Ösztönző tervek?

Az Országgyűlés tavaly, az utolsó napokban fogadta el az 1999. évi költségvetést, benne a helyi önkormányzatok ez évi pénzügyi lehetőségeit alapvetően meghatározó bevételi forrásokat. A törvényjavaslat végszavazását tekintve úgy vélem, a képviselők nem lehetnek elégedettek az „eredménnyel". Bár a többszáz módosító javaslatból – pártállástól függetlenül – az önkormányzatok bevételi forrásainak növelésére és a kötelező tartalékolásból az önkormányzatok kiemelésére tettek kísérletet, az utolsó fázisban az ellenzék mégis magára maradt. A módosító javaslatokat a kormánykoalíció leszavazta. Ennek következményeként az önkormányzatok jövedelemhelyzete a tavalyihoz képest reálértékben romlik, még akkor is, ha az év során csak a központilag elhatározott 11 százalékos infláció valósul meg.

A szabályozásról, az elosztás elveiről

A költségvetési törvény kapcsán ötven más törvény módosítására is sor került. Ebből tíz érinti közvetlenül az önkormányzatokat. Külön figyelmet érdemel az 1998. évi költségvetési törvény módosítása. Ennek révén a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére 50 milliárd forint került az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába.

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozását 1999-ben is a bevételeken alapuló normatív elosztás határozza meg.

Az önkormányzatok központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételei, a létszám 2 százalékos csökkenése, valamint a saját bevételek várható növekedése együttesen 13 százalékos átlagkereset-növekedésre teremtenek fedezetet. A dologi kiadásokra is több fordítható és a tárgyi eszközök felhalmozási kiadásai is bővülhetnek 1998-hoz képest. Meg kell azonban jegyezni, hogy az egyes önkormányzatok jövedelemhelyzete 1999-ben is igen eltérően alakul, így a kiadási struktúrák is nagy különbségeket mutatnak.

Tovább erősödik az elosztás során a normativitás, a területi kiegyenlítés, a szolidaritás elvének érvényesülése, a jövedelemkülönbségek mérséklésére való törekvés, a társulások ösztönzése.

Hivatalosan 11 százalék az infláció

1999-ben az önkormányzatok bevétele a központi költségvetési kapcsolatokból 8,7 százalékkal növekszik az 1998-ban meghatározott bevételhez viszonyítva. A központi számítások szerint az infláció mértéke várhatóan 11 százalék lesz!

Az összes központi forrás 640 milliárd forint. Ebből a személyi jövedelemadó átengedett összege mintegy 200 milliárd forint. Állami hozzájárulások és támogatások címén az önkormányzatok 440 milliárd forint bevételhez jutnak.

A központi források alakulása 1998-ról 1999-re a táblázatban követhető. A költségvetési törvény alapján az Országgyűlés elrendeli a központi költségvetés általános tartalékának 1999. januárban történő megemelését a támogatási előirányzatok 1,9 százalékos mértékű csökkentésével.

A helyi önkormányzati körben ezt a következők szerint kell végrehajtani:

• A tartalék növelése a helyben maradó (15 százalék) személyi jövedelemadó terhére, azzal arányosan történik. A végrehajtás nem érinti az önkormányzatokat normatívan megillető személyi jövedelemadót, a jövedelemkiegészítés szabályait és összegeit.
• A fentiek szerinti összeget az önkormányzatok a költségvetésükben céltartalékként irányozzák elő.
• A céltartalékok önkormányzatonkénti összegét a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben hirdeti ki.
• Az önkormányzatok nettó finanszírozása a céltartalékkal csökkentett személyi jövedelemadó összegének figyelembevételével történik. Változásra a pénzügyminiszter 1999. július 31-éig, a kormány részére benyújtott jelentése alapján, az általános tartalék részét képező elkülönített tartalékról hozott döntést követően kerülhet sor.
  A személyi jövedelemadóról, valamint az állami hozzájárulásokról és támogatásokról a költségvetési törvényjavaslatban foglaltak alapján lapunk 1998. novemberi számában részletes tájékoztatást adtunk.

