Az államháztartási törvény módosított határidejének megfelelően, 1998. október 31-én a kormány benyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetési törvényjavaslatát.
A javaslatból összességében az tűnik ki, hogy a nemzetgazdaság egészében dinamikus fejlődésébôl a helyi önkormányzatok vajmi keveset fognak jövőre megérezni.
Nézzük elsőként a makrogazdasági környezet alakulását, amely alapvetően meghatározza a helyi önkormányzatok mozgásterét, jövedelemviszonyát, fejlődési irányait!
Az államháztartás – privatizációs bevétel nélküli – GDP-hez viszonyított GFS hiánya 1999-ben 4 százalék.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának finanszírozási rendszerében 1999-ben lényegi változásra nem kerül sor. A pénzügyi szabályozást továbbra is a bevételeken alapuló normatív elosztás jellemzi.
Az 1999. évi forrásszabályozás főbb elvei:
A bevételi lehetőségek 1999-ben az 1998. évi országgyűlési előirányzathoz képest a következők szerint alakulnak:
| helyi önkormányzatok aránya az államháztartás GFS rendszerű bruttó bevételében bruttó kiadásában | ||
|---|---|---|
| Bruttó bevételében | Bruttó kiadásában | |
| 1998. évi előirányzat | 22,4% | 22,1% |
| 1999. évi előirányzat | 20,6% | 20,7% |
| Megnevezés | 1998. évi ogy előir. | 1999. évi javaslat | Változás | |
| Milliárd Ft-ban | %-ban | Milliárd Ft-ban | ||
| Állami támogatások és hozzájárulások | 410,0 | 449,3 | +39,3 | 109,6 |
| Átengedett személyi jövedelemadó | 179,1 | 198,8 | +19,7 | 111,0 |
| Összesen: | 589,1 | 648,1 | +59,0 | 110,0 |
|---|---|---|---|---|
| Bevételek | Milliárd Ft | ||
| 1998. évi ogy előir. | 1999. évi javaslat | % | |
| Saját folyó bevételek | 244,7 | 320,0 | 130,8 |
| ebből: helyi adó | 110,0 | 143,0 | 130,0 |
| Átengedett bevételek | 188,6 | 211,3 | 112,0 |
| Felhalmozási és tőkejellegű bevételek * | 81,0 | 122,0 | 150,6 |
| Állami hozzájárulások és támogatások | 410,0 | 449,3 | 109,6 |
| Államháztartáson belüli átutalások | 218,9 | 256,3 | 117,1 |
| Egyéb bevételek, pénzmaradvány | 41,9 | 53,0 | 126,5 |
| Összesen: | 1185,1 | 1411,9 | 119,1 |
|---|---|---|---|
A kiadások főbb jellemzői:
| A helyi önkormányzatok kiadásainak alakulása főbb jogcímenként | |||
|---|---|---|---|
| Kiadások | Milliárd Ft | ||
| 1998. évi ogy előir. | 1999. évi javaslat | % | |
| Személyi juttatások | 375,5 | 418,2 | 111,4 |
| TB és egyéb járulékok | 175,3 | 172,4 | 98,3 |
| Dologi kiadások* | 287,6 | 382,0 | 132,8 |
| Felhalmozási és tőkejellegű kiadások ** | 191,4 | 252,6 | 132,0 |
| Egyéb kiadások | 155,3 | 186,7 | 120,2 |
| Összesen: | 1185,1 | 1411,9 | 119,1 |
A központi költségvetési kapcsolatokból származó források jövőre összeségükben 10 százalékkal emelkednek. Ez 648 milliárd forint bevételt jelent az önkormányzatoknak. A közteher csökkenése révén a növekedés 2,5 százalék-ponttal magasabb.
A fenti forrásokon belül az átengedett személyi jövedelemadó 11 százalékkal, az állami hozzájárulások és támogatások 9,6 százalékkal növekednek.
A személyi jövedelemadó 1997-ben bevallott összegéből az önkormányzatokat együttesen 40 százalék illeti meg 1999-ben. Ez 198,8 milliárd forint. Ebből az összegből:
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat szerint 1999-ben a személyi jövedelemadó-elosztás rendszerének szabályozásában jelentős módosítás kerül sor. A legfőbb változás a 38 milliárd forint elosztásának szabályozásában várható.
