Alaptalannak bizonyultak azok a félelmek, amelyek az önkormányzati választásokon való alacsony részvételi arányt jósoltak. Október 18-án részvételi rekord született a választásokon: a választók 48 százaléka ment el voksolni.
A miniszterelnök az eredményt úgy értékelte, hogy a szavazók kedvező véleményt mondtak a kormányprogram végrehajtásáról, a kabinet eddigi száz napjáról. A szocialisták elnöke ellenben úgy vélte: a két fideszes "erődítmény", Székesfehérvár és Pécs elvesztése jelzés az elégedetlenségre.
A szeptember elején megkezdődött őszi parlamenti ülésszakon több kérdésben kinyilvánított kormányzati álláspont borzolta a kedélyeket. A politikusokét és az önkormányzati szakemberekét az, hogy a kormány törvénymódosítással halasztotta el a költségvetés benyújtásának határidejét. Fellángolt a vita a gázközmű vagyon sorsával kapcsolatban is. A polgárokat azonban leginkább az foglalkoztatta, hogy a kormány nem a korábbi, törvényben előírt mértékű nyugdíjemelést javasolt.
A rendszerváltozást követő önkormányzati választásokon soha nem volt olyan magas részvételi arány, mint a most kezdődő harmadik önkormányzati ciklus előtt. 1990-ben a választópolgárok 40,2, négy évvel később 43,4, 98 októberében pedig 48 százalékuk vett részt a voksolásban. Legtöbben Szabolcs megyében járultak az urnákhoz: 56,7 százalék. Legkevesebben pedig Pest megyében: 43 százalék. A fővárosban 43,68 százalék volt a részvételi arány.
A parlamentben, még az önkormányzati választásokat megelőzően, indulatokat kavart Orbán Viktor miniszterelnöknek egy, az önkormányzatok szerepével kapcsolatos nyilatkozata. Ellenzéki politikusok ezt úgy értelmezték, hogy a kormány maga alá akarja gyűrni a helyi önkormányzatokat és pusztán a kormányzati akarat, a kormányprogram végrehajtójának tekinti azokat. Ennek jegyében felszólította a fideszes vezetőket, hogy megválasztásuk esetén lássanak hozzá a helyi közélet megtisztításához. Lamperth Mónika (MSZP) reményét fejezte ki, hogy a kormányfő ezzel nem valamiféle boszorkányüldözésre hívott fel. Figyelmeztette a miniszterelnököt arra, hogy ellenzéki politkusként még úgy vélekedett: az önkormányzatok a kormánnyal szembeni hatalmi ellensúlyt jelentik. A szocialisták szerint az önkormányzatok feladatai tartalmazhatnak rokon elemeket a kormány politikájával, és bizonyos kérdésekben elengedhetetlen az együttműködésük, de az emberek igényeinek szükségszerűen más tekintetben is meg kell felelniük. Ezért veszélyes leegyszerűsítésnek tartanák, ha az önkormányzatok feladatát a miniszterelnök csak a kormánypolitika közvetítésében látná.
A felszólalásra Pintér Sándor belügyminiszter reagált, aki leszögezte: a kormányfő a helyi közélet megtisztításán pusztán a korrupt személyek leváltását értette. Az önkormányzatokkal kapcsolatban pedig a kormányzattal történő együttműködés fontosságát hangsúlyozta.
Az önkormányzati választásokon, úgy tűnik, egyik párt sem jutott végül nagyobb előnyhöz. A fővárosi és a megyei közgyűlésekben a jobboldali pártok koalíciója 39,63 százalékot ért el, míg a szocialista-szabaddemokrata összefogás 35,9 százalékot. A MIÉP-nek 5,8 százalék jutott, a függetlenek, a parlamenten kívüli pártok és szervezetek pedig a szavazatok 20,2 százalékát gyűjtötték be. Budapest főpolgármestere harmadszorra is a szabaddemokrata Demszky Gábor lett. A fővárost várhatóan továbbra is egy szocialista-szabaddemokrata összetételű koalíció irányítja. Így Budapesten nem lesz MIÉP-es főpolgármester-helyettes.
Az Alkotmánybíróság legutóbbi, az önkormányzati gázközmű vagyon sorsával kapcsolatos határozata hullámokat vetett az Ország Házában is. Kormányzati oldalon úgy vélték: a döntés súlyos, a központi költségvetést több évre megterheli. Véleményük szerint a testület nemcsak azt mondta ki, hogy az előző kormányzat törvénytelenül járt el a közművek privatizálásakor, hanem azt is, hogy az önkormányzatoknak, a helyi közösségeknek a privatizációs, többszörös névértékű milliárdokból csupán alamizsnát, filléreket juttattak. Ezzel is hozzájárultak néhány önkormányzat működőképességének megrendüléséhez. Az MDF szónoka egyetlen megoldásnak a vagyon sorsának törvényben történő szabályozását látta. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a privatizáció után lényegében változatlanul folynak a gázelosztó-vezetékek létesítésére vonatkozó beruházások, azzal a csekély különbséggel, hogy a beruházás által létrehozott érték és vagyon nem az állam vagy az önkormányzatok tulajdonába megy át, hanem a privatizált gázszolgáltatókéba. A monopolhelyzetben lévő cégeknek az önkormányzatok és a lakosok teljes mértékben ki vannak szolgáltatva. Álláspontjuk szerint nem folytatódhat így tovább a gázberuházás gyakorlata. Egyértelmű, egységes és méltányos szabályozásra van szükség, amely nemcsak a szolgáltatók, de az önkormányzatok és a fogyasztók érdekeit is figyelembe veszi.
