Az adórendszer részeként nyolc éve működnek Magyarországon helyi adók. Az önkormányzati gazdálkodásban egyre nagyobb szerepet játszik a helyi adóból befolyó bevétel. Ez az összbevétel mintegy 10 százalékát tette ki 1998-ban. Tavaly 2672 önkormányzat – az összes önkormányzat 85 százaléka – élt a helyi adók bevezetésének lehetőségével. Ez 135-tel több, mint 1997-ben volt.

A legnagyobb számban megállapított adónem változatlanul a magánszemélyek kommunális adója, amelyet 1525 önkormányzat működtetett területén. A helyi adót bevezető önkormányzatoknak több mint a fele élt ezzel a lehetőséggel, amely az összes önkormányzat 48 százalékát jelenti. A magas bevezetési arány annak tudható be, hogy az adó megállapítása, adminisztrációja viszonylag kevés ráfordítással jár, a kisebb településeken ezt az adónemet könnyebben el lehet a lakossággal fogadtatni, és nem okoz komolyabb anyagi megterhelést. A magánszemélyek kommunális adójának mértékét az önkormányzatok éves szinten általában 2000-3000 Ft közötti értékben határozták meg. Kivétel Pest megye, ahol többségében ennél magasabb adómértékeket állapítottak meg. Az adómaximumot (12.000 Ft adótárgy/év) 27 önkormányzat alkalmazta.

Fokozódó igények

Az önkormányzatok által a másik leggyakrabban működtetett adónem az iparűzési adó, amelyet 1607 helyen vezettek be. Ez 170-nel több önkormányzatot jelent 1997-hez képest. Az iparűzési adót bevezető önkormányzatok körülbelül 80 százaléka 1 százalékban vagy afelett állapította meg az adómértéket. A főváros a legmagasabb adómértéket – 1,4 százalékot – alkalmazta. A helyi adóbevételek iránti fokozódó igényt jelzi az a körülmény, hogy a maximális adómértéket 358 önkormányzat – az iparűzési adót bevezető önkormányzatok 22 százaléka – alkalmazta. Az iparűzési adómértékek emelkedése – az önkormányzati adóbevételek realizálása érdekében – összefügg azzal, hogy 1998-ban a nettó árbevételből az adóalap megállapítása során az anyagköltség 33 százaléka is levonható volt. Gyakori az önkormányzatok körében az, hogy iparűzési adón belül más-más adómértéket alkalmaznak a kereskedelemre, szolgáltatásra, ipari tevékenységre, vendéglátásra, szerencsejátékra, szeszesital árusításra, pénzintézeti és biztosítási tevékenységre. A pénzintézetekre, biztosítókra, játékautomata üzemeltetésre, valamint szeszesital árusítása esetén kevés kivétellel a legmagasabb adómértéket alkalmazták. Az iparűzési adónak az összes helyi adóbevételen belüli aránya évek óta kb. 84 százalék. Az ideiglenes iparűzési adóátalányt 922 önkormányzat vezette be területén, ez 276-tal több, mint az előző évben.

Tág határok

Vállalkozók kommunális adóját 825, építményadót 848 (nem lakás céljára szolgáló építmények után 633, lakás után 215), idegenforgalmi adót 482 (tartózkodási idő után 306, szállásdíj után 8, építmény után 168), telekadót 388 önkormányzat állapított meg.

A vállalkozók kommunális adójának mértékét az önkormányzatoknak több mint a fele az adómaximumban határozta meg. Az építményadónál és a telekadónál az adótételeket tág határok között (építményadónál 20-900 Ft/m2, telekadónál 10-300 Ft/m2) állapították meg. Amíg pl. az elmúlt években a telekadónál nem volt ritka a 10 Ft/m2 alatti adómérték, addig ma már csak elvétve található ilyen alacsony tétel. Az építményadónál a maximális adótétel (900 Ft/m2/év) megállapításának jogával ebben az évben éltek először az önkormányzatok. Lakás céljára szolgáló építmény esetében egy, a nem lakás céljára szolgáló építmény után 14 önkormányzat alkalmazza az adómaximumot.

Megállapítható, hogy az önkormányzatok a vártnál nagyobb arányban éltek a helyi adók bevezetésének lehetőségével. Az adómértékek megállapítása során a települési sajátosságokra is tekintettel vannak. Az adómérték az iparűzési adó esetében jelentősen emelkedett, az építmény- és a telekadónál is növekedés figyelhető meg.