A helyi adók (ezen belül kiemelkedően az iparűzési adó) jelentős növekedése következtében 1999-ben tovább fokozódik a jövedelemkülönbség az önkormányzatok között. Ezért 1999-ben a személyi jövedelemadó-kiegészítés már nemcsak az önkormányzatok közötti személyi jövedelemadóból származó bevételek különbségét, hanem az iparűzési adóból képződő (képződhető) bevételek eltéréseit is figyelembe kívánja venni, a különbségek enyhítésének szándékával.
A központi szabályozás szerint így a személyi jövedelemadónak és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának (adóerő-képességnek) az egy lakosra jutó együttes összege alapján a települési önkormányzatot vagy kiegészítés illeti meg, vagy a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásai csökkennek. A kiegészítés vagy a mérséklés összegének kiszámításához a törvényjavaslat 4. számú melléklete tartalmaz útmutatást.
A javasolt rendszer megtartja a bevételi érdekeltséget. Hiszen az iparűzési adónál egyrészt nem a tényleges, hanem az elérhető bevételt (adóerő-képesség), másrészt, ez utóbbit a maximális adóterhelés mintegy 50 százalékában, veszi figyelembe a számítás.
A személyi jövedelemadó megosztásának következő jelentős változása az, hogy 1998-hoz képest (amikor 56,1 milliárd forint személyi jövedelemadó került normatív módon elosztásra) 1999-ben közel 54 százalékkal növekszik az ilyen módon elosztott összeg.
Normatív módon részesednek a személyi jövedelemadóból:
A normatív állami hozzájárulások összege 1999-ben 1998-hoz viszonyítva közel 7 százalékkal növekszik; 1999-ben 290 milliárd forint illeti meg az önkormányzatokat 20 jogcímen.
A normatív módon elosztott, kötött felhasználású támogatások – ide értve az egyes közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó a kiegészítő támogatást, valamint az önkormányzatok hivatásos tűzoltóságának támogatását – 1998-hoz képest 72 százalékkal növekednek; az összeg 1999-ben 31 milliárd forint. A növekedés részben támogatási szerkezetváltás következménye.
A központosított előirányzatok jogcíme 1999-ben jelentősen csökken, az 1998. évi 23 jogcímrôl 1999-ben 17 jogcímre. Az 1999. évi támogatási összeg pedig 95 százaléka az 1998. évinek.
A felhalmozási jellegű támogatások együttes összege 1999-ben 14,7 százalékkal lesz magasabb, mint 1998-ban. Így az önkormányzatok összesen 64 milliárd forint támogatáshoz juthatnak.
Az egyes támogatási fajták változása a törvényjavaslat szerint:
Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény alapján a tartósan fizetésképtelen helyi önkormányzatok kisegítő támogatására együttesen 9,2 milliárd forint fordítható.
Ez az összeg 1998-ban 7,2 milliárd forint. Változást jelent az 1998. évi szabályozáshoz képest az, hogy a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradottnak minősített önkormányzatok, az ezen a címen kapott, személyi jövedelemadó-részesedést teljes egészében felhalmozási forrásként kezelhetik. (Ez kedvező a működési forráshiány számításbavételénél.) További változást jelent az, hogy az előző évben folyósított forráskiegészítő támogatás 60 százalékáig igényelhető előleg. Ezt a 60 százalékot azon önkormányzatoknak is igényelhetik, amelyek ezen a címen 1998-ban nem részesültek támogatásban. Ez esetben az önkormányzat által számított működési forráshiány 60 százaléka az előleg felső határa.
Újdonság az is, hogy ezt a fajta kiegészítő támogatást 1999-tôl a fővárosi kerületi önkormányzatokra is kiterjeszti a törvényjavaslat azzal, hogy a támogatással kapcsolatos feladatot a Fővárosi Önkormányzat látja el, a Közgyűlés által szabályozott módon.
További, az önkormányzatok működőképességét elősegítő, a likviditási gondokat enyhítő javaslat a törvény tervezetében az, hogy:
Az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat parlamenti vitája megkezdődött. Az eddigi évek tapasztalatai szerint, minden évben kedvezőbb jövedelempozíciót tudtak elérni az önkormányzatok a szavazások után a véglegesített költségvetésben, mint ami a javaslatban volt. Reméljük, hogy ez a folyamat 1999-ben is megismétlődik.