Változás történt a bevételekben is

Az 1997-ben bevallott személyi jövedelemadó 40 százaléka illeti meg együttesen az önkormányzatokat. Ez 11,6 százalékkal több bevételt jelent az önkormányzatoknak, mint 1998-ban. A mintegy 200 milliárd forintból:

• 75 milliárd forint (15 százalék) illeti meg helyben az önkormányzatokat;
• 87 milliárd forint (17,4 százalék) normatív módon kerül felosztásra különböző, a novemberi lapszámban ismertetett jogcímeken;
• 38 milliárd forint (7,6 százalék) a bevételben meglévő aránytalanságok mérséklését szolgálja.

A költségvetési törvény szerint – a 4. számú melléklet I. 1. pontjában ismertetett számítási módszer alapján – a jövedelemkülönbségek mérséklése érdekében a települési önkormányzatok vagy kiegészítést kapnak, vagy csökkentik a központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásaikat. A juttatás, vagy elvonás és annak mértéke a helyben maradó személyi jövedelemadó és az iparűzési adóból elérhető bevétel meghatározott hányadának az egy főre jutó együttes összegétől függ.

A személyi jövedelemadóból bármely jogcímen az önkormányzatokat megillető bevételt önkormányzatonként és jogcímenként részletezve a pénzügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletben hirdeti ki.

Megállapítható, hogy a személyi jövedelemadó önkormányzatokat együttesen megillető összegében dinamikusan növekszik a normatív módon elosztott rész, ami idegen ennek a forrástényezőnek a szabályozási rendszer kiinduló filozófiája szerinti szerepétől. Egyre inkább erősödik a személyi jövedelemadó normatív hozzájárulás jellege. Az önkormányzati gazdálkodás pénzügyi szabályozórendszerének felülvizsgálata során érdemes lenne ezt a jelenséget a „helyére tenni".

Az állami hozzájárulások és támogatások együttes összege 440,5 milliárd forint, ami 7,5 százalékkal több bevételt jelent 1998-hoz képest.

Darázs Ida

Megnevezés	Oszággyűlési előirányzat		Változás
	1998.	1999.	öszege	százaléka
személyi jövedelemadó	179,1	199,8	20,7	111,6
állami hozzájárulások	409,9	440,5	30,6	107,5
összesen	589,0	640,3	51,3	108,7

A legfontosabb tíz módosuló törvény

• a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
• a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
• a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény,
• az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény,
• a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény,
• a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes jogszabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény,
• a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény,
• a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény,
• az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,
• a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CXLVI. törvény.

Az 1993-ban hatályba lépett államháztartási törvény (Áht) szinte folyamatosan változik. Az Áht. módosítása az 1999. évi költségvetési törvény keretében is nagy terjedelmű, de az önkormányzatok számára mégsem tartalmaz olyan nagy horderejű változásokat.

A helyi önkormányzatokat érintő jelentősebb változásokról:

• a helyhatósági választások évében a választás napját megelőző 30 nappal a jegyző részletes jelentést tesz közzé a pénzügyi helyzetről és a megelőző választási ciklusban keletkezett, későbbi éveket terhelő pénzügyi kötelezettségekről;
• az önkormányzat a költségvetési év végét követően elszámol a tényleges mutatók alapján – többek között az új jogcímeken is járó – normatív módon elosztott, központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal;
• az éves költségvetési törvényekből „átemelődik" az Áht-be a jogtalan igénybevétel egyes eseteinél fizetendő kamat, az előírt információ teljesítésének elmulasztásakor alkalmazható szankció, valamint a meghatározott esetekben felszabaduló előirányzatok újraelosztásának szabályozása;
• a rendelkezés megteremti annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza azokat a központosított előirányzatokat is, amelyekhez ugyan év közben juthat hozzá, de felhasználásuk tervezhető;
• a Kincstár december 20-át követően megelőlegezi – többek között – a helyi önkormányzatoknak a következő évben járó, nettó támogatások és átengedett bevételek 1/13-ad részét annak érdekében, hogy a következő év január 5-éig esedékes járandóságaik fedezete időben rendelkezésre álljon.

