A köztisztviselők számára a költségvetés egyetlen fillér fizetésemelést sem helyezett kilátásba. Legalábbis a lapzártáig kiszivárgott információk szerint az illetményalap valószínűleg nem fog változni. Ha mégis lesz valamennyi bérfejlesztés, azt más módon, például a köztisztviselői törvényben biztosított differenciálás lehetőségét kihasználva hajtják végre, s ehhez forrást részben további leépítésekből kell biztosítani. A Belügyminisztérium illetékesei azt ígérik, hogy minél kedvezőbb pozíciókat igyekeznek e réteg számára elérni. A pénzügyi tárca illetékesei egyelőre nem nyilatkoznak. Az érintett szakszervezetek szinte kivétel nélkül jelezték: ha az egyeztetés során nem sikerül reálbér-növekedést elérni, a nyomásgyakorlás más lehetőségeit is készek kilátásba helyezni.
Valószínűleg csak minimális fizetésemelésre számíthatnak a köztisztviselők 1999-ben: a költségvetés előkészítésének jelenlegi szakaszában egyetlen fillér többletet sem irányoztak elő a számukra. Ezért várhatóan további leépítésekkel kell megteremteni a bérfejlesztéshez szükséges forrásokat. A jelenlegi elképzelések szerint a központi közigazgatásban és az önkormányzatoknál is két-három százalékos leépítés szolgálhatna a bérfejlesztés fedezetéül, ám ez még az infláció hatásának ellensúlyozására sem adna módot. Központi források híján jövőre az illetményalap sem változnék. Jövőre csak a köztisztviselői törvényben biztosított differenciálás lehetőségével élve emelnék a fizetéseket.
Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy az illetményalap negyven százalékát kitevô képzettségi pótlékot kapják meg a köztisztviselők, ha a besorolásukhoz szükséges iskolai végzettség mellett más, olyan képzettséggel is rendelkeznek, amelyet a munkájuk során hasznosíthatnak. Ez azonban a központi igazgatásban legfeljebb minden tizedik embert érint, az önkormányzatoknál pedig még kevesebbet.
A pénzügyminiszter nem kíván elébe menni a költségvetési egyeztetésnek, azt azonban leszögezte: a köztisztviselők jövedelmét az illetményalap változása nélkül is lehet emelni, s a kormány vélhetően ezt a módszert választja. Ugyanakkor nem cáfolta, hogy bizonyos területeken indokolt lehet a létszám csökkentése, ám ezt nem a bérfejlesztés teszi szükségessé. Hiba lenne összemosni ezt a két kérdést.
A közszolgálati nyilvántartás szerint jelenleg az államigazgatásban és az önkormányzatoknál 103 ezer köztisztviselőt foglalkoztatnak, s az 1998 márciusi állapot szerint ők - a pótlékok és a 13. havi fizetés figyelembevételével - átlagosan bruttó 75 és fél ezer forintot kerestek. Az államigazgatásban 84 ezer, az önkormányzatoknál pedig 64 ezer forint az átlag. Ha egyetlen százalékkal kívánják emelni a jövedelmüket, ahhoz legalább másfél milliárd forintra van szükség, vagyis csupán a jövő évi 11 százalékos infláció ellentételezése 15-20 milliárdos többletkiadást jelentene 1999-ben.
A közszféra bérei legalább 25 százalékkal elmaradtak a nemzetgazdasági átlagtól. Az eltérés mérséklése érdekében jövőre minimálisan öt százalék körüli reáljövedelem-emelésre lenne szükség - fogalmazott Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke. Ezért a kormány elképzeléseit elfogadhatatlannak tartják, s remélik: a béralku során sikerül a kabinetet eltéríteni ettől az állásponttól. Ha nem járnak sikerrel, a SZEF keresni fogja a módját, hogy milyen más eszközökkel gyakorolhassanak nyomást a kabinetre.
Nem értelmezhető a kormánynak a köztisztviselőkkel kapcsolatos álláspontja - jelentette ki Fehér József, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára. Ha ugyanis minden ágazatban reálbéremelést helyeznek kilátásba, nehezen magyarázható a köztisztviselői illetményalap befagyasztása. Egyébként, szerinte a közszféra egésze az utóbbi öt évben legalább negyven százalékos reálbércsökkenést szenvedett el. Ezért a szakszervezet legalább öt százalékos reáljövedelem-emelkedést tart szükségesnek. Ha pedig a tárgyalások sikertelenek lesznek, más eszközökkel próbálkoznak.
Máris munkalassító akciót helyezett kilátásba a Belügyi Dolgozók Szakszervezete, amely viszont, a Belügyminisztérium illetékesei szerint, méltatlan a közszolgálatban dolgozókhoz.
Október 12-én Orbán Viktor miniszterelnök a Belügyminisztérium parancsnoki értekezletén bejelentette, hogy a jövő évi költségvetésben 18,2 százalékos béremelést terveznek a BM irányítása alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai számára. Ez a rendőrök, határőrök, tűzoltók és a polgári védelmisek számára hét százalékos reálbérnövekedést jelent.
E körben egyébként a száz százalékos bérbeállást csak 1999-ben kell elérni, és ehhez - miután eddig a beállás 75-95 százalék között alakult - a becslések szerint negyvenmilliárd forintra van szükség. A Független Rendőrszakszervezet szerint viszont 22-23 százalékos illetményemelésben kellene részesülniük ahhoz, hogy a hivatásosok helyzete ne romoljék tovább, miközben a szolgálati törvény szerinti beállás elérésével még az inflációt sem éri el a béremelés.