 |
|
LEZÁRULT A `99-ES KÖLTSÉGVETÉS VITÁJA
Oldódó rejtélyek
Az ellenzék részvétele nélkül zárta le a jövő évi költségvetés részletes vitáját az Országgyűlés december elsején. A képviselők egy része a kormány kinevezési gyakorlatát vizsgáló bizottság létrehozásának akadályozása miatt választotta a tiltakozásnak azt a formáját, hogy kivonult az ülésteremből. A büdzsé tervezetéhez több mint félszáz módosító indítvány érkezett, így - a kormánypárti javaslatok nyomán - lassan körvonalazódik, milyen fontossági sorrendet állít fel az új hatalom a pénzek elosztásánál.
Jövőre a világ egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága a magyar lesz - e szavakkal vezette be az 1999. évi költségvetési törvényjavaslat vitáját Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Csökken az infláció 10-11 százalékra, javulnak a gazdaság egyensúlyi mutatói és csökken a hiány. A költségvetés átláthatóbb lesz; előtérbe kerül a család, a gyermeknevelés, az oktatás, kultúra, közbiztonság, a vidék- és vállalkozásfejlesztés, valamint az euroatlanti integráció. A miniszter reális célkitűzésnek tartotta az 5 százalékos gazdasági növekedés elérését. Bejelentette, hogy a gazdaság motorja az export lesz, s 12-14 százalékos kivitelnövekedés mellett a beruházások 11-12 százalékkal bővülnek. A növekedést elősegítő tényezőként említette a vállalkozások tb-terheinek mérséklését. A folyamatot gyorsítani kívánják azzal, hogy a földművelésügyi és vidékfejlesztési tárca számára 40 százalékkal, a Gazdasági Minisztériumnak pedig 37 százalékkal több forrást juttatnak vidékfejlesztésre és a vállalkozások támogatására.
A közszférára vonatkozóan 13,3 százalékos béremelést, a nyugdíjak esetében 14,2 százalékos átlagos emelést jelentett be. Ezzel szemben a fegyveres testületeknél 20,9, a pedagógusoknál 17, az igazságszolgáltatásban 22,5, az egészségügyi dolgozók esetében pedig 14 százalékos emelésre készülnek. A költségvetési intézményeknél meg kell gátolni a pazarlást - szögezte le a miniszter. Hozzátette: a 3 százalékos létszámleépítést az intézmények saját kiadásaik növelésére használhatják. Összességében, az államadósság 6.460 milliárd forintra nő az 1998. évi 5.900-ról, a GDP-hez képest azonban 59-ről 56 százalékra csökken az eladósodottság mértéke.
Az esélyegyenlőségért
Az önkormányzatokkal összefüggésben a pénzügyi tárca vezetője megjegyezte: elsődleges feladat a területi aránytalanságok mérséklése, amelynek fő eszköze lehet a beruházások, fejlesztések növelése. A helyi önkormányzatok közfeladataik teljesítéséhez jövőre 648,2 milliárd forintra számíthatnak a költségvetésből, amely 14,1 százalékos növekedést jelent. A személyi jövedelemadó átengedése továbbra is 40 százalék, de ezen belül várhatóan 15 százalékra csökken a helyben maradó rész, és 25 százalék lesz a jövedelem-kiegészítés formájában és a normatívában elosztott támogatás.
Az Állami Számvevőszék elnöke úgy értékelte a benyújtott javaslatot, mint amely minden területen feszített követelményeket támaszt, ezért folymatos ellenőrzést igényel. Kovács Árpád nehezményezte, hogy az ellenőrző testület csak akkor ismerhette meg a tervezet szövegét, amikor a kormány már az Országgyűlés elé terjesztette azt. A helyi önkormányzatokra vonatkozó résszel kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a szigorúbb gazdálkodás, a normatív elosztás erősítése várhatóan elősegíti az esélyegyenlőséget.
Híd - a bizonytalanságba
Az országgyűlési bizottságokban természetesen nem tudtak közös álláspontra helyezkedni a képviselők. Így kormánypárti és ellenzéki vélemények egyaránt elhangzottak. A költségvetési bizottság többségi véleményének tolmácsa dícsérte az előterjesztést, a múltat és jövőt összekötő hídként minősítette azt. Az ellenzék ezzel szemben a bizonytalanság költségvetéséről beszélt. Kifogásolták, hogy a kormány a törvényjavaslat leple alatt 39 törvényt próbál módosítani.
Az önkormányzati bizottság kormánypárti előadója kiemelte a települések közötti jövedelemkülönbségek mérséklését, a pedagógusbérek emelését, valamint a rendvédelmi szervek működési feltételeinek javítását. A kisebbség úgy vélte: az előterjesztés még általános vitára is alkalmatlan.
Pártszemüvegeken keresztül
Míg a Fidesz frakcióvezetője a kormány programját megvalósító, a családok gyarapodását szolgáló költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét, addig a szocialista frakció vezetője a bizonytalanság és a növekvő esélykülönbségek költségvetéseként minősítette azt.