• A központi költségvetés 50 milliárd forintot biztosított az ÁPV Rt. részére. Ez az összeg az Alkotmánybíróság 36/1998(IX.16.) AB határozata alapján a gázközművekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezete. Ezt az összeget az ÁPV Rt. privatizációs tartalékába kell helyezni. Felhasználására a privatizációt felügyelő miniszter és a pénzügyminiszter egyetértésével kerülhet sor.
• 1999-től további bevételi forrásra nyílik lehetőségük az önkormányzatoknak az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításával. Eszerint ugyanis az építési bírság befolyt összegének 30 százaléka az érintett építmény helye szerinti települési önkormányzatot, 30 százaléka pedig az első fokon eljáró építésügyi hatóságokat illeti meg.

1999-ben közoktatás címen 212 milliárd forint normatív hozzájárulás illeti meg az önkormányzatokat. 1998-hoz képest a normatív állami hozzájárulás jogcímeinél bekövetkezett változások célja a feladatokhoz jobban igazodó forráselosztás.

Megnövekszik az intézményfenntartó társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók ellátásához igényelhető hozzájárulás fajlagos összege is, továbbra is ösztönözve a társulásos forma terjedését. A hozzájáruláshoz az igényjogosultságot a Közigazgatási Hivatal vezetőjének nyilatkozatával kell igazolni. Az igénylés további feltétele, hogy az érintett intézmény közös alapítását és/vagy közös üzemeltetését, az intézmény költségvetésének közös meghatározását írásban rögzítsék.

Az 1998-tól létrehozott új társulásoknál az ellátottakhoz kapcsolódó fajlagos kiadások csökkenését is dokumentálni kell az érintett képviselő-testületek egybehangzó határozataival.

Továbbra is külön-külön jogcímen igényelhet normatív hozzájárulást a 3000 főnél kisebb és a 3000 és 3500 fő közötti lakosságszámú településen az önkormányzat az óvodába, általános iskolába járó gyermekek, tanulók ellátásához.

1999-ben 14,5 milliárd forint (124 százalékkal több, mint 1998-ban) illeti meg az önkormányatokat egyes közoktatási feladatok ellátásához kapcsolódó, normatív módon elosztott, de kötött felhasználású támogatások formájában. A növekedés részben szerkezetváltás következménye, mivel 1999-ben ilyen formában részesülnek az önkormányzatok támogatásban néhány jogcím esetén a tavalyi központosított előirányzatok helyett (pl: pedagógus szakvizsga, továbbképzés, szakkönyvvásárlás, tankönyvvásárlás).

Összesen 5,4 milliárd forintot igényelhetnek az önkormányzatok a központosított előirányzatok közül közoktatási célokra. A szakmai fejlesztések támogatása jogcímen kívül két jogcím 1999-ben jelenik meg a költségvetési törvényben először.
Ezek:

• az 1100 főnél kisebb településen az óvodai nevelés, és az 1–4. évfolyamos általános iskolai oktatás,
• a pedagógiai szakmai szolgáltató és szakértői tevékenységhez kapcsolódó támogatás.

Az előbbi jogcímnél az Oktatási Minisztérium 1999. január 31-éig, a második esetben 1999. március 31-éig jelenteti meg az igénylés, folyósítás és elszámolás rendjét, feltételeit.

Fontos megjegyezni, hogy a minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítés helyett a közoktatási törvény módosításával 1999. szeptember 1-jét követően a kiemelt munkavégzésért új típusú keresetkiegészítést lehet megállapítani. Fedezetének számítási alapja 1500 forint /fő/ hónap.

A közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítményt, többletfeladat ellátását a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére. Ez a keresetkiegészítés megállapítható egy alkalomra, de meghatározott időre is. Az intézményfenntartó – valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve – tervezi meg a keresetkiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az egy főre meghatározott összeg (1999-ben: 1500 Ft) és az intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. Ezt az összeget a fenntartó szétosztja az intézmények között.