A pénzügyminiszter volt az előterjesztője annak a javaslatnak, amelyben a kabinet kezdeményezte: a választások évében az államháztartásról szóló törvényben meghatározott, a költségvetési, illetve társadalombiztosítási alapok költségvetésére vonatkozó törvények előkészítésének és benyújtásának határidejét egy hónappal hosszabbítsák meg. Járai Zsigmond indoklásában elmondta: a szabályozás nincs tekintettel arra, hogy a mindenkori új kormánynak körültekintően, alaposan fel kell készülnie a gazdaságpolitikáját tükröző költségvetési javaslat kidolgozására. Erre tekintettel négyévente feltétlenül indokolt a jegyzőknek, illetve a polgármestereknek is lehetőséget biztosítani arra, hogy az eredeti időponthoz képest 15 nappal később nyújthassák be a képviselő-testületnek a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciójukat.
A költségvetési törvénynek és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetéséről szóló törvénynek szintén számtalan kapcsolódási pontja van. Így ezeket együtt, egy időben és összefüggésében látva kell tárgyalnia a T. Háznak - szögezte le a miniszter. A törvényjavaslat szerint a módosított határidők: október 31., illetve november 15. A pénzügyminiszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy a kormány előtt nyitva áll a lehetőség, hogy előbb benyújtsa a költségvetéseket.
A költségvetési és pénzügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója, a szabaddemokrata Bauer Tamás elutasította és indokolatlannak minősítette a kormány előterjesztését. Indoklása szerint az előterjesztés elsődleges célja az, hogy az önkormányzati választások előtt korlátozza az Országgyűlés lehetőségét abban, hogy a költségvetésről megalapozott vitát folytathasson - mondta. Továbbá, hogy az önkormányzati választások előtt nyilvánvalóvá váljon az is, hogy a kormány a költségvetési törvénnyel kívánja módosítani a nyugdíjtörvényt. A halasztás nem indokolt azért sem - folytatta -, mert tavaly épp azért módosították az alkotmányt, azért rögzítették májusra a választások időpontját, hogy a megalakuló kormánynak elég ideje legyen az új költségvetés kidolgozására. Elutasította azt a hivatkozást is, amely szerint négy évvel ezelőtt is előfordult ilyen eset. Csakhogy, akkor a kormány kénytelen volt a gazdaság, különösen az állam súlyos pénzügyi gondjai miatt pótköltségvetést készíteni. Jelenleg azonban szó sincs válsághelyzetről, mint ahogy azt a kormány vezető politikusai is vallják.
A hatályos törvény szerint a nyugdíjemelésnek követnie kell a nettó keresetek növekedését, amely várhatóan húsz százalék körül alakul. A kormány azonban 13-14 százalékos nyugdíjemelést és annak differenciált elosztását javasolta a parlamentnek. Az érintettek tiltakoznak, az ellenzéki erők törvényszegéssel vádolják a kormányt. Az indulatok mederbe terelése érdekében az Országgyűlés "A nyugdíjak és a bérek vásárlóerejének megőrzése, hogyan alakul a bérek és a jövedelmek helyzete 1999-ben" címmel, külön vitanapot szentelt a kérdésnek.
A vitát bevezető Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: a kormány következő évi elképzelései arra épülnek, hogy 1999-ben legalább 5 százalékos lesz a gazdasági növekedést. Ezért is döntött úgy a kormány, hogy alacsonyabb mértékben határozza meg az adóterheket és járulékokat. Négy esztendő alatt felére csökkentik a tb-járulékok összegét. A vállalás egynegyedét már teljesítették, amikor hat ponttal mérsékelték a járulékok mértékét - állapította meg a miniszterelnök. Terveik szerint jövőre az infláció 11 százalékos lesz.
A miniszterelnök ezt követően példákon keresztül elemezte a családok anyagi helyzetét, abból az alapelvből kiindulva, hogy ha a társadalom alapsejtjében javulnak a megélhetés feltételei, az kedvezően hat a családban élő nyugdíjasokra is. Elsőként a gyermekneveléssel kapcsolatban visszaállított kedvezményeket sorolta fel, melynek eredményeként, a kormány számításai szerint, három gyermek után évi 82. 800 forintot lehet majd leírni az adóból. Felzúdulás kísérte azon kijelentését, miszerint: „A miénk, a polgári koalíció politikája családbarát, a másik, az előző kormánypártok gondolkodása nem".
Ezt követően számtanpéldákkal bizonyította, hogy a kormány a differenciált nyugdíjemeléssel is megőrzi azok értékét. Az, aki ebben az évben 13.700 forintot kapott, jövőre 17.200 fog kapni. Ez a legnagyobb mértékű, 25 százalékos emelés. A következő sávok 20, 16, 14,5 és 11 százalékos emelést tartalmaznak. A miniszterelnök leszögezte azt is: az érintett törvény nem kétharmados, így, ha úgy látják jónak, igenis módosíthatják, egyáltalán nem követnek el törvényszegést. Beszéde végén ellenzéki képviselátársaitól arról érdeklődött, hol voltak akkor, amikor a Bokros-csomag a magyar családok többségét a tönk szélére sodorta.
A szabaddemokrata frakcióvezető emlékeztetett arra, hogy már a választási kampányban világos volt: a Fidesz összes ígérete teljesíthetetlen lesz. Ennek levét isszák most a nyugdíjasok. Kuncze Gábor úgy vélte: a támogatásokat elsősorban a rászorulók irányába kell átcsoportosítani. Más ellenzéki felszólalókkal egyetemben figyelmeztetett arra, hogy a nyugdíjasok általában nem családban, hanem egyedül élnek, ezért is hamis az ő szempontjukból a családi adózás bevezetése. Budapest főpolgármestere, Demszky Gábor pedig arra mutatott rá, hogy az intézkedések következményei az önkormányzatoknál csapódnak le.