HATÁRTALANUL

EU-HÍREK

Csatlakozásra felkészítő segélyalapok

Az EU külügyminiszteri tanács - az Agenda 2000 reformcsomagról folyamatosan zajló eszmecserék részeként - a kelet-európai társult jelölt országok jövőbeni pénzügyi támogatását vette szemügyre. Ennek alapján az Európai Bizottság 2000-2006 között a jelölt országok támogatására - három különböző formában - összesen 21 milliárd ECU elkülönítését javasolta: évi 1,5 milliárdot a továbbra is létező PHARE-programra, 0,5 milliárdot egy most létrehozandó agrárfejlesztési alapra és évi 1 milliárdot a 2000-től létrehozandó csatlakozásra felkészítő alapra (ISPA).

A tanácskozást követő tájékoztató szerint az ISPA sok tekintetben hasonló lesz a jelenlegi tagoknál alkalmazott úgynevezett kohéziós alapokhoz. Az ISPA célja, hogy a csatlakozás idejére a belépő új tagok kialakítsák a csatlakozás feltételéül szolgáló intézményi, jogi és személyi feltételeket. Itt is alapelv, hogy a támogatást az EU konkrét projektekre adja, amelynek felerészben a környezetvédelmet, felerészben a közlekedés-fejlesztést kell szolgálniuk. Az egy országra jutó segélyhányadot a népesség, a vásárlóerőben kifejezett egy főre jutó GDP és a területnagyság alapján határozzák meg.

Mint minden térítésmentes támogatást, a Bizottság az ISPA-t is azzal a feltétellel folyósítja, hogy az konkrét projektre szól, és egy bizonyos hányadot a kedvezményezett országnak kell társfinanszíroznia. A Bizottság jelenlegi álláspontja szerint az EU-támogatás 75 százalék lesz, a fennmaradó 25 százalékot a támogatást igénybevevő államnak kell finanszíroznia, bár kivételes esetben az EU részesedés 85 százalék is lehet.

Az ISPA pénzek kezelésével külön testületet bíznak meg. Teljes volt az egyetértés abban, hogy az ISPA-támogatásoknak csupán 2 százalékát lehessen tanácsadásra és szakértői költségekre fordítani.

Forrás: MTI EuroAtlanti Hírlevél 59. szám (1998. október 26.)

Az Európa Tanács kibővítése

Az európai szervezetek közül elsőként az Európa Tanács fogadta tagjai közé a közép- és kelet-európai államokat. A szervezet keleti bővítésének folyamata 1989-ben kezdődött, amikor a Miniszteri Bizottság határozott arról, hogy meghívja Magyarországot és Lengyelországot az Egyezményhez való csatlakozásra. A közép- és kelet-európai országok közül elsőként Magyarország lett a szervezet teljes jogú tagja 1990-ben.

A tagfelvételi kritériumokat alapvetően az Európa Tanács Statútuma tartalmazza. A 3. cikkely értelmében a szervezet mindegyik tagjának:

  • el kell fogadnia a jogállamiság alapelvét,
  • biztosítania kell az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat,
  • késznek és képesnek kell lennie a szervezet célkitűzéseinek megvalósítása érdekében történő együttműködésre.
Az általános és elvi tagsági kritériumokat a szervezet állam- és kormányfőinek 1993-ban megtartott első, bécsi csúcstalálkozója pontosította. A csúcstalálkozó politikai nyilatkozata értelmében a taggá váláshoz az alábbi feltételeket kell teljesíteni:
  • demokratikus alapon működő, a jogállamiság, és. emberi jogok tiszteletben tartásának alapelveit tükröző intézmény- és jogrendszer,
  • általános, szabad és titkos választások,
  • szólásszabadság biztosítása ( a sajtó számára is),
  • nemzeti kisebbségek védelme,
  • a nemzetközi jog betartása,
  • ezek bizonyításához elengedhetetlen az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltak elfogadása.
A keleti kibővítés során kialakult tagfelvételi gyakorlat egyik jellegzetessége, hogy a szervezet tagjai sorába fogadott olyan államokat, amelyek ugyan nem feleltek meg minden szempontból a tagfelvételi kritériumoknak, de "expressis verbis" kötelezettséget vállaltak azok utólagos teljesítésére. Ezen kötelezettségek teljesítésének ellenőrzésére, az azok kapcsán felmerült problémák, hiányosságok azonosítása és orvoslása érdekében a szervezet politikai ellenőrző (monitoring) mechanizmusokat hozott létre. Ennek eredményeként a szervezet három fő szerve, a Miniszteri Bizottság, a Parlamenti Közgyűlés és a Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa is működtet ellenőrző rendszert. A tagáliamok felismerték, hogy az ellenőrzés hatékonysága, eredményessége a szervezet hitelességének feltétele. Ezért is vált az utóbbi időszak egyik központi politikai kérdésévé az ellenőrző mechanizmusok kérdése.