Ez a keresetkiegészítési forma 1999. szeptember 1-jétől alkalmazható. Az 1998–1999. nevelési évre, tanévre megállapított, minőségi munkavégzésért járó keresetkiegészítéshez a szükséges pénzügyi fedezetet az intézményfenntartóknak úgy kell megtervezniük, hogy a keresetkiegészítéshez való jogosultságot és a megállapított összeget nem érintheti az új típusú keresetkiegészítés rendszerének bevezetése.

1998-ban léptek hatályba a kulturális szaktörvények. Az azokban meghatározott normatív finanszírozási rendszer 1999-ben nem változik. A helyi önkormányzatokat megillető, a közművelődési és közgyűjteményi feladatokhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, valamint az e feladatokhoz igényelhető központosított előirányzatok együttes összege 10,6 milliárd forint, ami 19,5 százalékkal több, mint az 1998. évi előirányzat.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvények 1998-ban léptek hatályba. A meghatározott önkormányzati körben a gyámügyi és építésügyi igazgatási feladatok ellátására vonatkozó törekvést erősíti az a tény, hogy 1999-ben – 1998-hoz képest – 16 százalékkal több a normatív állami hozzájárulás ezekhez a feladatokhoz.

Az önkormányzatok társulási hajlandóságát hivatott ösztönözni a központi költségvetés azzal, hogy a körjegyzőségek számára az 1998. évi 1 milliárd forint központosított előirányzattal szemben ugyanezen célra 1999-ben 1,5 milliárd forint támogatás áll rendelkezésre.

A helyi önkormányzati hivatásos tűzoltóságok támogatása normatív, kötött felhasználású. Összege 1999-ben 14,9 milliárd forint, ami 28 százalékkal több az 1998. évi előirányzatnál. A finanszírozás több elemes normatíva alkalmazásával történik. A szabályozás figyelembe veszi az egyes ellátási körzetekhez tartozó térségek eltérő természeti és épített környezeti adottságait, a jogszabályban megállapított létszám-normatívákat, a szolgálati törvényből adódó személyi juttatásokat. Normatív támogatási összegek kerültek meghatározásra a tűzoltó felszerelések, a laktanyák működtetéséhez.

A felhalmozási jellegű támogatások 1999. évi összege 64 milliárd forint, ami 14,6 százalékkal több, mint az előző évi előirányzatok. Ezen belül legnagyobb súlya továbbra is a címzett és céltámogatásoknak van. A felhalmozási támogatások minden négy forintjából három forintot ezen a címen kapnak az önkormányzatok. A címzett és céltámogatási rendszer szabályozásában 1998-tól jelentős változások történtek. Az elmúlt év tapasztalatai 1999-re az 1992. évi LXXXIX. törvény kisebb, további változtatását tették szükségessé. A módosítás elsősorban a támogatás hatékonyabb felhasználását, a költségvetés teherviselő képességével való jobb összhangot célozza. A törvénymódosítást a költségvetési törvény tartalmazza.

A fejlesztési támogatások terén a döntés decentralizációjának erősítését szolgálja, hogy a céljellegű decentralizált támogatás jogcímén a tavalyi 4 milliárd forinthoz képest 1999-ben már 6 milliárd forintról dönthetnek a megyei területfejlesztési tanácsok és a Fővárosi Közgyűlés.

A területi kiegyenlítést szolgáló, fejlesztési célú támogatás 1999-ben az infláció tervezett mértékével lehet több mint 1998-ban. Ezen a címen idén 10 milliárd forintot oszthatnak el a megyei területfejlesztési tanácsok az önkormányzatok meghatározott körében.

A költségvetési törvény meghatározza, hogy a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás, valamint a céljellegű decentralizált támogatás pályázati felhívásait legkésőbb 1999. február 28-áig közzé kell tenni. Továbbá, ezen támogatási rendszerek döntés-előkészítési és döntéshozatali rendjét úgy kell kialakítani, hogy az új, induló fejlesztésekre az első támogatási döntések 1999. május 31-éig meghozhatók legyenek.

