| ||
FALUMEGÚJÍTÁS AUSZTRIÁBANAusztriai falumegújítást bemutató tanulmányutat szervezett az Europ(ische ARGE a témában érintett és érdeklődő közép-kelet-európai országok szakembereinek 1998. szeptember 28. és október 1. között, melyen hét országból 48 szakmabeli vett részt. Hazánkat Skultétyné Győrffy Anette, az Észak-dunántúli Területi Főépítészi Iroda munkatársa és Csutiné Schleer Erzsébet, Budakeszi város főépítésze képviselték. A program első állomásaként megtekintett alsó-ausztriai Obermarkerdorf példája mintaértékű volt, ahol az egész falu részt vett a megújítási folyamatban. Az 1985-ben megalakított Falumegújító Egyesület (16 fős vezetőséggel) a mai napig kreatívan tevékenykedik a kultúra, társadalom, idegenforgalom és a környezetvédelem terén, a lakosság bevonásával. Gars am Kamp, mint az alsó-ausztriai falvak többsége a mezőgazdasági termelésre rendezkedett be. A "Landentwicklung", azaz a vidék fejlesztése a szegényebb régiók alternatívája. Ez a falu a biotermékek előállítására specializálódott, melyet az állam is támogat. Alapvető céljuk a helyi igények és a környező települések lakosságának kiszolgálása. A tartományi fővárostól 20 km-re fekvő Eschenaut 1988-ban egy szakbizottság "ökofalunak" nyilvánította. E projekt célja a település gazdasági, ökológiai fejlesztése, a falu sajátosságainak megóvása és a mezőgazdasági, erdőgazdasági értékteremtés volt. A felső-ausztriai Seekirchenben, - ahol a mezőgazdasági termelés mellett üzemi, kereskedelmi tevékenység is folyt - a falumegújítás 8 éve kezdődött. Az átalakítás során a falu központjában fórumot hoztak létre; óvodát, iskolát építettek. A település tervezője, akit 6 pályázó építész közül választottak ki, a lakosság aktív bevonásával dolgozik. A 2100 lakosú Steinbach a faluban működő, világhírű késgyár bezárása után mély krízisbe süllyedt, amiből közösségi összefogással sikerült kikerülniük. Ehhez azonban új célokra és fejlesztési koncepciókra volt szükség, melyben a kulcsszavak a motiváció, együttműködés, konfliktusmegoldó-képesség, közösségfejlesztés és az értékközpontúság voltak. A háromnapos program során szerzett ausztriai tapasztalatokat érdemes alkalmazni a hazai gyakorlatban is. Az egyik legfontosabb tanulság, hogy a különböző adottságú térségek gazdasági feladatainak átfogó meghatározása, valamint a támogatási rendszer kidolgozása kormányzati szintű megoldást igényel. A másik fontos tényező, hogy mivel a falumegújítás alulról építkező rendszer, ez a települések nagyfokú önállóságát és vállalkozási kedvét igényli. Így az önkormányzatok feladata a település előnyös és hátrányos tényezőinek feltárása, helyi munkalehetőségek megteremtése, környezetbarát technológiák alkalmazása, valamint a lakosság bevonása a tervezés és később a megvalósítás folyamatába. Tartalomjegyzék * nyolcadik évfolyam, 12. szám * 1998. december Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn. |