Közeledik az Agenda 2000, az Európai Unió „költségvetésének" elfogadása. A pénzalapokhoz azonban csak régiók pályázhatnak, így sürgetővé vált hazánk nagyrégiós beosztásának jogszabályi megfogalmazása. A hírek szerint májusban kerülhet a kormány elé az erről szóló tervezet, amelyet a keleti megyék – félve a fejlettebbekkel történő összeolvasztásuktól és forrásaik elvesztésétől – máris kritizálnak. Balsay István, a MEH politikai államtitkára azonban úgy nyilatkozott, hogy a beosztás épp a hátrányos helyzetűeknek kedvez majd. Nem beszélve arról, hogy a csatlakozás után megkétszereződhet a jelenlegi 320 milliárdos, vidékfejlesztésre jutó pénzkeret.

Az előzetes elképzelések szerint, az országot hét régióra osztanák, amelyek 2-4 megyét foglalnának magukba. Optimális méretük 10-15 ezer négyzetkilométer, lakosságuk 1-1,5 millió lenne. A kritizálók ezzel szembeállítják Hollandiát, ahol 12 régiót alakítottak, jóval kisebb, átlagosan 3,4 ezer négyzetkilométerrel és 1,1 millió fővel.

A hatalmon lévők azt ígérik: az új régiók kialakítása nem csorbítja a megyék önállóságát.

A tervezett törvénymódosításról szólva Wekler Ferenc (SZDSZ) úgy nyilatkozott: a három-három megyéből álló hét régió kialakítását átmeneti megoldásként tudják elfogadni. Ám a statisztikai régiók helyett, hosszú távon választott vezetői testülettel rendelkező, önkormányzati régiók kialakítását tartják megfelelőnek. A politikus indokolatlannak és fölösleges pénzköltésnek nevezte, hogy regionális szinten újabb kormányhivatalokat hozzanak létre. Az SZDSZ azt is javasolja, hogy ahol vita alakul ki a régióhatárokról, ott népszavazással döntsenek. Nem értenek egyet azzal, hogy a törvénymódosítás eltörölné a programrégiók alakításának lehetőségét.

Kormánypárti képviselők javaslatára az idegenforgalmi bizottság ajánlja a parlamentnek, hogy Budapest és Pest megye egy régiót alkosson.

N. E.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.