Háttérmunka

Az Európai Unió intézményrendszerét, működését bemutató sorozatunkban önálló fejezetben, részletesebben mutatjuk be a Régiók Bizottságát, (Commitee of the Regions), mint a tagállamok helyi és regionális szintű önkormányzatainak képviselőiből álló, tanácsadói hatáskörrel bíró szervezetét.

A Bizottságot az 1993 novemberében hatályba lépett Maastricht-i Szerződés hozta létre, annak érdekében, hogy a polgárokhoz legközelebb álló hatóságok - így a régiók, a városok és önkormányzatok -, képviselőiken keresztül részt vehessenek a közösségi döntési folyamatban, tanácsot adhassanak az Európai Unió őket közvetlenül érintő javaslataihoz.

A Régiók Bizottságának célja, hogy védelmezze a szubszidiaritás elvét, - (EK-szerződés 3. b. cikkely) - amelynek értelmében a döntéseket azon, az állampolgárokhoz legközelebb eső szinten kell meghozni, amely ténylegesen intézkedni képes. Tagjai felelősek azért, hogy a területi regionális szempontokat továbbítsák az UNIÓ intézményrendszeréhez, illetve tájékoztassák saját országuk polgárait az európai integrációs folyamatokról.

Szervezeti és működési szabályok

• A Régiók Bizottsága a helyi és regionális önkormányzatok választott képviselőiből álló 222 tagú testület. A tagokra a tagállamok - lakosságuk arányában - tesznek javaslatot. Az egyes országok által delegálható tagok száma ennek függvényében 6 és 24 fő között van. A bizottsági képviselőre tett javaslattal egyidejűleg a képviselők számával megegyező számú helyettesre is javaslatot kell tenni.
• A Régiók Bizottsága független szerv, tagjait semmiféle megbízatás nem köti. Működésüket teljes függetlenséggel, a közösség egészének javára gyakorolják. A tagok maguk közül 2 évre elnököt és elnökséget választanak. A Régiók Bizottságát az elnöke hívja össze, a Tanács vagy az Európai Bizottság kérésére, de saját kezdeményezésre is összeülhet. Évente öt teljes ülésszakot tart. Ügyrendjét maga határozza meg, amelyet a Tanács egyhangú döntéssel hagy jóvá.

  A Bizottság jelenleg második, négy évre szóló megbízatásának elején áll. 1998 februárjában választotta meg elnökét, első alelnökét és az Iroda 34 tagját. A Régiók Bizottságának elnöke Manfred Pommager, Észak-Rajna-Vesztfália Szövetségi Minisztériumának államminisztere, első alelnöke Jos Chabert, Brüsszel-Főváros Régiójának pénzügyi-gazdasági minisztere.

Milyen tanácsadó szerepet tölt be?

Az Európai Közösség Alapító Szerződése előírja, hogy a Tanács vagy az Európai Bizottság kötelezően tanácskozzék a Régiók Bizottságával a következő szakterületeket illető kérdésekben:

• nevelés és ifjúság (VIII. Rész, 3. Fejezet, 126. Cikkely),
• kultúra (LX. Rész, 128. Cikkely),
• közegészségügy (X. Rész, 129. Cikkely),
• transzeurópai hálózatok a közlekedés, a távközlés és az energia infrastruktúrák szektoraiban (XII. Rész, 129d Cikkely),
• gazdasági és társadalmi kohézió (XIV. Rész, 130b Cikkely: helyzetjelentés, 130d Cikkely: a strukturális alapok és 130e Cikkely: az Európai Alap a regionális fejlesztés számára).

Ezenkívül, a Bizottsággal tanácskozni lehet minden olyan esetben, amelyet a Tanács vagy a Bizottság szükségesnek tart.

A Régiók Bizottsága saját kezdeményezésére is véleményt nyilváníthat az általa szükségesnek tartott esetekben, ami lehetővé teszi, hogy szorosan kövesse az Európai Közösség olyan törvényes szabályainak alkalmazását, amelyek következményekkel járnak a regionális és a helyi önkormányzatok számára.

Milyen új rendelkezéseket ír elő az Amszterdami Egyezmény?

A Régiók Bizottsága mindent elkövet hatáskörének bővítése érdekében. Az Amszterdami Szerződés pozitív változást hozott. A Szerződés ugyanis kiterjesztette azokat a területeket, ahol a Tanács és az Európai Bizottság a Régiók Bizottságával köteles konzultálni. Ezen ügyek közé tartozik most már pl. foglalkoztatottság, szociális kérdések, közegészségügy, környezetvédelem, szociális alap, szakmai képzés, közlekedés. A Régiók Bizottsága teljes autonómiát kapott és a Gazdasági és Szociális Bizottságtól függetlenül működhet a jövőben. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy az önállóság növekedése mellett a Bizottságnak továbbra is tanácsadói, véleményezési jogköre van.

Az eddigi működés mérlege

Mivel a Régiók Bizottságának felállítása a föderális alapokon nyugvó Európai Unió irányába való elmozdulás egyik egyértelmű jele volt - ezért éles ellenállást váltott ki számos tagállam részéről -, hatásköre még mindig igen korlátozott. A nehézségek ellenére, vagy éppen azok által ösztönözve a Régiók Bizottsága mégis önmagát a szubszidiaritás őrzőjének tekinti, helyét keresve az EU intézményrendszerében, a "régiók Európájában".

Magyarország és a Régiók Bizottságának kapcsolata

Magyarország, tagsága esetén - ha a jelenlegi szabályok nem változnak - 9-12 főt delegálhat a Régiók Bizottságába. A tagállamok a saját belső eljárási rendszerük alapján delegálják a regionális és helyi szervek küldötteit, ezért a tagság előtt megfelelő delegálási, választási rendszert kell kialakítani hazánkban is.

A Régiók Bizottsága fontos szerepet játszik az országok közötti kapcsolatépítésben, továbbá az ismeretek és tapasztalatok cseréjének ösztönzésében. Ez a háttérmunka segítheti a társulási szerződést aláírt országokat abban, hogy felkészüljenek a tagságra, és részt vegyenek azokban a regionális programokban, amelyek az EU tagállamok és régiók számára elérhetők.

A Régiók Bizottsága már kezdeményezte a kapcsolatfelvételt az Önkormányzati Szövetségek Tanácsával is. Elmondható, hogy igen jó kapcsolat alakult ki a két szervezet között, aminek keretében egy konferencia is megrendezésre került.

---

Tartalomjegyzék * nyolcadik évfolyam, 12. szám * 1998. december

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.