A megcélzott szféra

Érvényesül az a korábbi tendencia is, hogy az önkormányzatok változatlanul a vállalkozói szféra adóztatására törekednek. Az építményadónál jelenleg is az tapasztalható, hogy továbbra is csak kis számban éltek a lakások utáni adómegállapítás lehetőségével. Az építményadón belül elsődlegesen a nem lakás céljára szolgáló építményekre vezettek be helyi adót, azon belül is a műhelyekre, üzlethelyiségekre, garázsokra, irodákra, raktárakra, gazdasági épületekre, üdülőkre, présházakra, külterületi épületekre terjesztik ki az adófizetési kötelezettséget.

A főváros valamennyi kerülete élt a helyi adók bevezetésének a lehetőségével, főleg a nem lakás céljára szolgáló építményeket és a telkeket adóztatják. 1998-ban nem lakás céljára szolgáló építmények adóját 22 kerület, telekadót 16 kerület vezetett be. A fővárosban a nem lakás céljára szolgáló építmények után 5 kerület alkalmazza a legmagasabb adótételt. Telekadó esetében 9 önkormányzat élt a legmagasabb adómérték bevezetésének lehetőségével. Ugyanakkor, mindössze 4 önkormányzat vezette be területén magánszemélyek kommunális adóját. A szállásdíj után megállapítható idegenforgalmi adó és az iparűzési adó a főváros egész területén egységesen funkcionál.

Csökkenő fővárosi arány

A helyi adóbevételek 1998. évi országgyűlési előirányzata 110 milliárd forint volt. Ezzel szemben, előzetes adatok alapján, mintegy 135 milliárd Ft bevétel keletkezett.

Az iparűzési adó országosan 113,6 milliárd Ft, ez 20 milliárddal több, mint az előző évben volt. A bevétel növekedését több tényező együttes hatása idézte elő. 1998-ban is növekedett az iparűzési adót bevezető önkormányzatok száma, a helyi adókról szóló törvényben módosult az alkalmazható adómérték felső határa (1,4 százalék). Az iparűzési adónál bevételt növelő tényező, hogy az árszínvonal növekedése miatt emelkedik az adóalap (nettó árbevétel) és emellett a gazdasági növekedés hatása is jelentkezik az adóbevételben.

Az iparűzési adó jelentős hányada – 39,8 milliárd Ft – tavaly is a fővárosi önkormányzat bevételét képezte. De már az előző években is tapasztalható volt, hogy a főváros iparűzési adó bevételének aránya csökken az országos iparűzési adó bevételhez viszonyítva. 1995-ben a főváros iparűzési adó bevétele az országoshoz viszonyítva még 48 százalék, 1998-ban ez az arány már 35 százalékra csökkent. Ez azt jelenti, hogy a többi településen együttesen az iparűzési adó volumene jobban növekedett, mint a fővárosban.

A helyi adó bevételek területi megoszlására jellemző, hogy az adóbevételek 45 százaléka a fővárosra és vonzáskörzetére, Pest megye területére koncentrálódik. (Ez az arány 1995-ben még 53 százalék volt.) Bevételnövelő hatása volt annak is, hogy az önkormányzatok emelték az építményadó, a telekadó, valamint a magánszemélyek kommunális adójának a mértékét.

1996. január 1-jével módosult a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény, amely szűkítette a törvényi mentességeket, kedvezményeket és végrehajtotta egyes tételes adómértékek nagyobb mértékű változtatását. A törvénymódosulás hatása a bevétel növekedésében jelentkezik, mivel az építményadóból 1995-ben mindössze 4 milliárd Ft 1998-ban már 13,5 milliárd Ft bevétel keletkezett.

A fentiek alapján is megállapítható, hogy a helyi önkormányzatoknál erősödik a saját bevételek növelésére irányuló törekvés. Még mindig meghatározó tényező, hogy az adott önkormányzat a települési struktúrában hol helyezkedik el, de már a kisebb települések nagyobb része is működtet valamilyen helyi adót (adókat) és a nagyobb adóbevétel érdekében bátrabban alkalmaznak magasabb adómértékeket. A vázolt tendencia folytatódását jól érzékelteti az a körülmény, hogy az 1999. január 1-jei állapot szerint további 141 önkormányzat vezetett be helyi adókat. Ezzel a bevezetettségi arány mintegy 89 százalékra növekedett. A bevételi érdekeltség fokozódását jelzi az is, hogy az elmúlt évhez képest az iparűzési adót bevezető önkormányzatok száma 285-tel nőtt.

