 |
|
Merre az erre?
Az uniós csatlakozás remélt közeledtével az Országgyűlésben némileg felgyorsultak az események a területi igazgatás reformjának kapcsán. A múlt hónapban kezdték meg a képvisel_k a területszervezésr_l szóló törvényjavaslat általános vitáját. Ha nem is a plénumon, de megindult a polémia a májusban kormány elé kerül_, hazánk régiós beosztásáról szóló tervezetr_l is.
A Belügyminisztérium által előterjesztett területszervezési eljárásról szóló javaslatot – módosításokkal – minden frakció támogatta.
A területszervezési kezdeményezésekről a parlament és a köztársasági elnök – a várossá nyilvánítás kivételével – minden esetben négyévente egy alkalommal dönthetne. A kezdeményezést a parlamenti választásokat megelőző év április 30-áig lehet felterjeszteni a belügyminiszterhez. A kormánynak azt szeptember 30-áig kell a képviselők elé vinnie, akik december 31-éig hozzák meg döntésüket. Az év végi határidő köti a köztársasági elnököt is.
Válások és egyesülések
Település általában teljes közigazgatási területtel csatolható át egy másik megyéhez – szól az előterjesztés. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha az új megyehatár kialakítását természetes határvonal – folyó, út vagy sínek – indokolja. A kezdeményezésről legkésőbb három hónapon belül a megyei önkormányzatok közgyűléseinek is állást kell foglalniuk.
Új község alakításánál, válásnál részletesen tájékoztatni kell a lakosságot is. A belügyminiszter érvényes és eredményes népszavazás után, az önkormányzati választások előtti év május 30-áig dönthet a kezdeményezés előterjesztéséről. Új község alakulásánál legkésőbb hat hónapon belül határozniuk kell az érdekelt feleknek a vagyon, a közigazgatási terület megosztásában és a határvonal meghúzásában. Településegyesítésnél a fentebb már említett határidők kötik az illetékeseket.
Várossá nyilvánítás
Annak a nagyközségnek, amely várossá nyilvánítását kéri, részletesen értékelnie kell fejlettségét és térségi szerepét. A kezdeményezés benyújtásának határideje január 31. A javaslat szerint az önkormányzati választás évében nem lehet várossá nyilvánítást kérni. A kezdeményezés értékelésére a belügyminiszter legfeljebb 15 tagú, a törvényben meghatározott összetételű, szakértői csapatot kér fel. A köztársasági elnök határozatának határideje június 30. Az átmeneti rendelkezésekben javasolja az előterjesztő, hogy ebben az évben március 31-éig lehessen várossá nyilvánítást kérni.
A szocialisták részéről Zongor Gábor kijelentette: nem értenek egyet azzal, hogy csak négyévente lehessen területszervezési döntést hozni. Frakciótársa, Göndör István pedig jelezte: módosító indtíványt nyújtanak be annak érdekében, hogy területszervezésről csak a parlamenti választási ciklus közepén születhessen határozat. Bajor Tibor (MSZP) azzal vádolta a kormányt, hogy a települések más megyéhez való csatolásánál, új községek alakításánál, illetve a válásoknál szabott 2001-es határidővel az a célja, hogy a következő parlamenti választások előtt kedvére változtatgathassa az önkormányzatok határait. A kisgazdák szónoka, Szentgyörgyvölgyi Péter indokolatlannak vélte a nagyközség fogalmának használatát a várossá nyilvánításnál. Néhány észrevételre reagálva Pintér Sándor belügyminiszter leszögezte: ragaszkodnak ahhoz, hogy négyévenként csak egyszer lehessen területszervezési döntést hozni. Felhívta az elégedetlenkedők figyelmét arra: ellenkező esetben előfordulhat, hogy egy terület lakosai képviselet nélkül maradnak a parlamentben és a megyében.
Németh Era
Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március
Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.