Szájer József kiemelte: a programból már teljesítették a tandíj eltörlését, a bősi beruházás leállítását, a tankönyvek áfa-mentessé tételét, a gyermekek után járó adókedvezmények bevezetését és a tb-igazgatást jellemző pazarlás megszüntetését. Ám sok jogos társadalmi igénynek azért sem tudnak eleget tenni - mondta -, mert az előző kormánytól hozzávetőlegesen 2-300 milliárd forintnyi kötelezettségvállalást örököltek.
Kovács László, az MSZP frakcióvezetője a formálódó tekintélyuralmi rendszer költségvetésének nevezte a javaslatot. Ezt bizonyítja, hogy a polgári titkosszolgálatok támogatását kétszeresére emelik.
A kisgazdapárt szónoka az átmenetet jelentő büdzsé elfogadását kérte, míg Kuncze Gábor szabaddemokrata képviselő közölte: nem szavazzák meg a költségvetést, mert nem értenek egyet azzal, hogy a kormány a szegényeket, a nyugdíjasokat, a közszférában dolgozókat és nem utolsó sorban az önkormányzatokat rövidíti meg jövőre. Az önkormányzatok támogatásának csökkenése egyben önállóságuk csorbítását is jelenti - fogalmazott a szabaddemokrata politikus.
Csurka István, a MIÉP frakcióvezetője nem támogatta az előterjesztést azért, mert az üdvözlendő családtámogatási változások ellenére sem mert hozzányúlni a kormány az általuk leglényegesebbnek ítlélt területhez: az adósság- és a kamatfizetés kérdéséhez. Véleményük szerint Magyarország olyan gyarmat, ahol a nép a kamatok törlesztésén dolgozik. Frakciótársa, Gidai Erzsébet bejelentette: kezdeményezik a Magyar Nemzeti Bank elnöke és más vezetők felelősségrevonását és menesztését. Kifogásolta, hogy a költségvetés bevételeinek 68 százalékát lakossági befizetések teszik ki, míg a társasági adók - többek között a külföldiek adómentessége miatt - a bevételek 1 százalékát sem érik el. A képviselőnő pénzügyi és gazdasági "nagytakarítást" javasolt.
Szegényedő önkormányzatok
Mint azt Balsay István, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára is megállapította: a költségvetés legtöbbet bírált részei az önkormányzatokat érintő paragrafusok voltak. A politikus fontosnak tartotta leszögezni, hogy átmeneti finanszírozásról van szó, amelynek rendszerét a jövőben alaposan át kell gondolni. Dícsérte az előterjesztést többek között azért, mert a tb-járulékok csökkenése következtében az önkormányzati fejezetben visszamaradó 10 milliárdos tétel gazdagítja az önkormányzatokat.
A szocialisták önkormányzatellenesnek nevezték a költségvetést és tiltakoztak az ellen, hogy a kormány befagyasztja a közalkalmazotti bértáblát, s tartalékképzés címén 8,1 milliárd forintot elvon az önkormányzatoktól. A szabaddemokratákkal egyetértve trükknek minősítették a pedagógusbérek emelésének ismételgetését, hiszen ehhez nem biztosítják a központi fedezetet. És ezt nem tudja pótolni egyetlen önkormányzat sem. Figyelmeztették a kormányt: a szegény és gazdag önkormányzatok közötti különbséget nem szabad úgy mérsékelni, hogy szembeállítják egymással a településeket. Minden ellenzéki hozzászóló kifogásolta, hogy a kormány nem biztosítja a normatíváknál infláció-követést. Ezzel párhuzamosan viszont túlértékelik a saját bevételek növekedési ütemét, amikor 130 százalékos teljesítést határoznak meg.
Wekler Ferenc (SZDSZ) egyike volt azoknak, akik kifogásolták, hogy a hatalmon lévők nem egyeztették elképzeléseiket az önkormányzati szövetségekkel. Hiányolta a hatásvizsgálatokat és bírálta az önkormányzatok gazdasági mozgásterének tovább szűkítését azzal, hogy az szja helyben maradó aránya 5 százalékkal ismét csökken. Nem találta a javaslatban a gázközmű-vagyon privatizációja nyomán az önkormányzatokat megillető 90-100 milliárd forintot sem. Balsay István később közölte: módosító indítvány formájában 50 milliárdos juttatás szerepel a büdzsében, melynek elfogadását támogatja a kormány. A fennmaradó tartozást 2000-ig próbálják kiegyenlíteni.
A szabaddemokrata T. Asztalos Ildikó arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy hangzatos szavak vannak, de nincs írásos vidékfejlesztési stratégia. A költségvetés például azokat a regionális tanácsokat, ahol az önkormányzatoknak és a gazdaság különféle szereplőinek együttműködése valósulhatna meg, nem támogatja - az erre fordítható forrásokat a felére csökkentik.
Az MDF-es Gémesi György bejelentette: azon módosító indítványaik elfogadását kérik, amelyek eltörölnék az önkormányzati források 1,9 százalékának zárolását, továbbá az inflációval megegyező mértékben szeretnék felemelni a normatív támogatásokat. Végül, 10 milliárd forintban határoznák meg a céltámogatási összeg szabadon felhasználható részét.
Tartalomjegyzék * nyolcadik évfolyam, 12. szám * 1998. december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.