A rendszerváltozást követően hátunk mögött van nyolc év és túl vagyunk a harmadik szabad helyhatósági választásokon. Mégis a kérdés változatlan: ilyen önkormányzatokat akartunk, ilyen önkormányzatokra van szükségünk? A válasz egyszerűen: nem! Mindez azt jelenti – természetesen nem kétségbe vonva azt a tényt, hogy a demokratikus államrendünk egyik legsikerültebb intézménye a helyi önkormányzat –, hogy a felmerült problémák mellett nem mehetünk el szótlanul, és a megoldásra váró kérdésekre a választ végre meg kell adnunk. A problémák orvoslására több út is járható. Ezen a szinten egy javaslat is körvonalazódik….

Természetesen, a válasznak túl kell lépnie az aktuálpolitikán és egyes pártok szűkre szabott létérdekén. A tárgyilagos válasz megtalálásához szükség van a magyar valóságban működő önkormányzatiság tényleges szereplőinek és a hozzájuk rendelt feladatoknak higgadt számbavételére és értékelésére.

Nem vitás: az önkormányzatiság legfontosabb szereplője a helyi közösség, hiszen őt illeti meg az önkormányzáshoz való jog. Ennek ellenére még mindig tisztázatlan, hogy mit is értünk a helyi közösségen. Annyi bizonyos, hogy a helyi közösséghez való tartozás értelmezéséhez szükség van egyfajta választójogra és bizonyos időtartamú helyi, területi kötöttségre. Azaz, helyben lakáshoz (tartózkodáshoz). Az állampolgárság nemzeti alapon történő értelmezése és megkövetelése előbb-utóbb hangsúlytalanná válik.

Jogszabályi tény az is, hogy a helyi önkormányzati jogok a településen választójoggal rendelkező lakosok közösségét illetik meg. Bár, itt a település szó már szűkítőleg hat, de ennek valóságtartalma ma még elenyésző. Ugyancsak vajmi keveset érnek az önkormányzati jogok gyakorlásában, ha a hozzájuk kapcsolódó konkrét önkormányzati feladat és hatáskörök – szinte kizárólagos – címzettje a képviselő-testület. Vajon elfogadható-e az önkormányzati jogok gyakorlásában a képviselő-testület kizárólagossága akkor, amikor az önkormányzó csak négy évenként nyúlhat e mindenható testület összetételének megváltoztatásához. A válasz evidens, hogy nem. Meg kell teremteni a helyi közösségnek azt a jogát és lehetőségét, hogy a választási ciklus alatt (közben) is rendelkezhessen e témakörben tényleges jogosítvánnyal és szerepkörrel. Nem elképzelhetetlen a gyakorlatban a települési képviselők egyharmadának folyamatos – három évenkénti – újraválasztása. Ez esetben jelölésük akár – kizárólagosan – listán is történhet.

A helyi közösség igazán kézzel fogható egyik helyi szereplője, a települési választópolgárok által közvetlenül választott polgármester. Választását az őt megválasztó közösség településén való állandó ott tartózkodásának tényéhez kellene kötni, miközben ciklusának időtartamát hét-kilenc évben lenne szerencsés meghatározni. Az ilyen jogállású polgármester – mint az önkormányzati jogok letéteményese – nemcsak az önkormányzati feladat- és hatáskörök közvetlen címzettje lehetne, hanem az önkormányzati jogok védelmére is kaphatna jogosítványokat, akár a testülettel szemben is. Elmozdítására – működésének jogszerűtlensége, illetve az önkormányzati érdekek durva megsértése vagy semmibe vétele esetén – meg lehetne találni a kellő és alkotmányos jogi eszközöket. Hivatalát – a testület által megszavazott bér- és létszámkereten belül – maga alakíthatná meg és közvetlenül vezethetné is.

A jegyző a település, esetleg a térség államigazgatási letéteményese lenne. Jegyzősége segítségével kötelező jelleggel látja el az államigazgatási ügyeket, és mint a központi állam köztisztviselője felelős lenne az adott szintű önkormányzat és szervei tevékenységének törvényességéért, szignalizációs jogosítvánnyal. Életveszély elhárítása esetére akár az önkormányzati döntést fel is függeszthetné. E döntéssel szemben az önkormányzat közvetlenül a bírósághoz fordulhatna, szükség esetén akár kártérítési igénnyel. Az államigazgatási ügyek első fokú általános intézője továbbra is a jegyző és hivatala maradna azzal, hogy hivatalában az állam központi szervei által meghatározott (minimális) létszámú köztisztviselőt köteles alkalmazni. Kinevezése a közigazgatási hivatal vezetőjéhez kötődne, de be kellene szerezni az adott önkormányzati testület egyetértését.

Az önkormányzati jogosítványok közé tartozna még az önkormányzó – kollektív jogalany – által, kilenc évenként közvetlenül megválasztandó önkormányzati biztos, aki egy-egy területi szinten – megyében – őrködne az önkormányzati érdekek felett kellően erős jogosítványokkal. Javaslatot tehetne akár a képviselő-testület feloszlatására avagy a polgármester elmozdítására is pl. az önkormányzati érdekek durva megsértése esetén.

Önkormányzati és egyben állami érdekeket is védene (szolgálna) az önkormányzat területén működő (civil és párt-) szervek által jelölt, de az Állami Számvevőszék elnöke által öt évre kinevezett számvevő. Feladata a közpénzek felhasználásának ellenőrzése lenne megfelelő jogosítványokkal. Megállapításait köteles lenne közzétenni a helyi és szükség esetén a központi lapokban is. Fenti tézisek részletes kifejtésére egy tanulmány keretén belül kerül sor.

dr. Fogarasi József

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 1-2. szám * 1999. január-február

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.