Forrás: Külügyminisztérium Szóvivői tájékoztató (1998. október 28.)

EBESZ Miniszteri Tanácsának soros ülése

1998. december 2-3-án Martonyi János külügyminiszter részt vesz az Európai Bizottsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Miniszteri Tanácsának soros 7. ülésén Oslóban.

Az Európa Tanács (ET) soros elnökeként Martonyi János várhatóan találkozik Knut Vollebaek norvég külügyminiszterrel, aki az EBESZ soros elnöki tisztét tölti be 1999-ben.

A magyar elnökség prioritásai között szerepel az ET és más nemzetközi szervezetek közötti kapcsolatok elmélyítése, a strukturáltabb párbeszéd kialakítása. Szerepel az elnökség napirendjén az un. 2+2-es találkozók, tehát az ET-EBESZ és az ET-EU találkozók előkészításe, amelyekre a jövő év elején kerül sor.

A magyar elnökség szorgalmazza a regionális és határokon átnyúló együttműködés erősítését, hiszen a nemzetközi együttműködés e formája a jövő Európájában igen fontos szerepet tölthet be. 1999. tavaszán várhatóan Sárospatakon kerül sor egy nemzetközi kornferenciára, amely a regionális és helyi önkormányzatok határon átnyúló együttműködésének kérdéseivel foglalkozik. A találkozó napirendjén többek között a kulturális és természeti örökség védelme is szerepel.

A magyar elnökség célkitűzéseivel összhangban, Martonyi János találkozik majd a Monitoring Bizottság képviselőivel, illetve részt vesz a Parlamenti Közgyűlés januári ülésszakán, amelynek napirendjén a Bölcsek Tanácsának az ET strukturális reformjáról szóló jelentésének gyakorlati megvalósítása szerepel.

Magyar vonatkozású fontos fejlemény, hogy a Miniszteri Bizottság értékelte a budapesti székhelyű Európai Ifjusági Központ hároméves tevékenységét és döntést hozott arról, hogy az Ifjusági Központ az ET állandó intézménye lesz.

Forrás: Külügyminisztérium Szóvivői tájékoztató (1998. november 25.)

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) olyan összeurópai biztonsági szervezet, amelynek hatósugara Vancouvertől Vlagyivosztokig terjed. Az együttműködésben 54 részes állam vesz részt.

Az EBESZ Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) néven kezdte meg munkáját azzal a céllal, hogy a Kelet és a Nyugat közötti multilaterális megbeszélések és tárgyalások fórumaként szolgáljon. Az EBEÉ államai, köztük Magyarország, által 1975-ben aláírt Helsinki Záróokmány tartalmazza az államok egymás közötti magatartásának alapelveit, illetve saját polgáraikkal szembeni kötelezettségeit.

Az EBEÉ-folyamat kiemelkedő eseménye volt az 1994. decemberi budapesti csúcsértekezlet, amelyen döntés született az EBEÉ szervezetté történő átalakításáról. Ez a változás új politikai impulzust adott az EBESZ-nek, és egyben tükrözte a megváltozott helyzetet. Az azóta eltelt időben folyamatosan erősödik az EBESZ átfogó biztonsági szervezet jellege, amely alkalmassá teszi arra, hogy az új, XXI. századi európai biztonsági modellről szóló Dokumentum/Charta kidolgozásának műhelye legyen. Az 1996-os lisszaboni csúcstalálkozó továbbfejlesztette az EBESZ-nek a biztonság és a stabilitás minden dimenziójában játszott kulcsszerepét.

Az EBESZ hagyományos feladatainak megőrzése mellett (preventív diplomácia, válságkezelés és utókezelés), intézményein keresztül is nagy hangsúlyt helyez az államok által vállalt kötelezettségek végrehajtására és ellenőrzésére (pl. Nemzeti Kisebbségi Főbiztos intézménye). Az EBESZ újabban vállalt feladatai közé tartozik a kelet-európai és a középázsiai országok demokratikus átalakulásának segítése, különösen a demokratikus intézmények felállításához nyújtott segítség.

A magyar diplomácia a kezdetektől fogva, aktív tevékenységet fejtett ki mind az EBEÉ, mind az EBESZ különböző fórumain és testületeiben. Ennek példája, hogy 1995-ben a magyar külügyminiszter töltötte be az EBESZ soros elnöki tisztét, és jelenleg magyar diplomata tölti be az EBESZ Konfliktus Megelőző Központja igazgatói posztját.

Forrás: Külügyminisztérium Szóvivői tájékoztató (1998. november 25.)

Önkorkép
Tartalomjegyzék * nyolcadik évfolyam, 12. szám * 1998. december
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.