jelentős növekedésére számítanak - hangsúlyozta bevezető előadásában az elnök.
A kormány törvénymódosítást készít elő, amelynek értelmében a választás évében a költségvetés előterjesztésének határideje - amennyiben a kormány június végéig nem alakul meg - mindenkor október 31-e lenne - jelentette be Várfalvi István. Ezért most a költségvetés előkészítése a korábbiakhoz képest késik, így a konferencián a főosztályvezető ezúttal csak általánosságban beszélhetett a jövő évi elképzelésekről. A GDP növekedési üteme 1999-ben 5,5 százalék körül alakulhat, a közszféra bevétele 1 százalékkal nő, s a foglalkoztatottak körében két százalékos reálbér-emelkedésre lehet számítani.
A költségvetésben kell majd meghatározni, hogy a 13-13,5 százalékosra prognosztizált forrásbővülést milyen elvek szerint osztják majd el. Az egyik legfontosabb kérdés a keresetek alakulása. A kormány célja az, hogy jövőre ne nőjön tovább a szakadék a közszolgálat és a versenyszféra között, ezért mindenütt a bérek átlagosan 13 százalékos emelkedésével - vagyis két százalékos reálnövekedéssel - számolnak. Emögött azonban jelentős különbségek húzódhatnak meg, hiszen több területen is korábban elfogadott törvények determinálják az illetmények alakulását. Viszonylag kedvezőbb helyzetben lesznek majd a bírák és az ügyészek. Az oktatás - a pedagógusok a minőségi pótlék bevezetése révén - és az egészségügy dolgozói körében az átlagosnál nagyobb jövedelemnövekedést terveznek.
A dologi kiadások öt százalékkal haladhatják meg az ideit, vagyis az inflációt ezúttal sem kompenzálják. Várfalvi hangsúlyozta: a jelenlegi struktúrában további létszámcsökkentéssel nem teremthetők elő újabb források, ezért más megoldást kell keresni. Megítélése szerint a feladatokhoz igazodó szervezet kialakítása adhat esélyt arra, hogy a fejlesztésekhez szükséges pénzt előteremthessék. Példaként az általános iskolai oktatásra hivatkozott, ahol a gyermekszám csökkenését az intézményrendszer átalakításának kellene követnie, miután a mostani keretek között már nincs lehetőség a pedagógusok létszámának további mérséklésére.
Az önkormányzatok finanszírozásának eddigi gyakorlata 1999-ben még bizonyosan nem fog változni - mondta a főosztályvezető. Legkorábban 2000-re várható, hogy a rendszer belső átalakítására sort kerítsenek, ám részletekkel egyelőre nem szolgált.
Esélykiegyenlítő területfejlesztésre van szükség - emelte ki felszólalásában Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A koalíciós megállapodás értelmében a területrendezés és -fejlesztés, vagyis a településpolitika alakítása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium hatáskörébe került, ám a Miniszterelnöki Hivatalnak e területen is koordinációs szerepet szánnak, elsősorban a források elosztásában. Egyébként a megyei területfejlesztési tanácsok mellett regionális testületeket is létre kívánnak hozni, amelyek nagytérségi léptékben lesznek képesek gondolkodni. Az államtitkár szerint az egyik legfontosabb cél az önhibáján kívül hátrányos helyzetű települések számának csökkentése, amelyekből ma több mint hétszáz van.
A Miniszterelnöki Hivatal koordinációs feladatai kiterjednének a megyei kormányhivatalokra, amelyek irányításában - elsősorban a koordináció és az informatika terén - részt kívánnak vállalni - mondta Balsay. Erről a belügyminiszterrel is egyeztetni kíván, s a kormánydöntés várhatóan még szeptemberben megszülethet.
A kormányprogramban szerepel a területi igazgatás áttekintése, amelynek része a területfejlesztés és a településpolitika összekapcsolása. Az önkormányzati rendszer az elmúlt nyolc évben teljesen kiépült és európai színvonalon működik, bizonyos tekintetben mégis eltér az Európai Unió gyakorlatától. Ezzel kapcsolatban az államtitkár kijelentette: elsősorban a már-már áttekinthetetlenül széles hatás- és feladatkörök okozhatnak gondot, ám e tekintetben változás legfeljebb több parlamenti cikluson átnyúlva képzelhető el.
L. K.
Az önkormányzatok finanszírozásának szabályozási filozófiája alapvetően nem változhat - vélekednek a gazdasági szakemberek. Az 1990 óta alkalmazott bevételorientált modell helyett nincs jobb. Ha ugyanis a helyhatóságok számára a parlament vagy a mindenkori kormány - akár csak részlegesen is - a kiadásokat határozná meg, s ehhez igazítaná a forrásokat, akkor az önkormányzatiság alapelve sérülne. Szakértők szerint arra sincs mód, és nem is indokolt, hogy a kötelező közszolgáltatások bizonyos körét a központi költségvetési támogatás teljes egészében lefedje, mert ez a rendszer lényegének mondana ellent.
A Belügyminisztérium politikai államtitkára egy korábbi nyilatkozatában leszögezte: elsőként az önkormányzatok feladat- és hatásköreit kell áttekinteni, s csak arra alapozva változhat a finanszírozás rendszere. Ezzel kapcsolatban kijelentette azt is, hogy: meg kell határozni azon kötelező közszolgáltatások körét, amelyeket a központi költségvetési támogatásnak teljes egészében fedeznie kell. Ugyanakkor új feladatot csak akkor lehet a helyhatóságokra testálni, ha annak forrásai biztosítottak. Megítélése szerint az önkormányzatok gazdálkodásának stabilitását szolgálja, ha a központi elvonások mértékét - vagyis az állam újraelosztó szerepét - csökkentik, s ezzel együtt a helyi adók aránya nő. A helyhatóságok önfinanszírozó képességének fokozása az Európai Unióhoz való csatlakozásnak is az egyik feltétele, ám a polgárokra nern szabad nagyobb terheket róni - emelte ki az államtitkár.