F. I.

A gépjárműadó

1996. január 1-jétől a gépjárműadó speciális önkormányzati adó, ami azt jelenti, hogy az önkormányzatoknak kötelező ezt az adót működtetni. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény alapján törvényi keretek között az önkormányzat képviselő-testülete állapítja meg az adó mértékét. A gépjárműadó mértéke 1998-ban az adóalap minden megkezdett 100 kg után legalább 400 Ft, de legfeljebb 800 Ft.

1998. január 1-jei állapot szerint az önkormányzatok 78 százaléka – 2453 önkormányzat (198-cal kevesebb, mint az elmúlt évben) – az alsó (400 Ft-os) adómértéket alkalmazta területén. Különösen magas az alsó adómértéket alkalmazók aránya Baranyában (92 százalék) és Zalában (94 százalék). Az önkormányzatok 16 százaléka, 482 önkormányzat döntött a 401-500 Ft-os adómérték bevezetéséről. Az 501-600 Ft-os adómérték bevezetésének lehetőségével 139 önkormányzat élt, amely az összes önkormányzat 4 százaléka. 601-700 Ft-os adómértéket 8, 701-800 Ft-os mértéket 2 önkormányzat vezetett be területén. A súlytól függően differenciált – progresszív – adótételt 9 önkormányzat működtetett. A fővárosban 600 kg-ig 400 Ft-os, 950 kg-ig 600 Ft-os és 950 kg felett 800 Ft-os adómérték alapján kellett adót fizetni. Az önkormányzatok 2 százaléka – 55 önkormányzat – több adótételt állapított meg. Előfordult, hogy néhány településen a személygépjárművekre és a tehergépjárművekre eltérő adótételt állapítottak meg.

1998-ban az önkormányzatok az előző évekhez viszonyítva jobban kihasználták lehetőségeiket és többen alkalmaztak az alsó adómértéknél magasabb adótételeket.

A belföldi gépjárművek után beszedett adóból a gépjárműadó törvényben meghatározott alsó adótétellel számított összeg 50 százaléka az önkormányzatot illeti meg. Amennyiben a képviselő-testület, vagy a közgyűlés az alsó adótételnél magasabb mértéket állapít meg, az ebből származó magasabb adóbevétel az önkormányzaté. Az 1998. évi gépjárműadó előirányzat (13,5 milliárd Ft) 14,1 milliárd Ft-ra teljesült. A belföldi gépjárművek adójából befolyt bevételből 9 milliárd Ft az önkormányzatok bevételét képezi. Az Útalapot megillető bevétel 5,1 milliárd Ft.

Illetékbevételek

Az önkormányzati költségvetés saját bevételeinek részét képezik az illetékbevételek. 1994 óta az illetékek úgynevezett osztott bevételként funkcionálnak, ami azt jelenti, hogy a megyei (fővárosi) illetékhivatalok által beszedett illetékbevétel 50-50 százalékos arányban kerül megosztásra a központi költségvetés és az önkormányzat között. Az éves költségvetésről szóló törvény szabályozza a bevételből részesülő önkormányzatok körét, a bevétel megosztásának módját.

Az illetékbevételből a megyei önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat és a megyei jogú városok (22) részesednek. A szóbanforgó önkormányzatok 1998-ban 21,4 milliárd Ft illetékbevételt realizáltak, amely kb. 7 százalékkal haladja meg a tervezettet.

Az illetékbevételek 51,2 százaléka a fővárosi és megyei költségvetés bevételeit, 48,8 százaléka pedig a megyei jogú városok bevételeit gyarapította.

1. táblázat A helyi adók alakulása 1998. január 1-jei állapot
2. táblázat A helyi adó-bevételek alakulása, 1998. millió Ft.

---

Tartalomjegyzék * kilencedik évfolyam, 3. szám * 1999. március

---

Ezt az oldalt a Hungary.Network tartja fenn.