 |
|
A FŐVÁROS KEZESSÉGET VÁLLAL KÓRHÁZAIÉRT
Vészjelzések
A fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő 19 kórház adósságállománya az elmúlt év végén meghaladta a hatszázmillió forintot. A gazdasági összeomlás határán egyensúlyozó intézmények helyzetét az, a parlament által elfogadott törvény is súlyosbítja, miszerint a hatvan napon túli adóssággal rendelkező kórházakkal szemben ezentúl csődeljárás indítható.
A fővárosi önkormányzat tulajdonában működő kórházak közül eddig négy felett kezdték kongatni a vészharangot. Ezek az intézmények (az utóbbi években felhalmozott tartozások miatt) képtelenek önerőből rendezni adósságaikat. A legnagyobb nehézségekkel küzdő Szent János kórház átmenetileg fellélegezhet: a Fővárosi Közgyűléstől elsőként kapta meg az áldást a hitelfelvételre. Az évente csaknem egymillió járó- és 40 ezer fekvőbeteget ellátó intézmény valószínűleg rendezni tudja adósságát a 240 millió forintos kölcsön jóvoltából. A helyzetet bonyolítja, hogy – politikai célzatú támogatást feltételezve – február elején a kórház főigazgatója lemondott. Az ellenzék szorgalmazza a felelősségrevonást. Januárban a csepeli Weiss Manfréd, illetve a Szent István kórház ügye került a közgyűlés asztalára. Előbbi 90, utóbbi pedig 250 millió forintos támogatást kapott, jóllehet, a kamatok visszafizetésére most még egyik intézmény sem Iát garanciát. A csepeli kórház éppen ezért a 328 millió forintra rúgó össztartozásának csupán töredék részét szeretné a fővárosi önkormányzat segítségével kifizetni, a fennmaradó adósságot önerőből próbálják kiegyenlíteni. Dr. Kollár Zoltán főigazgató elmondása szerint, ha nagyobb összeget igényeltek volna, úgy a kamatterhek előbb-utóbb ismét nehéz helyzetbe sodorták volna az intézményt.
A Szent István kórház – szintén több százmillióra tehető – tartozásának ügye nem most kerül először napirendre. Az intézmény 1992 óta görgeti maga előtt egyre növekvő adósságát. A három évvel ezelőtti központi adósságkonszolidációs program nem hozta meg a várt eredményt, tartozásuk jelenleg mintegy kétszázötvenmillió forintot tesz ki. Noha a Madarász utcai Gyermekkórház és a Péterfy Sándor utcai kórház és rendelőintézet még nem „adott le" vészjelzéseket, többen (főként a fővárosi Fidesz-frakció egészségügyi bizottságba delegált tagjai) tudni vélik, az intézmények a közeljövőben csődöt jelentenek.
A csőd kialakulásának veszélyével egyébként valamennyi gyógyintézménynek számolni kell. Elvileg már akkor is elindítható a csődeljárás, ha a hatvan napon túli tartozás összege csupán egy forint. Ugyanakkor, ha az intézménynek sikerül megegyezni a hitelezőkkel (pontosabban a beszállítókkal), akkor adósságállomány ide vagy oda, nem indul eljárás. Sok fővárosi kórházban kitört a pánik, amikor hírét vették annak, hogy a főváros, úgymond, önkormányzati biztost nevez ki náluk. Szolnoki Andrea, az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes azonban nyugalomra inti az érdekelteket. Mint mondja, az önkormányzati biztos kinevezése nem jelent csődöt. Az intézmények gazdasági ügyeinek rendezéséhez és a szükséges intézkedési terv végrehajtásához kapnak ezáltal segítséget. A biztos a főigazgató mellett munkálkodik, de nem helyette. Februárban előreláthatóan három önkormányzati biztos lát majd munkához, egyik a csepeli, másik a Szent lstván kórházban. A Szent János kórházba kiküldendő szakember dolga már nem csak az lesz, hogy kiderítse a csőd okát, hanem az is, hogy ellenőrizze a városházi hitel felhasználásának mikéntjét.
A fővárosi önkormányzat pozitív hozzáállása átmenetileg megnyugtatta a kórházak jövőjéért aggódókat. Mostanában azonban egyre többen elbizonytalanodtak. A kétkedők úgy vélik, a városházi hitel csupán tüneti kezelés, ráadásul o!yan, ami később súlyos gondokat okozhat. A támogatások visszafizetésének terhét még csak-csak vállalják az intézmények, ám a kamatok fedezésére a kórházvezetők többsége nem lát garanciát. Sokak szerint a kórházak hiába egyenlítik ki a tartozásukat, a kamatok visszafizetésének kényszere újabb hitelek felvételére sarkallja őket, ez pedig előbb-utóbb ismét csődhelyzetet okozhat. Egyelőre úgy tűnik, nincs kiút ebből az ördögi körből. Az egyetlen megoldás – vélik a szakértők – a főváros egészségügyi ellátásának szinte mindent átfogó reformja. Azt viszont csak remélni lehet, hogy az osztályösszevonások, strukturális átalakítások és kényszerű létszámleépítések nem rontják tovább az amúgy is betegeskedő egészségügyi ellátás színvonalát.
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 1-2. szám * 1999. január-február
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.