Az önkormányzatok működőképességének biztosítása érdekében az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő, forráshiányos önkormányzatok, valamint az adósságrendezési eljárás időtartama alatti forráshiány támogatására 1999-ben közel 28 százalékkal több forrást biztosít a költségvetés, mint 1998-ban. Az 1999. évi 9,2 milliárd forint azonban így is csak 1,4 százaléka az 1999. évi, az önkormányzatokat megillető összes központi forrásnak.

Az önkormányzatok likviditási gondjainak enyhítésére 1999-ben 6 támogatási jogcímnél az év elején az önkormányzatot megillető havi támogatási összeg legfeljebb kétszerese igényelhető éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

A szociális ellátási rendszer keretében a feladatok finanszírozási forrásai a központi költségvetésből 1999-ben is a személyi jövedelemadó meghatározott része, a normatív állami hozzájárulások és a központosított előirányzat néhány jogcíme.

Az önkormányzatok feladatköre a lakossági szociális juttatások terén egy feladattal bővül. Ez a lakáscélú adósságkezelési támogatás. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a gyermeknevelési támogatási igény elbírálásáról és a támogatás folyósításáról az illetékes megyei Egészségbiztosítási Pénztár gondoskodik. A feladat tehát „elkerül" az önkormányzatoktól.

A szociális ellátás főbb központi forrásai:

Az átengedett személyi jövedelemadóból

• 45,7 milliárd forint a pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekjóléti ellátások finanszírozását szolgálja. Az összeg elosztása differenciáltan történik, mégpedig: 2500–12500 forint/fő között, a települések szociális jellemzőiből képzett mutatószám szerint. 1999-ben már csak a személyi jövedelemadóból illeti meg ezen a címen támogatás az önkormányzatokat;
• 1999-ben önálló jogcímként jelenik meg a lakáshoz jutás és a lakásfenntartás támogatása, 15,6 milliárd forint összegben. Ez a támogatás is differenciáltan illeti meg az önkormányzatokat: 500–4000 forint/fő összegben a település szociális és lakásellátottsági jellemzőiből képzett mutatószám alapján.

A szociális és gyermekvédelmi intézményrendszer működtetését szolgáló normatív állami hozzájárulások jogcímei és tartalmuk lényegében nem változnak.

A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatok címén az önkormányzatok 12,8 milliárd forint hozzájárulással számolhatnak. A gyermekvédelmi szakellátás és az egyéb intézményi normatív hozzájárulások összege 38,5 milliárd forint. Ebben a támogatási körben a hozzájárulás mértéke 1998-hoz képest 14 százalékkal növekszik. Legnagyobb arányú a növekedés a nappali szociális intézményi ellátásnál (55 százalékos), a hajléktalanok átmeneti intézményeinél (29 százalékos) és a gyermekvédelmi szakellátásnál (26 százalékos).

A központosított előirányzatok közül a szociális feladatok ellátását szolgálja:

• a gyermeknevelési támogatás, amely a három, vagy több kiskorú gyermek családon belüli neveléséhez kapcsolódik. Ezen a címen a támogatás összege az 1998. évi 9,5 milliárd forintról 3,2 milliárd forintra mérséklődik azzal összefüggésben, hogy a már említett 1998. évi LXXXIV. törvény szerint a támogatást az önkormányzatok 1999. március 31-éig folyósítják;
• a lakáscélú adósságkezelési támogatás előirányzata 900 millió forint a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítésére és lakhatási körülményeinek javítására;
• egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére 20,8 milliárd forint áll rendelkezésre a gyermekes családok részére járó rendszeres gyermekvédelmi támogatás önkormányzatok által kifizetett összegének 70 százalékáig, a hajléktalanok rendszeres szociális segélyére, az időskorúak járadékára, a bentlakásos intézményekben ellátottaknak kifizetett támogatások teljes összegében. A támogatási előirányzat az előző évhez képest 21 százalékkal növekszik.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 1-2. szám * 1999. január-február

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.