 |
|
Indul a tavaszi ülésszak
Az Országgyűlés elnöke tavaly év végén javasolta, hogy ezentúl háromhetes rotációban ülésezzen a T.Ház. Az ellenzék nem értett egyet a kezdeményezéssel, ám februárban e munkarend szerint kezdte meg munkáját a parlament. Először a bizottsági tárgyalások indultak meg.
Az új parlamenti munkarend lényege, hogy a képviselők az egyik héten a bizottságokban foglalkoznak az Országgyűlés elé kerülő javaslatokkal, a másik héten a plenáris ülés zajlik és egy következő hetet szánnak az egyéni kerületi képviselői munkák ellátására. Az új rendszerben – a házelnök várakozásai szerint – a kormány törvényelőkészítő tevékenysége és a parlamenti munka is javulni fog. Erre azért is szükség van, mert a kabinet az első félévben 22 törvény megszavazását várja a képviselőktől.
Áder János, az Országgyűlés elnöke leszögezte: az ülésnapok száma így sem csökken. Ha a következő félévben a parlament és a kormány is belerázódik az új munkastílusba, ötnapos munkahét mellett a tárgyalásra fordított idő az előző ciklusokban biztosított plenáris időkeret szerint alakul, s kellő óraszám áll rendelkezésre a javaslatok megvitatására. Ellenben arra nem látott lehetőséget, hogy februártól – a Házszabály módosítása nélkül – a hét első két napján túlmenően is elhangozzanak napirend előtti felszólalások az üléseken.
A választókerületi hét bevezetésére vonatkozóan felidézte Szabó Lajos Mátyás szocialista képviselő megegyező tartalmú módosító javaslatát, aki már 1994-ben kérte a parlamenti munkarend ilyen értelmű módosítását.
Az Országgyűlés elnökének hosszas tárgyalásokat követően sem sikerült meggyőznie az ellenzéket az új munkarend bevezetésének ésszerűségéről. Egyedül a Csurka István vezette MIÉP állt ki az elképzelés mellett, feltéve, ha biztosítékot kapnak arra, hogy a bizottsági üléseken történtekről a nyilvánosság megfelelően értesülhet. A szocialisták és a szabaddemokraták egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy a javaslat célja: a parlament ellenőrző szerepének csökkentése, s az ellenzéki megnyilvánulások visszaszorítása a sajtóban. A szocialisták frakcióvezető-helyettese alibi-javaslatnak minősítette azt is, hogy a házelnök az eddigi két és fél óra helyett négyórás interpellációs időszak bevezetését ígérte. Ezért, az úgynevezett otthoni héten, a szocialisták megfelelő akciókat szerveznek, s nyilvános lakossági és szakmai fórumokon teszik fel majd azokat a kérdéseket, amelyeket egyébként a parlamentben fogalmaztak volna meg – jelentette be a politikus. A szabaddemokraták több olyan ellentmondást fedeztek fel a Áder János indítványában, amely véleményük szerint alkotmányellenes.
A házelnök tavaly év végi zárósajtótájékoztatóján bejelentette: a T.Ház az elmúlt fél évben 28 új törvényjavaslatot, 32 törvénymódosítást, 57 országgyűlési határozatot és egy politkai nyilatkozatot fogadott el. Az ellenzék által benyújtott 38 önálló indítványból kettőt fogadtak el: amelyek vizsgálóbizottságok létrehozására tettek javaslatot. A negyven kormánypárti indítványból 13-at hagytak jóvá.
Két kormánypárti képviselő önálló módosító indítványt nyújtott be a területfejlesztéshez kapcsolódó egyik jogszabály igazságtalanságának korrigálására. Rajcsányi Péter és Rapcsák András (Fidesz) javasolták, hogy változtassanak a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. számú országgyűlési határozat több pontján. A módosítás lényege: ne csak az országos átlag 75 százaléka alatti GDP-mutatóval rendelkező megyék települései igényelhessenek fejlesztéseikhez, beruházásaikhoz száz százalékos arányú állami támogatást. A bírálóbizottság vegye figyelembe azt is, ha a pályázó település, avagy települések – bár a megyéjük mutatója jobb a meghatározottnál – hátrányos helyzetben vannak más pályázókhoz képest, amelyek esetleg rossz mutatójú megyében, ám mégis jobb gazdasági helyzetben vannak. Az indítványt mind a kormány, mind ellenzéki és kormánypárti képviselők is egyöntetűen támogatták.
Danka Lajos, a környezetvédelmi bizottság előadója Vas megye és kistelepülései példáját hozta bizonyítékként az eddigi igazságtalan szabályozás reformjának szükségességére. A megye csatornázottsága nem éri el a 60 százalékot. A legszebb részeken, az Őrségben az alap-infrastruktúra kiépítését sem tudták megoldani, a megye közlekedése pedig katasztrofális. Szemben jó pár keleti megyével nekünk nincs autópályánk, sőt egy számjegyű – a 8-as – főút is csak a megye déli határát érinti, ami egyébként enyhén szólva balesetveszélyes – mondta. Az egyetlen előny az EU-államok felől való jó megközelíthetőség. De az őrség nem tud alternatívát nyújtani a jól kiépült szlovén idegenforgalommal szemben, amíg a gáz, a csatorna, az utak problémája nincs megoldva – hívta fel a figyelmet a képviselő. A megye kistelepülései azonban nem tudnak állami forrásokat szerezni, mert saját erőt alig tudnak felmutatni, a megye mutatói azonban a városok eredményei miatt nem rosszak.
A szabaddemokrata Kovács Kálmán e gondolatmenethez még hozzátette: ha változtatnak a rednszeren, több lesz az igénylő, következésképpen többet kell elkülöníteni ezekre a célokra. Frakciótársa Kis Zoltán arra figyelmeztetett, hogy el kellene már szakadni a megyerendszerhez kapcsolódó fejlesztésektől és pontosan meghatározni, hogyan lehet hatékonyan megvalósítani a település-, a térség- és a területfejlesztést.
Bizonyára – nem hivatalosan – szóba kerül majd hatpárti, választójogi reformmal foglalkozó bizottság ülésén a szocialisták nemrég felvetett javaslata: Alkotmánymódosítással a parlament tegye lehetővé a közvetlen köztársasági elnökválasztás bevezetését. Az ellenzéki erő nyilvánvalóan így szeretné megakadályozni azt, hogy – a kisgazdák és a Fidesz kormányalakításnál született, ám hivatalosan nyilvánosságra nem került alkuja eredményeként – esetleg Torgyán József, kisgazda pártelnök legyen Göncz Árpád utóda az elnöki székben.
Bár az FKGP változatlanul a közvetlen elnökválasztás híve – nyilatkozta válaszul Turi-Kovács Béla frakcióvezető-helyettes – , mégis azt szeretnék, ha a 2000. évi választást még a parlament bonyolítaná. Véleményük szerint, az államfőválasztás módjának megváltoztatásával együtt a köztársasági elnök alkotmányos jogosítványainak módosítását is kezdeményezni kell. Mivel Magyarországon jelenleg kancellári jellegű kormányzati berendezkedés él – azaz, erős pozíciójú miniszterelnök által irányított kormány és közjogi értelemben gyenge jogosítványokkal rendelkező köztársasági elnöki hatalom a jellemző –, nem képzelhető el, hogy a ciklus alatt új típusú államformára térjünk át. Egyébként pedig konkrét javaslat nélkül nem tud nyilatkozni arról, támogatják-e a szocialisták módosítási kezdeményezését. A kisgazda politikus úgy nyilatkozott: ez a téma semmilyen feszültséget nem okoz a koalícóban.
Rövidtávon tehát egyetértenek a koalíciós partnerek, hiszen Répássy Róbert frakcióvezető-helyettes is úgy nyilatkozott, hogy pártja nem tartja elképzelhetőnek ezt a reformot. Ám hangsúlyozta azt is, hogy a Fidesznek ebben 1989-es, Nemzeti Kerekasztal tárgyalásai óta nem változott a kialakult álláspontja. Vagyis csak a köztársasági elnök közvetett választását támogatják. Nem látnak okot a jelenlegi közjogi rendszer alapvető módosítására, amely a már említett kancellári típusú alkotmányos berendezkedést teszi lehetővé. Számukra sem egyértelmű, hogy a szocialisták változtatni akarnak-e a köztársasági elnöki hatáskörön is. Ha ezt növelni akarják a parlament, illetve a kormány hatáskörének rovására, azzal semmiképpen nem értenek egyet.
Kizárólag az elnök személye körüli egyetértés hiánya miatt nem született lapzártánkig megállapodás a választási rendszer reformját előkészítő parlamenti bizottság létrehozásáról. Csak öt frakció tartotta elfogadhatónak, hogy a testületet az alkotmányügyi bizottság elnöke, a kisgazda Pokol Béla vezesse. A fideszes Répássy Attila a tárgyalásokon inkább az elnöki rotáció mellett érvelt, és közölte: nincs felhatalmazása arra, hogy beleegyezzen a személyi javaslatba.
A testület, az előzetes tervek szerint, a megalakulásától számított fél évig működne, s határozat-tervezetet készítene a választási rendszer reformjának lehetséges irányairól, és a szükséges változtatásra vonatkozó szabályozási tematikáról. Határozatot pedig legalább öt egyetértő szavazattal hozhat a bizottság. Minden képviselőcsoport két képviselőt delegálna, frakciónként egy-egy szavazati joggal Az alelnököket az MSZP és az SZDSZ adná, s a bizottság munkájában, természetesen szavazati jog nélkül, részt vennének a kormány illetékes képviselői is.
Felvetődött az is, hogy a parlament munkáját, többek között, létszámcsökkentéssel lehet elérni. A szabaddemokraták azt kérték, hogy a paritásos alapon létrejövő bizottság felhatalmazása csak három hónapra szóljon és a képviselők ne kapjanak külön díjazást az itt végzett munkájukért. Kórodi Mária elmondta: pártja azt tartaná célszerűnek, ha a testület kizárólag a szűk értelemben vett választójogi reformmal foglalkozna. Az uniós csatlakozással kapcsolatos feladatok, illetve a közigazgatási reform kérdése ne szerepeljen a grémium napirendjén. Bánk Attila kisgazda politikus ellenben javasolta, hogy a hat parlamenti párt folytasson tárgyalásokat az Alkotmánybíróság szerepéről is. A hírek szerint egyik frakció sem zárkózott el az indítványtól.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 1-2. szám * 1999. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.